Matolcsy Györgyöt és fiát is meghallgathatja az MNB működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló parlamenti bizottság. Csőszi Attila, a testület tiszás elnöke szerint a cél a pénz útjának feltárása, valamint annak vizsgálata, kik viselhetnek politikai felelősséget a jegybankhoz és alapítványaihoz kapcsolódó ügyekért. A bizottság nem kívánja átvenni a nyomozóhatóságok szerepét, hanem a politikai, jogalkotási és felügyeleti összefüggéseket vizsgálná. Iratokat kérnek be, szakértőket bíznak meg, és meghallgatásra idézik a főszereplőket. A testületnek december 31-ig kell elkészítenie jelentését, miközben új szabályok szigorítják a beidézettek távolmaradásának következményeit, akár rendőri elővezetést is lehetővé téve harmadik alkalommal.

A pénz útját és a politikai felelősséget keresik

Csőszi Attila, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság tiszás elnöke az első ülés előtt tartott sajtótájékoztatón ismertette, milyen irányban indulhat el a testület munkája. Azt mondta, elsősorban a pénz útját akarják követni, valamint azt vizsgálják, kik lehetnek az ügy politikai felelősei.

A bizottság célja az is, hogy azonosítsa és meghallgatásra idézze az MNB-ügy legfontosabb szereplőit. Arról még nem született végleges döntés, pontosan kik kerülnek a bizottság elé, de Csőszi újságírói kérdésre jelezte, hogy Matolcsy György és fia nagy valószínűséggel a meghallgatandók között lesznek.

Nem akarják átvenni a nyomozóhatóságok szerepét

Csőszi hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem büntetőeljárást folytat, és nem kívánja átvenni az ügyészség vagy a Nemzeti Nyomozó Iroda feladatait. Jelenleg két nyomozás is folyik az MNB-ügy kapcsán, az egyik pénzmosás, a másik hűtlen kezelés gyanújával.

A bizottság ehelyett az ügy politikai szálait akarja feltárni. Azt szeretnék megvizsgálni, kik voltak azok a jegybanki, politikai, felügyeleti és gazdasági szereplők, akiknek szerepe lehetett a vitatott döntésekben, valamint kik profitálhattak az MNB-hez és alapítványaihoz kapcsolódó konstrukciókból.

Több százmilliárd forint sorsát vizsgálják

A bizottság egyik központi kérdése az lesz, mi történt az MNB alapítványába helyezett 266 milliárd forintos vagyonnal. Emellett vizsgálni akarják a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványától származó 127 milliárd forint sorsát is.

Csőszi megfogalmazása szerint azt kell tisztázni, milyen döntések és felügyeleti hiányosságok vezettek oda, hogy ezek az összegek lényegében elvesztek. Ez azonban a vizsgálóbizottság kiinduló értékelése, a konkrét jogi felelősséget a folyamatban lévő hatósági eljárások és adott esetben a bíróság állapíthatja meg.

A székházfelújítás is terítékre kerül

A vizsgálat nem kizárólag az MNB-alapítványok befektetéseire terjed majd ki. A bizottság tervei között szerepel a jegybank székházfelújításának áttekintése is.

Emellett az ingatlanvásárlásokat, valamint a magyarországi és külföldi befektetési döntéseket is megvizsgálják. A cél annak feltárása, hogy ezek a döntések milyen gazdasági és felügyeleti környezetben születtek meg, és megfelelően érvényesültek-e a közpénzek védelmét szolgáló kontrollok.

A GTC és az Ultima befektetéseit is megvizsgálják

A bizottság különösen nagy figyelmet kíván fordítani két jelentős külföldi befektetésre. Ezek közül az egyik a lengyel GTC, a másik a svájci Ultima részvényeinek megvásárlása volt.

Csőszi szerint ezek a tranzakciók a vizsgálat legnagyobb tételei közé tartoznak, mivel százmilliárdos nagyságrendű veszteségek kapcsolódhatnak hozzájuk. A bizottság ezért iratokat kérhet be, és szakértőket is megbízhat a befektetési döntések pénzügyi és jogi hátterének elemzésével.

A jogalkotási hibákra is kíváncsiak

A testület nemcsak az egyedi döntéseket szeretné feltárni, hanem azt is, milyen jogszabályi és felügyeleti környezet tette lehetővé a vitatott folyamatokat. Külön kérdés lesz, milyen szabályozási hiányosságok járulhattak hozzá ahhoz, hogy a jegybanki vagyon kezelését nehezebb legyen ellenőrizni.

A vizsgálat egyik célja ezért az is, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a jövőre nézve. Csőszi szerint olyan jogalkotási megoldásokat kell keresni, amelyek megakadályozzák, hogy az MNB vagyona később elveszíthesse közpénz jellegét.

Megváltoztak a vizsgálóbizottságok jogkörei

Csőszi arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen szerdán lépett hatályba egy olyan törvénymódosítás, amely szigorúbb következményeket rendel a parlamenti vizsgálóbizottságok munkájának akadályozásához. A változtatás célja, hogy a beidézett személyek valóban megjelenjenek, és hiteles adatokat, illetve dokumentumokat adjanak át.

Az új szabályok szerint aki első alkalommal nem jelenik meg, 100 ezer forintos bírságot kaphat. Második távolmaradás esetén már egymillió forintos szankció következhet, harmadik alkalommal pedig a bizottság rendőri elővezetést is kezdeményezhet.

Akár szabadságvesztés is lehet az akadályozás következménye

A módosított szabályozás szerint a vizsgálóbizottság munkájának súlyos akadályozása már büntetőjogi következményekkel is járhat. A Büntető törvénykönyv alapján súlyos esetben akár három év szabadságvesztés is kiszabható.

Arra az újságírói kérdésre, mi történik akkor, ha valamelyik beidézett személy éppen külföldön, például Dubajban tartózkodik, Csőszi annyit válaszolt: mindenre készülnek. Részletesen azonban nem fejtette ki, milyen eljárást alkalmaznának ilyen esetben.

December végéig kell elkészülnie a jelentésnek

A bizottságnak viszonylag rövid idő áll rendelkezésére a munkához. Mandátuma szerint legkésőbb 2026. december 31-ig el kell készítenie és le kell adnia az összegző jelentést.

Ez azt jelenti, hogy a meghallgatások jelentős része várhatóan az ősz és a tél folyamán zajlik majd. A részletes munkatervet ugyanakkor csak a bizottság délutáni alakuló ülésén fogadják el.

Hat képviselő dolgozik majd a bizottságban

A vizsgálóbizottság összesen hat képviselőből áll. Három tagot a Tisza delegált, három hely pedig az ellenzéki pártokhoz került.

A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy képviselőt küldött a testületbe. A bizottság vezetője Csőszi Attila lett, aki a Tisza frakciójából érkezett.

Csőszi felidézte a 2016-os törvénymódosítást is

A bizottság elnöke külön kitért arra, hogy a fideszes Tuzson Bence és a KDNP-s Hargitay János 2016-ban megszavaztak egy olyan törvényjavaslatot, amely az MNB alapítványainak pénzköltését kevésbé tette volna átláthatóvá. Ekkor vált ismertté az a megfogalmazás is, hogy az alapítványokba helyezett pénz „elvesztette közpénz jellegét”.

Csőszi szerint ezért érdekes kérdés lesz, hogyan viszonyulnak majd ezek a képviselők a mostani vizsgálathoz. A bizottság munkája ugyanis részben éppen azokat a korábbi döntéseket és jogalkotási megoldásokat kívánja újraértékelni, amelyek az MNB-vagyon ellenőrzését befolyásolták.

Matolcsy György és fia meghallgatása kiemelt ügy lehet

A bizottság egyelőre nem fogadta el a végleges meghallgatási listát, így formális döntés Matolcsy György és fia beidézéséről még nem született. Csőszi Attila nyilatkozata alapján azonban mindketten nagy valószínűséggel a testület elé kerülhetnek.

A következő hónapokban a bizottság iratokat gyűjt, szakértőket vonhat be, és meghallgatásokat szervez annak érdekében, hogy december végére összefoglalja az MNB-ügy politikai, jogalkotási és felügyeleti tanulságait. A testület feladata nem a büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem annak feltárása, hogyan működtek azok a döntési és ellenőrzési mechanizmusok, amelyek a vizsgált ügyekhez vezettek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.