Sárvári Nicholas szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak nem átmeneti politikai eszközként, hanem a magyar jogállamiság tartós részéként kell működnie. A Tisza-frakció által jelölt elnökaspiráns keddi parlamenti meghallgatásán független, messziről érkező szakemberként jellemezte magát, és azt mondta, olyan szervezetet képzel el, amely a magyar állam intézményrendszerébe illeszkedve, jogállami keretek között jár el. Sárvári szerint a törvény meghatározza a hivatal szervezeti felépítését, az ő feladata pedig a megfelelő szakemberek megtalálása lenne. Kiemelte, elfogadhatatlannak tartja, ahogyan Magyarországon a közvagyonnal bántak, és fő célként a közbizalom, valamint a transzparencia helyreállítását nevezte meg a hivatal jövőbeni működésében is, az állami intézmények egészében egyaránt.

A jogállamiság részévé tenné az új hivatalt

Sárvári Nicholast kedden hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára jelentkezők között. Sárvári a Tisza-frakció jelöltjeként vett részt a meghallgatáson.

Bemutatkozásában azt hangsúlyozta, hogy az NVVH-t nem valamiféle rendkívüli vagy ideiglenes szervezetként képzeli el. Olyan intézményt szeretne, amely szervesen beilleszkedik a magyar állam működésébe, és tevékenységét a jogállami keretek határozzák meg.

Független, messziről érkező szakemberként mutatkozott be

Sárvári saját magát független, „messziről érkező” szakemberként jellemezte a bizottság előtt. Ezzel azt kívánta hangsúlyozni, hogy az NVVH vezetésére nem egy meglévő politikai vagy intézményi struktúra részeként jelentkezett.

A jelölt szerint a hivatal akkor tud hitelesen működni, ha nem politikai szereplőként, hanem önálló állami intézményként végzi a feladatát. Megfogalmazása szerint az NVVH-nak úgy kell eljárnia, hogy működése egyértelműen a jogállamiság részének tekinthető legyen.

A törvény már meghatározza a szervezeti kereteket

Sárvári arról is beszélt, hogy a hivatal szervezeti felépítésének alapjait már a törvény rögzíti. Ebből következően elnökként nem az intézmény teljes struktúráját kellene a nulláról megalkotnia.

Saját egyik legfontosabb vezetői feladatának azt tartaná, hogy az egyes területekre megfelelő szakembereket találjon. A jelölt megközelítése szerint a hivatal működőképessége jelentős részben azon múlik majd, kik kapnak felelősséget az egyes szakmai feladatokért.

Sárvári elfogadhatatlannak tartja a közvagyonnal történteket

A meghallgatás egyik legerősebb kijelentése a közvagyon kezelésével kapcsolatban hangzott el. Sárvári úgy fogalmazott, elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországon ilyen módon lehetett bánni a közvagyonnal.

A jelölt személyes hangvételű megjegyzést is tett, amikor azt mondta, ezt magyarként szégyelli. Kijelentése politikai és erkölcsi értékelés volt, amelyhez a meghallgatáson nem kapcsolt konkrét egyedi ügyet vagy jogerős megállapítást.

A közbizalom helyreállítását tartja fő feladatnak

Sárvári Nicholas az NVVH egyik központi feladatának a közintézmények iránti bizalom megerősítését nevezte. Szerinte a vagyonvisszaszerzés mellett az is alapvető jelentőségű, hogy az emberek ismét bízzanak az állami intézmények működésében.

A jelölt ezzel a hivatal feladatát a konkrét vagyonvisszaszerzési ügyeken túlra helyezte. Megközelítése szerint az NVVH működésének eredményessége nemcsak az anyagilag visszaszerzett vagyonban, hanem az állami intézményrendszer hitelességében is mérhető lehet.

A transzparenciát is kulcskérdésnek nevezte

A közbizalom mellett Sárvári a transzparencia megteremtését is az új hivatal egyik legfontosabb céljaként emelte ki. Azt szeretné, hogy az NVVH működése világos és követhető legyen, miközben a szervezet a törvényi keretek között végzi a feladatait.

A jelölt szerint a jogállami működés és az átláthatóság egymással összefüggő követelmények. A hivatalnak ezért nemcsak eredményeket kell felmutatnia, hanem olyan intézményi működést is, amely önmagában erősíti a közbizalmat.

Nem politikai kampányintézményként képzeli el az NVVH-t

Sárvári meghallgatásának egyik központi gondolata az volt, hogy az NVVH hosszú távon a magyar állam működésének stabil részévé váljon. Ebből az következik, hogy a szervezetet nem egyetlen politikai időszakhoz vagy konkrét kormányzati ciklushoz kötné.

A jelölt szerint a hivatal akkor töltheti be megfelelően a szerepét, ha tevékenysége a jogállamiság keretei közé illeszkedik. A törvényben rögzített szervezeti felépítés és a megfelelő szakemberek kiválasztása szerinte ehhez adhatja meg az intézményi alapokat.

Három különböző megközelítés jelent meg a meghallgatásokon

Sárvári Nicholas meghallgatása ugyanazon a napon zajlott, amikor Ligeti Miklós és Unger Anna Róza is ismertette elképzeléseit az NVVH működéséről. Mindhárom jelölt más szempontokra helyezte a hangsúlyt, miközben a vagyonvisszaszerzés jogszerűségét és intézményi megalapozottságát egyaránt fontosnak tartották.

Ligeti Miklós azt hangsúlyozta, hogy a hivatalnak időhatár nélkül kell vizsgálnia minden közvagyonkárosító tevékenységet, és nem válhat „NER-telenítési hivatallá”. Unger Anna Róza pedig arról beszélt, hogy szerinte az első hatéves ciklus alatt nem reális jogerős ítéleteket várni, viszont részletesen fel kell tárni a korrupciót lehetővé tevő rendszert.

Sárvári inkább az intézmény hosszú távú helyére helyezte a hangsúlyt

Sárvári megközelítésében elsősorban az jelent meg, hogyan illeszkedjen az NVVH a magyar államszervezet egészébe. A jelölt szerint a hivatalnak nem különálló, politikai célokra létrehozott szervezetként, hanem a jogállami intézményrendszer szerves részeként kell működnie.

Ehhez szerinte megfelelő szakemberekre, világos szervezeti struktúrára, átláthatóságra és intézményi függetlenségre van szükség. A meghallgatáson elhangzottak alapján saját vezetői szerepét elsősorban ezeknek a feltételeknek a megteremtésében látja.

A vezető kiválasztása után kezdődhet meg a hivatal felállítása

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása jelenleg parlamenti szakaszban van. A bizottsági meghallgatások azt szolgálják, hogy a képviselők megismerjék a jelöltek szakmai elképzeléseit és vezetői programját.

Sárvári Nicholas azt ígérte, hogy megválasztása esetén olyan szervezet kialakításán dolgozna, amely nem csupán vagyont próbál visszaszerezni, hanem a magyar jogállamiság stabil és tartós intézményévé válik. Ennek alapját a közbizalom, a transzparencia és a megfelelő szakmai csapat felépítése jelentené.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.