Unger Anna Rózsa szerint nem reális arra számítani, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal által feltárt ügyekben már az intézmény első, hatéves vezetői ciklusa alatt jogerős ítéletek születnek. A politológus keddi parlamenti meghallgatásán „badarságnak” nevezte ezt a várakozást, és úgy fogalmazott: hat év arra lehet elég, hogy „az utolsó szögig” feltárják, mi történt az országban, elindítsák az eljárásokat, és a felelősök bíróság elé kerüljenek. Szerinte az NVVH feladata nem egyes korrupciós ügyek megtalálása, hanem annak feltárása, milyen rendszer hozta létre és működtette ezeket a folyamatokat, hogy a jövőben hasonló visszaélések ne ismétlődhessenek meg a magyar közéletben és állami működésben.

Hat év alatt nem vár jogerős ítéleteket

Unger Anna Rózsa kedden az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága előtt beszélt elképzeléseiről, miután pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. A politológus szerint téves elvárás lenne azt gondolni, hogy az új intézmény vezetőjének első hatéves ciklusa alatt már jogerős ítéletekkel zárulhatnak a később feltárt ügyek.

A jelölt ezt egyenesen „badarságnak” nevezte. Úgy látja, a hatéves időszak elsősorban arra lehet elegendő, hogy a hivatal részletesen feltárja a vizsgált ügyeket, elindítsa a szükséges eljárásokat és azonosítsa azokat, akiknek a felelőssége felmerülhet.

„Az utolsó szögig” feltárná, mi történt

Unger megfogalmazása szerint az első ciklusban arra kell törekedni, hogy „az utolsó szögig” kiderüljön, mi történt az országban. Ezzel nem egy-egy kiragadott ügy gyors lezárását tartja elsődlegesnek, hanem a folyamatok teljes feltérképezését.

A politológus szerint a feltárásnak olyan részletesnek kell lennie, hogy abból világosan látszódjon, milyen döntések, intézményi működések és felelősségi szintek vezettek az egyes visszaélésekhez. Megközelítése alapján a hivatal feladata nem pusztán a vagyon útjának követése, hanem az egész mechanizmus megértése is.

Minden felelősnek bíróság elé kell kerülnie

Unger szerint az első hat év elegendő lehet arra, hogy a megfelelő eljárások meginduljanak. Úgy fogalmazott, minden felelősnek, „legyen az nagy ember, vagy kicsi, (…) pesti vagy vidéki”, bíróság elé kell kerülnie, amennyiben a bizonyítékok ezt megalapozzák.

A jelölt szerint nemcsak azok felelősségét kell vizsgálni, akik közvetlenül elkövettek valamilyen visszaélést. Azokat is számba kell venni, akik tudtak róla, vagy akik lehetővé tették, hogy a jogsértő folyamatok megtörténjenek.

Nem egyedi ügyeket, hanem a rendszert vizsgálná

A politológus hangsúlyozta, hogy az NVVH feladatát nem szabad arra leegyszerűsíteni, hogy különálló korrupciós ügyeket keressen. Szerinte ennél jóval szélesebb megközelítésre van szükség.

Unger azt mondta, a hivatalnak fel kell vázolnia azt a rendszert, amely a korrupciót létrehozta és működtette. Meg kell mutatni szerinte azt is, hogyan jött létre ez a rendszer, és milyen módon tudott hosszabb időn keresztül működni.

A társadalomnak is meg kell értenie, mi történt

Unger Anna Rózsa nem kizárólag jogi vagy pénzügyi kérdésként beszélt a vagyonvisszaszerzésről. Szerinte fontos cél az is, hogy a magyar társadalom pontosan megértse, milyen folyamatok zajlottak és milyen körülmények tették lehetővé azokat.

A jelölt úgy látja, a feltárásnak ezért közérthető módon is meg kell mutatnia a rendszer működését. Szerinte ennek lehet hosszabb távú jelentősége abban, hogy hasonló folyamatok később ne ismétlődhessenek meg.

Egyfajta „immunrendszert” alakítana ki

A meghallgatáson Unger arról is beszélt, hogy az újonnan kialakuló magyar demokráciának szerinte olyan intézményi „immunrendszerre” van szüksége, amely a konszolidáció után megakadályozhatja a korábban tapasztalt visszaélések újbóli kialakulását.

Ezt az NVVH egyik legfontosabb hosszú távú feladatának tekinti. A hivatal működésének szerinte tehát nem kizárólag a múlt feltárására kell irányulnia, hanem arra is, hogy az abból levont következtetések segítsenek megelőzni a hasonló eseteket.

Nem ígér gyors eredményeket

Unger álláspontja eltér attól a politikai várakozástól, amely szerint a vagyonvisszaszerzés rövid idő alatt látványos jogi eredményeket hozhat. A jelölt kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy a büntető- és bírósági eljárások hosszú ideig tarthatnak.

Ezért szerinte az NVVH eredményességét nem lehet kizárólag az alapján mérni, hány jogerős ítélet születik az első ciklus végéig. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy az ügyeket megfelelően feltárják és jogilag megalapozott eljárások induljanak.

A jogerős ítélet szerinte már túlmutathat az első cikluson

A hatéves vezetői ciklussal kapcsolatos megjegyzésének lényege az volt, hogy a hivatal által feltárt ügyekből kiinduló eljárások több intézményi és bírósági szakaszon mehetnek keresztül. Emiatt az NVVH munkájának eredményei nem feltétlenül zárulnak le ugyanabban az időszakban, amikor a vizsgálatok megkezdődnek.

Unger szerint ebből nem az következik, hogy a hivatal lassan vagy eredménytelenül működne. Éppen ellenkezőleg: azt tartja fontosnak, hogy az ügyek kellően alaposan legyenek előkészítve ahhoz, hogy később bíróság előtt is megállják a helyüket.

A felelősségi rendszer egészét vizsgálná

A politológus meghallgatásán többször visszatért ahhoz, hogy nem lehet kizárólag az egyes szereplőkre koncentrálni. Szerinte azt is meg kell érteni, milyen intézményi és döntési struktúrák tették lehetővé a visszaéléseket.

Unger ebből a szempontból rendszerszintű megközelítést képvisel. Azt tartja célravezetőnek, hogy ne pusztán konkrét ügyek végpontjai kerüljenek elő, hanem az is, hogyan működött az a környezet, amelyben ezek megtörténhettek.

Az NVVH vezetéséről még nincs döntés

Unger Anna Rózsa meghallgatása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztási folyamatába illeszkedik. A bizottság kedden több jelöltet is meghallgatott az új szervezet vezetésére.

A hivatal tényleges munkája csak a vezetés kiválasztása és a szervezet felállítása után indulhat meg. Unger saját programjának központi elemévé azt tette, hogy a gyors politikai eredmények helyett hosszú távú, rendszerszintű feltárásra és jogilag megalapozott eljárásokra építene.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.