Egyetlen ellenzéki párt jelöltje sem kapta meg a szükséges támogatást szerdán az Országgyűlés Művelődési Bizottságában a Független Közmédia Testület tagságára. A Mi Hazánk által jelölt Moys Zoltán, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán, valamint a Fidesz által delegált Siklósi Beatrix egyaránt négy igen és hét nem szavazatot kapott. A meghallgatásokon mindhárman a hitelességet, a szakmaiságot és a pártpolitikán felül álló közmédia fontosságát hangsúlyozták. Szentkirályi Alexandra, a bizottság elnöke az ülés végén „rendkívül önkényesnek” és „filmszínháznak” nevezte a kialakult helyzetet, miután sem a szakmai, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti jelölteket nem sikerült határidőre megválasztani.
Egyik jelölt sem kapta meg a szükséges támogatást
Szerdán az Országgyűlés Művelődési Bizottsága meghallgatta a Független Közmédia Testületbe jelölt több pártpolitikai szereplő delegáltját. A meghallgatások végén azonban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.
Moys Zoltán, Martí Zoltán és Siklósi Beatrix is négy igen és hét nem szavazatot kapott. Ez azt jelentette, hogy egyikük jelölése sem ment át a bizottság szűrőjén.
Egy nappal korábban a szakmai jelöltek meghallgatása is elmaradt
A szerdai ülés előzménye, hogy kedden nem tartották meg a Független Közmédia Testület három szakmai tagjelöltjének meghallgatását. Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád meghallgatása azért maradt el, mert Rápli Róbert tiszás képviselő azt javasolta, hogy ne fogadják el az ülés napirendjét.
Rápli azzal indokolta a kezdeményezést, hogy több szakmai szervezettől érkeztek kritikus levelek a jelölési folyamat tisztázatlanságairól. A Tisza szerint ezért szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetésre van szükség.
Nyolc médiaszervezet is kifogásokat fogalmazott meg
A kiválasztási folyamatot több szakmai szervezet is bírálta. Nyolc médiaszervezet összesen olyan kifogásokat fogalmazott meg, amelyek szerint nem volt kellően tisztázott a meghallgatásokon részt vevő szervezetek jogállása és szavazati joga.
A kritikák miatt a Tisza azt jelezte, hogy nem akar elhamarkodott döntést hozni. A párt álláspontja szerint a közmédia átalakításának legitimációjához szélesebb szakmai egyeztetésre van szükség.
Moys Zoltán a Mi Hazánk jelöltjeként érkezett
Elsőként Moys Zoltánt, a Mi Hazánk jelöltjét hallgatták meg. A meghallgatáson arról beszélt, hogy közvetlenül egy kaukázusi hegymászásról érkezett, ezért sebek voltak az arcán.
Moys ismertette szakmai életútját is, és elmondta, hogy korábban felkérték az M5 csatornaigazgatói posztjára. A felkérést azonban visszautasította, mert állítása szerint nem látta garantáltnak, hogy megfelelő szakmai szabadságot kapna.
Egy Balázs Béla-díjat is visszautasított
Moys arról is beszélt, hogy korábban Balázs Béla-díjat kapott, de nem fogadta el. A döntését azzal indokolta, hogy szerinte 2026-ban már nem lenne helyes, hogy a kitüntetés továbbra is Balázs Béla nevét viseli.
A meghallgatás során Moys a hitelességet és a szakmai függetlenséget hangsúlyozta. Úgy látja, a közmédiának olyan szerepet kell betöltenie, amely túlmutat a napi pártpolitikai konfliktusokon.
Martí Zoltán hosszú éveken át dolgozott a közmédiában
Moys után Martí Zoltán, a KDNP jelöltje következett. Martí 2014-ben kezdett dolgozni a közmédiában, majd 2026-ban igazgatóként távozott.
Korábban az M4 Sport munkatársa, később az MTVA online igazgatója volt. Meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy szerinte a közmédiában sok tisztességes és magas színvonalon dolgozó munkatárs van a komolyzenétől a sportközvetítéseken át a vallási műsorokig.
Martí vitatta a közmédiára vonatkozó propaganda-vádakat
Martí visszautasította azt az állítást, hogy százmilliárdokat költöttek volna propagandára a közmédiában. Azt mondta, a pénzek jelentős része nem a hírműsorokra ment, hanem más tartalmi területekre.
Ugyanakkor elismerte, hogy voltak rosszul működő területek is. A közmédia jövője szempontjából fontosnak nevezte az átláthatóságot és a szakmai működés erősítését.
Siklósi Beatrix a Fidesz jelöltje volt
A bizottság meghallgatta Siklósi Beatrixet is, akit a Fidesz jelölt a Független Közmédia Testületbe. Siklósi korábban a Kossuth rádió csatornaigazgatója volt, ahonnan július elején mentette fel az új közmédiás vezetés.
Siklósi a meghallgatáson arról beszélt, hogy negyvenéves szakmai múlttal rendelkezik. Pályáját híradós kulturális riporterként kezdte, és azt is kiemelte, hogy ő alapíthatta meg a magyar média első jótékonysági műsorát.
Visszautasította az antiszemitizmus vádját
Siklósi meghallgatásán korábbi antiszemitizmussal kapcsolatos vádak is előkerültek. Erre azt kérte, mutassanak neki olyan műsoranyagot, amely szerinte alátámasztja ezeket az állításokat.
A vádat visszautasította, és azt mondta, a Kossuth rádió vezetőjeként a hírterület tartalmába nem szólt bele. Állítása szerint egyik politikai párttól sem kapott telefont vagy közvetlen utasítást.
Az MTI-s dokumentumgyűjtés is szóba került
Siklósi legutóbb azzal került a hírekbe, hogy élesen bírálta azokat az MTI-s újságírókat, akik dokumentumokat gyűjtöttek a hírmanipulációról. A meghallgatáson ennél visszafogottabban fogalmazott.
Azt mondta, szerinte etikátlan, ha munkatársak tíz éven keresztül adatokat gyűjtenek a kollégáikról. A korábbi dokumentumok tartalmi állításait ezen a meghallgatáson nem részletezte.
Mindhárom jelölt hasonló alapelveket hangsúlyozott
Moys Zoltán, Martí Zoltán és Siklósi Beatrix meghallgatásán több közös elem is megjelent. Mindhárman a hitelességet, a szakmai színvonalat és a kulturális értékteremtést nevezték fontosnak.
Azt is hangsúlyozták, hogy a jövő közmédiájának a pártpolitika fölött kell állnia. A bizottság támogatását azonban egyikük sem kapta meg.
Négy igen és hét nem volt a végeredmény
A szavazás mindhárom jelölt esetében azonos eredménnyel zárult. Négy képviselő támogatta a jelöléseket, heten ellene szavaztak.
Ez azt jelenti, hogy a bizottság egyik párt által delegált jelöltet sem engedte tovább. A folyamat így újabb patthelyzetbe került.
Szentkirályi Alexandra szerint „filmszínház” lett a folyamatból
Szentkirályi Alexandra, a Művelődési Bizottság elnöke az ülés végén élesen bírálta a kialakult helyzetet. A folyamatot „rendkívül önkényesnek” és „filmszínháznak” nevezte.
Szentkirályi azt kifogásolta, hogy a Független Közmédia Testület kilenc leendő tagja közül sem a szakmai, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti jelöltek megválasztása nem történt meg határidőre. Szerinte ez az egész kiválasztási folyamat működésképtelenségét mutatja.
Továbbra sem állt fel a kilencfős testület
A Független Közmédia Testület kilenc tagból állna. A jelenlegi helyzetben azonban a tagság összeállítása továbbra sem haladt előre érdemben.
A szakmai jelöltek meghallgatása elmaradt, a pártok által jelölt tagok közül pedig egyik sem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást. Így a közmédia új felügyeleti testületének felállása tovább csúszik.
Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!
A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.
Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.
Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.
A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.
Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!
Kövess minket Facebookon is!
Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.








