Orbán Anita külügyminiszter feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségnél a 2020 tavaszán, Szijjártó Péter minisztersége alatt lefolytatott Covid-beszerzések ügyében. A Külügyminisztérium átvilágítása szerint a mintegy 300 milliárd forint értékű, közbeszerzés alóli kivételként kezelt vásárlásoknál mennyiségi túlbeszerzés, jelentős árkülönbözet és a használhatósági szempontok figyelmen kívül hagyása merült fel. Orbán Anita szerint a feltárt adatok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját vetik fel, valamint az előző felső vezetés felelősségét is. A minisztérium 88 gigabájtnyi, 130 ezer fájlból álló visszaállított adatállományt vizsgált, és további feljelentések is várhatók az átvilágítás előrehaladtával, a tárcavezető keddi tájékoztatása szerint a folyamat részeként is.

Megtette az első feljelentést a Külügyminisztérium

Orbán Anita kedden közölte az MTI-vel, hogy a Külügyminisztérium nevében és képviseletében megtette a tárcánál zajló átvilágítás első feljelentését. Az ügy a 2020 márciusában és áprilisában, a Covid-járvány elleni védekezés idején végrehajtott beszerzéseket érinti.

A feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez nyújtották be. Orbán Anita szerint az átvilágítás során olyan információk kerültek elő, amelyek különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját vetik fel, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapítása a nyomozó hatóságok feladata.

Mintegy 300 milliárd forintnyi beszerzésről van szó

A külügyminiszter tájékoztatása szerint a vizsgálat a Szijjártó Péter vezette akkori Külgazdasági és Külügyminisztérium mintegy 300 milliárd forint értékű beszerzéseire terjed ki. Ezeket a járványhelyzet miatt közbeszerzés alóli kivételként kezelték.

A vásárlások jelentős részét lélegeztetőgépek tették ki, de a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket is beszereztek. A tárca 2020 tavaszán összesen 16 853 lélegeztetőgépet vásárolt.

Hiányos dokumentációt találtak

Orbán Anita szerint az átvilágítás megkezdésekor a beszerzésekkel kapcsolatos dokumentáció csak hiányosan állt rendelkezésre a minisztériumban. A külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, az információkat korábban nem sikerült teljes egészében törölni.

A tárca informatikai eszközökkel jelentős mennyiségű adatot tudott visszaállítani. Orbán Anita közlése szerint az így helyreállított információk összesen 88 gigabájtot és mintegy 130 ezer fájlt tesznek ki.

Mennyiségi túlbeszerzést állapítottak meg az átvilágítók

A külügyminiszter szerint az átvilágítás során arra jutottak, hogy a beszerzéseknél mennyiségi túlbeszerzés történt. Állítása szerint a vásárlások során nem vették kellően figyelembe azt, hogy a lélegeztetőgépek tényleges használatához milyen személyi és infrastrukturális feltételek szükségesek.

Orbán Anita hangsúlyozta, hogy egy invazív lélegeztetőgép működtetéséhez intenzív terápiás orvosra, szakápolóra, oxigénellátásra és intenzív ágyra is szükség van. A miniszter szerint ezért önmagában a rendelkezésre álló gépek száma nem jelentett tényleges intenzív ellátási kapacitást.

800–2000 beteg egyidejű ellátására lehetett kapacitás

Orbán Anita a később nyilvánosságra került adatokra hivatkozva azt mondta, Magyarországon nagyságrendileg 800–2000 beteg egyidejű intenzív ellátása volt biztosítható. Szerinte ebből az következik, hogy a rendszer valódi korlátját nem a lélegeztetőgépek száma, hanem a képzett személyzet jelentette.

A külügyminiszter szerint a beszerzésekről döntők ennek ellenére önálló kapacitásként kezelték a rendelkezésre álló gépszámot. A járvány csúcsán is mintegy 2500 lélegeztetőgép jutott el a kórházakhoz, miközben a beszerzett készlet döntő része továbbra is raktárban van.

Jelentős árkülönbözeteket is találtak

Az átvilágítás másik központi megállapítása a beszerzési árak és a gyártói árak közötti eltérés volt. Orbán Anita szerint a NAV rendelkezésére álló, vámkezeléshez benyújtott eredeti gyártói számlák lényegesen alacsonyabb értékeket mutattak annál, mint amennyit az akkori Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak fizetett.

A miniszter szerint hat cég esetében tételesen is kimutatható ilyen különbözet. Ezek összege Orbán Anita tájékoztatása alapján összesen 13,48 milliárd forint.

Egyetlen szerződésnél 5,8 milliárdos különbséget találtak

Orbán Anita külön is megemlítette a Proconcept Kft.-vel kötött egyik szerződést. Tájékoztatása szerint ennél az ügylettel kapcsolatban 16 millió euró, vagyis mintegy 5,8 milliárd forint értékkülönbözetet mutatott ki az átvilágítás.

A külügyminiszter ezeket az adatokat a feljelentés alapjául szolgáló körülmények között ismertette. Az, hogy az árkülönbségből következik-e bűncselekmény vagy személyes felelősség, a hatósági vizsgálat során tisztázható.

Sajtóinformációk szerint többszörös áron vásárolhattak

A korábban megjelent sajtóinformációk szerint a beszerzett lélegeztetőgépek átlagára körülbelül 17 millió forint volt. Ugyanezeknek a modelleknek a gyártói ára a közlések szerint 1000 és 5000 dollár között mozgott, ami akkori átszámításban hozzávetőleg 348 ezer és 1,3 millió forint közötti összeget jelentett.

Ezek az adatok is részét képezhetik annak a szélesebb körű vizsgálatnak, amely most a beszerzések gazdasági indokoltságát és jogszerűségét elemzi. Orbán Anita közlése szerint a minisztériumi átvilágítás kifejezetten a döntési és vezetői felelősség irányába mutató körülményeket vizsgálta.

Nem az operatív szinten látják a felelősséget

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az átvilágítás nem az operatív munkát végző alkalmazottak felelősségét vetette fel. A tárca szerint a gyanú az előző felső vezetés döntéseire és felelősségére irányul.

Orbán Anita úgy fogalmazott, hogy az esetleges vagyoni hátrány károsultja maga az államháztartás lehetett. Ez azonban továbbra is a minisztériumi átvilágítás következtetése és a feljelentésben szereplő gyanú, nem pedig jogerős hatósági vagy bírósági megállapítás.

Más állami szervek bevonását is kérte

A külügyminiszter a feljelentésben azt is indítványozta, hogy a nyomozóhatóság más, a beszerzésekben érintett állami szerveket is keressen meg. Ezek között említette a korábban az egészségügyért felelős belügyi tárcát, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Operatív Törzset.

Orbán Anita szerint ezeknél a szervezeteknél további olyan dokumentumok vagy adatok lehetnek, amelyek segíthetnek rekonstruálni a 2020-as beszerzési döntések hátterét. A cél az, hogy a nyomozás minél teljesebb képet kapjon a folyamatokról.

Nyilvánosságra hozhatják a dokumentumok egy részét

Orbán Anita arra is emlékeztetett, hogy egy korábbi kormányhatározat felhatalmazta arra: tárják fel a lélegeztetőgép-beszerzések hátterét. A külügyminiszter jelezte, hogy ennek részeként javaslatot tesz majd arra is, mely dokumentumokat lehet nyilvánosságra hozni.

A mostani feljelentés így nem feltétlenül jelenti az átvilágítás lezárását. A tárca további adatokat vizsgál, és Orbán Anita szerint újabb ügyek is eljuthatnak a hatóságokhoz.

Országosan több mint 19 ezer lélegeztetőgépet szereztek be

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a járványhoz kapcsolódóan országosan összesen 19 002 lélegeztetőgépet vásároltak. Ennek messze legnagyobb részét, 16 853 darabot az akkori Külgazdasági és Külügyminisztérium szerezte be.

A tárca által vizsgált beszerzések tehát az országos lélegeztetőgép-vásárlások döntő részét jelentették. A külügy szerint éppen ezért különösen fontos annak tisztázása, hogy a mennyiségek, az árak, a közvetítői konstrukciók és a döntési folyamatok megfeleltek-e a jogszabályoknak és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeinek.

Orbán Anita további feljelentéseket helyezett kilátásba

A miniszter kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Külügyminisztériumban zajló átvilágítás még nem fejeződött be. A munka előrehaladtával további feljelentések is születhetnek, amennyiben olyan adatokat találnak, amelyek ezt indokolják.

A mostani ügyben a következő lépés a Legfőbb Ügyészség és az illetékes nyomozó szervek döntése lesz arról, milyen eljárási lépéseket tesznek. A feljelentés és a minisztériumi megállapítások önmagukban nem jelentenek büntetőjogi felelősséget, ezt csak a hatósági eljárás és szükség esetén a bíróság állapíthatja meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Orbán Anita / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.