Magyar Péter miniszterelnök júliusi bejelentése után új fordulatot vett a Duna-csoport afrikai útépítési projektjének finanszírozása. A Szíjj László tulajdonában álló vállalat kezdeményezte, hogy a magyar állami bankok váltsák vissza a 400 millió dollár értékű, kibocsátáskori árfolyamon 113 milliárd forintos kötvényeket, és a beruházást a továbbiakban saját forrásból finanszírozná. A cég ugyanakkor nem zárja ki új befektetők bevonását sem, sőt arra is nyitott, hogy a magyar állam tulajdonrészt szerezzen a projektben. A beruházás Kongó és Zambia között épül, teljes költségét jelenleg 600 millió dollárra teszik, előrehaladása pedig 25-30 százalék körül jár. A projekt 25 éves koncessziós működési időszakkal számol tervek szerint.

Visszaváltanák a 400 millió dolláros állami banki kötvényeket

A Duna-csoport afrikai projektje július végén került ismét a politikai figyelem középpontjába, amikor Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy feljelentést tesznek több, állami fejlesztési bankokhoz kötődő finanszírozási ügyben. Ezek között szerepelt a Duna-csoport kongói–zambiai útépítése is, amelynek finanszírozásához az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank összesen 400 millió dollár értékben jegyzett kötvényeket.

A kibocsátáskori árfolyamon ez mintegy 113 milliárd forintot jelentett. A kormányzati kritikák után Szíjj László, a Duna-csoport tulajdonosa úgy döntött, kezdeményezik a kötvények visszaváltását, és jelezték, hogy a projekt folytatásához saját forrást is hajlandók biztosítani.

Az állam tulajdonosként is beszállhatna

A Duna-csoport ugyanakkor nem zárja ki, hogy a későbbiekben új külső befektetőket vonjon be. Sőt a vállalat közlése szerint arra is nyitottak lennének, hogy a magyar állam ne csak finanszírozóként, hanem tulajdonosként is megjelenjen a projektben.

A cég azt állítja, korábban is nyitott lett volna erre a konstrukcióra, de az állam akkor nem kívánt tulajdonrészt szerezni. Ez azért került most előtérbe, mert Magyar Péter júliusban éppen azt kifogásolta, hogy az állam jelentős kockázatot vállalt a kötvények mögött álló garanciákkal, miközben a későbbi koncessziós bevételekből közvetlenül nem részesedett volna.

A projekt kockázatossága volt az egyik fő vitapont

A finanszírozással kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az volt, mekkora kockázatot vállalt a két magyar állami bank. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia ugyanis a legmagasabb hitelkockázatú országok közé tartozik, Zambia pedig 2020-ban gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, és azóta is bóvli kategóriás hitelminősítéssel rendelkezik.

A Duna-csoport szerint azonban ebből nem következik automatikusan, hogy az állami bankok által vállalt kockázat is hasonló nagyságrendű lett volna. Jászberényi Tamás, a projektért felelős vezető azzal érvelt, hogy a kötvényeket nem az afrikai projekttársaságok, hanem a magyar Duna Aszfalt Zrt. bocsátotta ki, így a visszafizetésért is ez a vállalat felel.

Jelentős vagyonnal rendelkezik a Duna-csoport

A Duna Aszfalt pénzügyi helyzete alapján a kötvények mögött jelentős vállalati vagyon áll. A cégcsoport tavaly év végén 214 milliárd forint készpénzállománnyal rendelkezett, amelyből 108 milliárd forint előleg volt.

A konszolidált beszámoló szerint a cégcsoport mérlegfőösszege 757 milliárd forintot tett ki. A vállalat ezért azzal érvel, hogy a kötvényes finanszírozás mögött nem pusztán egy kockázatos afrikai projekt, hanem jelentős eszközállománnyal rendelkező magyar vállalat áll.

Kongói bányákat kötne össze Zambiával az új út

Az útfejlesztés üzleti logikája a térség közlekedési infrastruktúrájának hiányosságaira épül. A projekt a kongói Katanga tartomány bányavidékét kötné össze a zambiai Mwendával, ahonnan már használható aszfaltút vezet a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe.

Az új út legfontosabb előnye az lenne, hogy a Lubumbashi térségéből a kikötők felé tartó teherforgalomnak mintegy 500 kilométerrel rövidebb útvonalat kínálna. Jelenleg a térségben részben földutakon kell közlekedni, ami az esős időszakokban különösen lassúvá és bizonytalanná teszi a szállítást.

A Luapula folyón is új átkelő épül

A Kongó és Zambia közötti közúti kapcsolat jelenleg korlátozott, a Luapula folyón csak egy közúti híd működik Chembe térségében. A mostani projekt részeként egy új híd is épül, ahol jelenleg komp biztosítja az átkelést.

A komp használhatósága nem minden időszakban kiszámítható, az esőzések pedig tovább nehezítik a közlekedést. A Duna-csoport szerint emiatt az új aszfaltút és híd jelentősen gyorsíthatná a térség teherforgalmát.

A bányák forgalmából számítanak jelentős bevételre

A projekt fontos bevételi forrását a Katanga tartományban működő réz- és kobaltbányák forgalma adhatja. A fejlesztők abból indulnak ki, hogy az érintett bányavállalatok számára gazdaságilag is előnyösebb lehet az új út használata a Dar es-Salaam felé irányuló szállításoknál.

Jászberényi szerint ugyanakkor nemcsak a Kongóból kifelé tartó nyersanyagforgalom fontos. A kikötőkből Kongóba érkező áruk szintén ezen az útvonalon haladhatnának, vagyis a forgalom mindkét irányban bevételt termelhetne a koncessziós társaság számára.

Huszonöt évig szedhetnének útdíjat

A projektet 25 éves működési időszakra tervezték. A modell szerint az út használóitól közvetlenül szednének díjat, így a bevétel nem a kongói vagy zambiai államtól érkezne.

A Duna-csoport érvelése szerint ez kiszámíthatóbbá teheti a megtérülést, mert az áruszállítók számára kevés valódi alternatíva marad az új út megkerülésére. A zambiai parlament a PPP-projektet már 2021-ben elfogadta.

Nem ismert az állami bankok által elérhető kamat

A kötvényfinanszírozás egyik legkevésbé átlátható része továbbra is a kamatozás. Sem a Duna-csoport, sem az Eximbank, sem az MFB nem hozta nyilvánosságra a pontos feltételeket, értékpapír- és banktitokra hivatkozva.

A vállalat korábban azt közölte, hogy a kamatozás „messze piaci átlag feletti”. A nyilvános piaci adatok szerint a jó hitelképességű nagyvállalatok dollárkötvényeinek kamata a régióban 4-6 százalék körül lehet, míg magasabb kockázat mellett 8-10 százalék körüli kamatszint is előfordulhat, de ebből nem következik, hogy a Duna-csoport kötvényei pontosan ilyen feltételekkel futnak.

A magasabb profitból az állam eddig nem részesedett volna

A konstrukció egyik vitatott pontja, hogy az állami bankok fix kamatozású kötvényt vásároltak, miközben a projekt tulajdonosa a koncesszió sikeressége esetén ennél nagyobb hozamra is szert tehet. A finanszírozók bevétele a kötvény kamata, a projekt jövőbeni nyeresége viszont a tulajdonosi oldalon jelentkezik.

Jászberényi ugyanakkor azt mondta, az eredeti szerződés tartalmaz gyorsított törlesztési lehetőséget. Ha a projekt a vártnál nagyobb bevételt és profitot termel, akkor a kötvényeket korábban kell visszafizetni, bár ez egyúttal azt is jelenti, hogy az állami bankok kevesebb kamatbevételhez jutnak.

Nyolcvanszázalékos állami garancia is kapcsolódott a kötvényekhez

A finanszírozás másik vitatott eleme az volt, hogy a magyar kormány a kötvények értékének 80 százalékára garanciát vállalt. A Duna-csoport szerint ezt nem ők kérték, hanem a finanszírozó bankok ragaszkodtak hozzá.

A vállalat azt állítja, hogy a garanciavállalás számukra is jelentős költséget jelentett, de ennek pontos összegét nem hozták nyilvánosságra. Emiatt jelenleg nem lehet teljes körűen összevetni, mennyibe került a finanszírozás a cégnek, és milyen hozamot remélhettek belőle az állami bankok.

A projekt költsége már 600 millió dollár lehet

Korábbi sajtóhírek 473 millió dolláros teljes projektértékről szóltak, míg a zambiai sajtó 2024-ben 500 millió dolláros beruházási összeggel számolt. Jászberényi Tamás most azt közölte, hogy a projekt teljes költsége már 600 millió dollárra emelkedett.

Ezt független forrásból egyelőre nem sikerült ellenőrizni. Ha azonban valóban 600 millió dollár lesz a teljes költség, akkor a 400 millió dolláros kötvényfinanszírozás a beruházás mintegy kétharmadát fedezte volna.

A beruházás 25-30 százalékos készültségnél tart

A nyilvánosan elérhető információk alapján az útfejlesztés jelenleg nagyjából 25-30 százalékos készültségi szinten áll. Ez azt is jelenti, hogy a kötvényekből származó források jelentős részét még nem költötték el.

A kötvények visszaváltása ezért a finanszírozás viszonylag korai szakaszában történhetne meg. A Duna-csoport közlése szerint a projektet saját tőkéből is folytatni tudják, bár más befektetők bevonását sem zárják ki.

Évekig tárgyaltak kereskedelmi bankokkal

A Duna-csoport azt állítja, hogy a magyar állami bankok bevonása előtt éveken át próbáltak kereskedelmi banki finanszírozást találni. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre.

A vállalat szerint a kereskedelmi bankok jellemzően azt várták volna el, hogy a teljes beruházást egy generálkivitelező valósítsa meg, ami a Duna-csoport számításai alapján jelentősen megemelte volna a költségeket. A cég ehelyett a fő projektelemek külön tendereztetésében és saját szakembergárdájának irányító szerepében látta a hatékonyabb megoldást.

Más európai cégek is külső finanszírozással építenek Afrikában

A Duna-csoport azzal is érvel, hogy az afrikai PPP-infrastruktúrafejlesztésekben nem szokatlan a jelentős külső finanszírozás. Példaként a portugál Mota-Engilt említették, amely egyes projektjeiben 70-80 százalékos külső finanszírozási aránnyal dolgozik.

A különbség ugyanakkor az, hogy más nagy nemzetközi fejlesztéseknél általában nem kizárólag egyetlen ország állami fejlesztési bankjai vállalják a finanszírozást. Gyakran kereskedelmi bankok, exporthitel-ügynökségek és nemzetközi fejlesztési intézmények is részt vesznek a kockázatok megosztásában.

A magyar állam tulajdonrésze most újra napirendre kerülhet

A Duna-csoport szerint a magyar állam korábban nem akart tulajdonrészt szerezni a projektben, pedig a vállalat erre akkor is nyitott lett volna. A mostani helyzetben azonban ez az opció ismét előkerülhet.

Az állami tulajdonrész elméletileg azt eredményezhetné, hogy a magyar állam nemcsak kamatbevételt kapna, hanem a projekt későbbi nyereségéből is közvetlenül részesedne. Arról azonban egyelőre nincs döntés, hogy az új kormány valóban fontolgatja-e ezt a megoldást.

Új afrikai projektekben is gondolkodik a Duna-csoport

A vállalat hosszabb távon további afrikai koncessziós útépítési lehetőségeket is vizsgál. A Duna-csoport szerint az első jelentős projekt sikeres lezárása olyan referenciát jelenthetne, amely újabb piacokat nyithat meg a magyar vállalat előtt.

A cég a portugál Mota-Engil fejlődését hozza példaként, amely az afrikai infrastrukturális projektekből kiindulva nőtt nemzetközi építőipari nagyvállalattá. A Duna-csoport szerint hasonló nemzetközi terjeszkedés magyar vállalat számára is lehetséges lehet.

Az átláthatóság továbbra is kulcskérdés

A projekt körüli vita egyik legfontosabb problémája továbbra is az, hogy több lényeges pénzügyi adat nem nyilvános. Nem ismert a kötvények pontos kamata, az állami garancia költsége, és részletesen az sem, hogy az Eximbank és az MFB milyen kockázati elemzés alapján döntött a 400 millió dolláros finanszírozásról.

Az új kormány előtt ezért több lehetőség áll. Elfogadhatja a Duna-csoport kötvény-visszaváltási ajánlatát, fenntarthatja az állami bankok kötvényes finanszírozását, vagy elméletileg akár tulajdonosi pozíciót is vállalhat a projektben. Hogy ezek közül melyik megoldás szolgálja leginkább az állam és az adófizetők érdekeit, ahhoz a jelenleginél jóval részletesebb pénzügyi adatokra lenne szükség.

MNO MÉRLEG

MNO – Magyar News Online

Fotó: Fotó: Duna-csoport

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.