Ligeti Miklós szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata nem korlátozódhat az elmúlt tizenhat év ügyeire, hanem minden közvagyont károsító tevékenységet időhatár nélkül kell vizsgálnia. A Transparency International Magyarország jogi vezetője az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának keddi meghallgatásán azt mondta, az új hivatal nem lehet „NER-telenítési hivatal”, és nem működhet boszorkányüldözésként. Ligeti szerint az elsődleges feladat az elveszett közbizalom helyreállítása lesz, miközben a vagyonvisszaszerzésnek bírósági kontroll alatt, bizonyítékokra építve kell működnie. Konkrét határidőt az első vádemelésre nem ígért, és azt sem becsülte meg, összesen mekkora vagyon szerezhető vissza a következő években az országban jogszerűen, az új rendszer keretében.

Ligeti szerint megvalósítható a vagyonvisszaszerzés

Ligeti Miklóst kedden reggel hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki tisztségére pályázók között. Bemutatkozásában azt mondta, nem jelentkezett volna a pozícióra, ha nem tartaná megvalósíthatónak a közvagyon visszaszerzését.

A Transparency International Magyarország jogi vezetője szerint az elszámoltatásra erős társadalmi igény mutatkozik, és ehhez jelenleg politikai szándék is társul. Úgy fogalmazott, hogy az új hivatalnak a lehető legjobb szakembereket kell megszereznie ahhoz, hogy az előtte álló összetett jogi és nyomozati feladatokat megfelelően el tudja látni.

Nem „NER-telenítési hivatalt” akar

Ligeti hangsúlyozta, hogy az NVVH-t nem szabad kizárólag az elmúlt tizenhat évhez vagy a NER-hez kötni. Szerinte a szervezet nem lehet egy „NER-telenítési hivatal”, és a jogi eljárásokat sem lehet boszorkányüldözésként értelmezni vagy ilyen irányba elvinni.

A jelölt álláspontja szerint minden olyan tevékenységgel foglalkozni kell, amely közvagyont károsított, függetlenül attól, hogy mikor történt. Ebből következően úgy látja, a hivatal feladatát időhatár nélkül kell értelmezni, nem pedig egy előre meghatározott politikai korszak ügyeire szűkíteni.

A múlt vizsgálatának szerinte önmagában is van értelme

Ligeti arra is figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy minden felelőst el lehet majd számoltatni, és arra sincs garancia, hogy minden elveszett vagy eltulajdonított vagyont vissza lehet szerezni. Ettől függetlenül szerinte szükség van a múlt ügyeinek feltárására.

Úgy látja, a vizsgálatok egyik fontos célja annak megértése lehet, hogy pontosan mi történt, és milyen körülmények tették lehetővé a közvagyon sérelmét. A visszaszerzés mellett tehát a korábbi döntési és intézményi folyamatok feltárását is az NVVH lényeges feladatának tartja.

Az elveszett közbizalmat állítaná helyre

A képviselői kérdésekre válaszolva Ligeti azt mondta, az új hivatal egyik első és legfontosabb feladata a NER időszaka alatt elveszett közbizalom helyreállítása lesz. Szerinte ehhez olyan működésre van szükség, amely jogszerű, szakmailag megalapozott és ellenőrizhető.

Kiemelte, hogy az NVVH tevékenysége sem lesz korlátlan, mivel a szervezet a bíróság kontrollja alatt működik majd. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem látja indokoltnak, hogy ettől a hivataltól jobban kellene tartani, mint bármely más hatóságtól.

Nem tart a hivatal jogköreivel való visszaéléstől

Ligetit arról is kérdezték, nem tart-e attól, hogy az új szervezet jelentős jogosítványaival később visszaélhetnek. Válaszában azt hangsúlyozta, hogy megfelelő embereket kell kiválasztani a hivatalba, akik a rájuk ruházott felhatalmazással a törvényes célokat szolgálják.

A jelölt szerint ezért az egyik kulcskérdés a munkatársak kiválasztása lesz. Már a bemutatkozásakor is azt hangsúlyozta, hogy az NVVH-nak kiváló szakemberekre lesz szüksége, ha eredményesen akar dolgozni a közvagyont érintő ügyekben.

Nem ígért időpontot az első vádemelésre

Ligeti szerint nem reális arra számítani, hogy a hivatal vezetésének megválasztása után néhány héttel már megtörténik az első vádemelés. Ezzel együtt úgy véli, a szervezetnek a lehető leghamarabb munkába kell állnia, még akkor is, ha közben saját működését is építenie kell.

Ezt azzal a hasonlattal írta le, hogy „úgy kell majd kihajóznunk, hogy még támasztjuk az árbócot”. Az első vád benyújtására nem kívánt konkrét határidőt mondani, mert szerinte erre csak akkor kerülhet sor, ha rendelkezésre áll a vádemeléshez szükséges mennyiségű és minőségű bizonyíték.

Fontosnak tartja a nyilvánosságot, de határokat szabna

A meghallgatáson szóba került az NVVH működésének átláthatósága is. Ligeti azt mondta, a sajtónyilvánosság és a hivatal átlátható működése nagyon fontos, de a felderítési és nyomozati szakaszban nem lehet minden információt nyilvánosságra hozni.

Szerinte olyan mértékű nyilvánosságra van szükség, amely még nem veszélyezteti magát a nyomozást. A bírósági tárgyalások viszont már nyilvános szakaszt jelentenek, ahol a társadalom szélesebb körben is megismerheti az ügyek részleteit.

Nem biztos, hogy szükség van látványos bilincselésekre

Ligeti arra is kitért, hogy a kiemelt ügyekben Magyarországon gyakran látni olyan jeleneteket, amikor a vádlottakat bilincsben vagy vezetőszáron mutatják a nyilvánosság előtt. Nem tartja azonban egyértelműnek, hogy az új hivatalnak hasonló látványelemekre kellene építenie.

Megközelítése szerint az NVVH hitelességét nem a látványos hatósági akcióknak, hanem a jogilag megalapozott és eredményes eljárásoknak kellene biztosítaniuk. A bírósági kontrollt és a bizonyítékokra épülő munkát többször is alapvető garanciaként említette.

Hat év után a működő együttműködést tekintené sikernek

Amennyiben őt választják meg a hivatal elnökének, Ligeti hatéves ciklus végén akkor tekintené sikeresnek a munkáját, ha az NVVH megfelelően beilleszkedik a társhatóságok rendszerébe. Fontosnak tartja, hogy a szervezet eredményesen tudjon együttműködni más állami szervekkel.

A sikert abban is mérné, hogy a hivatal olyan vagyonvisszaszerzési kereseteket tudjon benyújtani, amelyek jogosságát a bíróság is visszaigazolja. Ezzel azt hangsúlyozta, hogy számára a jogerős eredmény fontosabb a gyors vagy látványos eljárásoknál.

Civil szervezetek is kérdezhették a jelöltet

A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet vesz részt: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Mi Hazánk javaslatára meghívott Magyarok Világszövetsége. A szervezetek képviselői a bizottsági meghallgatáson közvetlenül is tehettek fel kérdéseket Ligetinek.

A TASZ többek között arról érdeklődött, mikor lehetne egy lefoglalt vagyont már a jogerős ítélet megszületése előtt hasznosítani. Ligeti válaszában azt mondta, a hivatal egyik legnagyobb kihívása éppen az lesz, hogy mi történjen a megtalált és lefoglalt vagyonnal.

Ligeti: Az ítélet nélküli elkobzás egész Európában dilemma

A jelölt szerint az ítélet nélküli vagyonelkobzás nem kizárólag magyar probléma. Úgy fogalmazott, hogy ez „az egész EU-ban dilemma”, ezért az NVVH-nak külön stratégiát kell majd kidolgoznia arra, milyen módon kezelje az ilyen eseteket.

A kérdés azért lehet különösen fontos, mert a vagyon megtalálása önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állam azonnal rendelkezhet is vele. Ligeti szerint a hivatalnak olyan megoldást kell találnia, amely egyszerre szolgálja a vagyon megőrzését és a jogállami garanciák érvényesülését.

A K-Monitor a vádalkukról is kérdezte

A K-Monitor képviselője többek között a hivatal várható létszámáról, a vagyonvisszaszerzés legnagyobb nehézségeiről és az esetleges vádalkukról kérdezte Ligetit. A jelölt a vádalkukkal kapcsolatban azt mondta, hogy „a bűnbánattal nem lehet a teljes bűntelenséget elérni”.

A Magyarok Világszövetsége pedig a letelepedési kötvényekről, a külföldi nagyvállalatoknak adott támogatásokról, a magántőkealapokról, valamint a külhoni magyar szervezeteknek juttatott támogatások útjáról kérdezte. Ligeti válaszaiban következetesen azt hangsúlyozta, hogy a hivatalt nem szabad egyetlen korszak vagy politikai szereplő vizsgálatára korlátozni.

A Covid alatti lélegeztetőgép-beszerzést is példaként említette

Ligeti szerint vannak olyan korábbi döntések, amelyek következményei már nem, vagy csak részben hozhatók helyre. Példaként a koronavírus-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzéseket említette.

Az ügyben éppen kedden tett feljelentést Orbán Anita külügyminiszter a Külügyminisztériumban végzett átvilágítás eredményei alapján. Ligeti példája arra vonatkozott, hogy a múlt feltárása akkor is fontos lehet, ha a teljes anyagi kár megtérítésére már nincs lehetőség.

Akár a bizonyíthatóan megszerzett vagyon felének visszaszerzését is célnak tartaná

Ligeti nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, összesen mekkora vagyon tűnhetett el az elmúlt években, és ebből mennyit lehet ténylegesen visszaszerezni. Szerinte ilyen számot megfelelő bizonyítékok nélkül nem lenne felelős megjelölni.

Azt azonban vállalható célnak nevezte, hogy a bizonyíthatóan visszaélések révén megszerzett vagyon akár felét sikerüljön visszaszerezni. Összehasonlításként azt mondta, hogy a nemzetközi gyakorlatban a bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány visszaszerzésének aránya gyakran mindössze 10 százalék körül alakul.

Jancsics Dávid visszalépése után változott a jelölti mezőny

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság hétfőn három alkalmas jelöltet nevezett meg az NVVH elnöki tisztségére, de Jancsics Dávid korrupciókutató még aznap este visszavonta pályázatát. Így a keddi meghallgatáson Ligeti Miklós mellett Unger Anna Róza politológus, valamint a Tisza-frakció által javasolt Sárvári Nicholas is szerepel a jelöltek között.

A kiválasztási folyamat célja az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetésének felállítása. Ligeti meghallgatása alapján ő olyan szervezetet képzel el, amely nem politikai korszakok alapján dolgozik, hanem minden bizonyítható közvagyonkárosító ügyet vizsgál, függetlenül attól, mikor történt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.