Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban átfogó gazdasági intézkedéscsomagot jelentett be Irán ellen, amelynek célja az ország teljes globális elszigetelése. A „gazdasági száműzetés művelet” keretében az Egyesült Államok másodlagos szankciókkal fenyeget minden olyan országot és gazdasági szereplőt, amely továbbra is üzleti kapcsolatot tart fenn Iránnal vagy iráni szereplőkkel. Bessent szerint Teherán előtt két út maradt: az önellátásra épülő elszigetelődés vagy a normalitás felé vezető visszatérés. Az intézkedések öt kiemelt területre összpontosítanak: a digitális eszközökre, a technológiai iparra, az aranypiacokra, a légi közlekedésre és a hajózásra. Az OFAC emellett 60 szervezet és magánszemély ellen vezet be büntetőintézkedéseket az új amerikai programban.

„Gazdasági száműzetés művelet” néven indul az új szankciós program

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfői washingtoni sajtótájékoztatóján jelentette be az Iránnal szembeni új gazdasági intézkedéseket. A tárcavezető szerint a lépések célja, hogy jelentősen beszűkítsék Teherán lehetőségeit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fenntartására.

Az intézkedéscsomag a „gazdasági száműzetés művelet” nevet kapta. Bessent közlése szerint a program lényege, hogy ne csupán iráni szereplőkre vonatkozzanak korlátozások, hanem azokra a külföldi cégekre, pénzügyi intézményekre és más gazdasági szereplőkre is, amelyek továbbra is együttműködnek velük.

Másodlagos szankciókkal fenyegetik az Iránnal üzletelőket

Az amerikai pénzügyminiszter azt mondta, az új rendszerben egyetlen ország vagy vállalat sem számíthat automatikus mentességre a másodlagos szankciók alól. Amennyiben valamely gazdasági szereplő üzleti együttműködést folytat Iránnal vagy iráni szereplőkkel, az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket alkalmazhat vele szemben.

Bessent ezt úgy fogalmazta meg, hogy „senki sem áll az amerikai szankciók hatókörén kívül”. A miniszter szerint Washington azt akarja elérni, hogy az Iránnal való gazdasági együttműködés a külföldi szereplők számára is komoly pénzügyi és üzleti kockázattal járjon.

Bessent szerint Irán előtt két út maradt

Az amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy szerinte Irán számára most két világos lehetőség maradt. Az egyik a teljes globális elszigetelődés és egy olyan gazdasági modell, amely elsősorban saját erőforrásokra és önellátásra épül.

A másik lehetőség Bessent megfogalmazásában a „normalitás felé visszavezető út”, amely megnyithatná a lehetőséget Irán számára a globális gazdasághoz való ismételt csatlakozásra. A miniszter szerint az új szankciós rendszer célja az, hogy minden köztes lehetőséget lezárjanak az iráni vezetés előtt.

Öt gazdasági területet különösen szigorúan figyelnek

Bessent öt olyan szektort nevezett meg, amelyeken keresztül az amerikai kormány szerint Irán más országok és gazdasági szereplők segítségével továbbra is bevételekhez juthat. Ezek közé sorolta a digitális eszközöket, a technológiai ipart, az aranypiacokat, a légi közlekedést és a hajózást.

Az Egyesült Államok ezekben a szektorokban akarja kiszélesíteni a másodlagos szankciók alkalmazásának lehetőségét. Bessent szerint az intézkedések azokkal szemben is alkalmazhatók lehetnek, akik közvetlenül nem amerikai szereplők, de üzleti kapcsolatban maradnak Iránnal.

A digitális eszközök és az aranypiac is célkeresztbe kerül

Az amerikai pénzügyminiszter külön is megemlítette a digitális eszközök piacát, amelyet Washington az egyik olyan területnek tekint, amelyen keresztül iráni szereplők gazdasági kapcsolatokat tarthatnak fenn. Az új intézkedések ezért az ilyen tranzakciókban részt vevő külföldi szereplőkre is kiterjedhetnek.

Hasonlóan kiemelt területként kezelik az aranypiacot és a technológiai ipart. Bessent közlése szerint az amerikai kormány ezekben az ágazatokban is arra törekszik, hogy korlátozza Irán hozzáférését a nemzetközi üzleti kapcsolatokhoz és bevételi lehetőségekhez.

A légi közlekedést és a hajózást is érintik a lépések

A szankciós program a légi közlekedésben és a hajózásban működő szereplőkre is kiterjedhet. Bessent azt mondta, az Egyesült Államok nem kívánja tovább elfogadni, hogy harmadik országok az Iránnal fennálló konfliktus „szürke zónájában” működjenek.

A miniszter példaként említette azokat az országokat, amelyek iráni légijáratokat fogadnak, illetve olyan bankszámlák működését teszik lehetővé, amelyeket az amerikai kormány az iráni vezetéshez köt. Washington álláspontja szerint az ilyen együttműködés a jövőben másodlagos szankciókat vonhat maga után.

Az amerikai bankrendszerből is kizárhatják az érintetteket

Bessent egyik legerősebb bejelentése az volt, hogy az amerikai szankciókhoz nem igazodó gazdasági szereplőket kizárhatják az Egyesült Államok bankrendszeréhez való hozzáférésből. A pénzügyminiszter szerint a korlátozás a dolláralapú globális pénzügyi rendszerhez való hozzáférést is érintheti.

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nemcsak közvetlen pénzügyi szankciókkal akar nyomást gyakorolni az Iránnal együttműködő szereplőkre. A fenyegetés része az is, hogy az érintett vállalatok vagy intézmények elveszíthetik hozzáférésüket az amerikai pénzügyi infrastruktúrához.

Hatvan szervezetet és magánszemélyt érintenek új büntetőintézkedések

A pénzügyminiszter konkrét lépésként azt is bejelentette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonokat ellenőrző hivatala, az OFAC 60 szervezettel és magánszeméllyel szemben vezet be büntetőintézkedéseket. A közlés szerint ezek az intézkedések az új program első konkrét elemei közé tartoznak.

Bessent ugyanakkor a sajtótájékoztatón nem kizárólag az érintettek köréről beszélt, hanem az egész szankciós rendszer logikáját is ismertette. Az amerikai kormány célja az, hogy az iráni gazdasággal kapcsolatban álló külföldi szereplők számára is világossá tegye a lehetséges következményeket.

Washington minden „szürke zónát” meg akar szüntetni

Az amerikai pénzügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy az új intézkedésekkel nem kívánnak olyan területeket hagyni, ahol egy harmadik ország vagy vállalat úgy tarthat fenn gazdasági kapcsolatot Iránnal, hogy közben elkerüli az amerikai szankciókat. Bessent szerint éppen ez különbözteti meg az új programot a korábbi korlátozásoktól.

A „gazdasági száműzetés művelet” ennek megfelelően nem kizárólag iráni vállalatok, pénzügyi intézmények vagy magánszemélyek ellen irányul. Az intézkedések jelentős része azokra a külföldi partnerekre helyezi a hangsúlyt, amelyek továbbra is üzleti kapcsolatban állnak az iráni gazdasággal.

Az Egyesült Államok teljes gazdasági elszigetelést akar elérni

Bessent bejelentése alapján Washington célja az iráni gazdaság külső bevételi lehetőségeinek további szűkítése. A pénzügyminiszter szerint a nyomás addig fokozható, amíg Irán vagy a teljes gazdasági elszigetelődést választja, vagy olyan irányba változtat politikáján, amely lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok helyreállítását.

Az amerikai kormány által bejelentett intézkedések tényleges hatása ugyanakkor attól is függ majd, hogy a harmadik országok és vállalatok miként reagálnak a másodlagos szankciók fenyegetésére. A washingtoni bejelentés mindenesetre egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok a gazdasági nyomásgyakorlást az Iránnal szembeni politika egyik központi eszközeként kívánja alkalmazni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / EPA / Abedin Taherkenareh

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.