Kanada látványosan eszkalálta az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi konfliktust, miután Mark Carney miniszterelnök kormánya kedden akár 50 százalékos megtorló vámokat vezetett be több száz amerikai termékre, mintegy húszmilliárd dollár értékben. A lépés válasz Donald Trump új amerikai vámjaira, amelyek a két ország közötti tárgyalások pénteki összeomlása után léptek életbe. Carney szerint Kanadát megtámadták, ezért az ország gazdasági értelemben háborúban áll az Egyesült Államokkal. A kanadai közvélemény jelentős része támogatja a kemény fellépést, miközben Ottawa további válaszlépéseket, köztük energia- és nyersanyagexportot érintő intézkedéseket is mérlegelhet a következő hetekben, ha a konfliktus tovább mélyül, és Washington újabb vámokkal válaszol a kanadai intézkedésekre.

Kanada dollárról dollárra vágott vissza

Kanada kedden akár 50 százalékos megtorló vámokat vezetett be több száz amerikai termékre, összesen nagyjából húszmilliárd dollár értékben. A csomagot úgy állították össze, hogy nagyságrendileg megfeleljen azoknak az amerikai vámoknak, amelyek a két ország közötti tárgyalások kudarca után léptek életbe.

Campbell Harvey, a Duke Egyetem közgazdász professzora az ABC Newsnak klasszikus kereskedelmi háborús helyzetként írta le a történteket. Szerinte ilyenkor az egyik fél vámot vet ki, a másik hasonló értékben válaszol, majd újabb és újabb korlátozások következhetnek.

Trump már újabb 50 százalékos vámokkal fenyeget

Donald Trump hétfőn újabb lépéssel fenyegette meg Kanadát, amikor azt közölte, hogy január elsejétől további 50 százalékos vámokat vethet ki a kanadai autókra, teherautókra és acéltermékekre. Ez újabb jelentős terhet róna azokra az iparágakra, amelyek különösen erősen függnek az amerikai piactól.

Az amerikai elnök még júliusban jelentette be, hogy számos Kanadából érkező termékre 50 százalékos importvámot vezet be. A tervezett intézkedések eredetileg augusztus 19-én léptek volna hatályba, de Trump az utolsó pillanatban három nappal elhalasztotta őket, arra hivatkozva, hogy a két ország közel került a megállapodáshoz.

Az utolsó órákban omlottak össze a tárgyalások

A New York Times értesülései szerint a kanadai és az amerikai tárgyalódelegációk már megállapodtak egy lehetséges egyezség körvonalaiban. A folyamat azonban pénteken, az utolsó órákban összeomlott, és a két fél végül nem tudta lezárni a vitát.

A lap és a Bloomberg forrásai szerint ebben jelentős szerepe volt Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszternek. Bár Lutnick nem vett részt hivatalosan a tárgyalódelegáció munkájában, az amerikai acél- és autóipari szereplők nyomására közbelépett, és ellenezte a kanadai acéltermékekre és járművekre korábban kivetett vámok csökkentését.

Carney szerint Kanadát megtámadták

Mark Carney a tárgyalások kudarca után különösen kemény hangot ütött meg. A kanadai miniszterelnök kijelentette: „amikor megtámadnak, háborúban állsz, és minket megtámadtak”, amivel egyértelművé tette, hogy kormánya már nem egyszerű kereskedelmi vitaként kezeli a konfliktust.

Carney azt is megismételte, hogy szerinte az Egyesült Államok meg akarja törni Kanadát. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai vámok célja „bántani és megosztani” a kanadaiakat, miközben saját döntését az ország szuverenitásának védelmével indokolta.

Ottawa szerint Washington túl sokat követelt

A kanadai kormányfő szerint az Egyesült Államok „túl sokat kért és túl keveset ajánlott fel” a tárgyalások során. Carney emellett azt is mondta, hogy Kanada nem volt hajlandó kompromisszumot kötni a francia nyelv és a kanadai kultúra védelmének kérdésében.

A New York Times több forrásra támaszkodó beszámolója szerint Washington azt is szerette volna meghatározni, Kanada milyen vámokat alkalmazhat jelenleg és a jövőben más országokból érkező termékekre, különösen az acélra. Az amerikai fél állítólag egy olyan kanadai szabály módosítását is követelte, amely a streamingszolgáltatóktól a francia nyelvű filmek és televíziós műsorok előtérbe helyezését várja el.

A kanadaiak nagy többsége Carney mögött áll

A politikai kockázat ellenére Carney döntése komoly társadalmi támogatást kapott. Az Angus Reid felmérése szerint a kanadaiak 76 százaléka helyeselte, hogy a miniszterelnök visszalépett a megállapodástól, miközben 69 százalékuk dicsérte azért, hogy nem fogadta el az amerikai feltételeket.

A támogatás nem kizárólag a liberális szavazókra korlátozódik. A felmérés szerint még a konzervatívok 53 százaléka is helyeselte, hogy Carney nem írta alá az egyezséget.

A tartományi vezetők is keményebb fellépést sürgetnek

A tíz kanadai tartomány kormányfőinek döntő többsége szintén Carney mellé állt. Brit Kolumbia vezetője, David Eby úgy fogalmazott, hogy egy „bullyval” szemben csak úgy lehet fellépni, ha az ember nem hátrál meg.

Eby még azt is felvetette, hogy Kanada fontolja meg az amerikai F–35-ös vadászgépek beszerzésének lemondását. Szerinte az ország ezzel is megmutathatná, hogy nem hajlandó meghajolni az amerikai nyomás előtt.

Doug Ford különösen élesen támadta Trumpot

A legkeményebb reakció Doug Fordtól, Ontario konzervatív vezetőjétől érkezett, akinek tartományát különösen súlyosan érinthetik az amerikai vámok. Ford azt mondta, ő maga is azt tanácsolta Carney-nak, hogy lépjen vissza a megállapodástól.

Ford később személyeskedő hangon támadta Trumpot, diktátornak, bullynak és vesztesnek nevezve az amerikai elnököt. Trump erre saját közösségi oldalán válaszolt, ahol Ford kijelentéseit szájhősködésnek minősítette, és sértő megjegyzéseket tett a kanadai politikusra.

Kanada az energiakártyát is előveheti

Ontario vezetője arról is beszélt, hogy Kanada további eszközökkel rendelkezik, ha a kereskedelmi háború tovább súlyosbodik. Ford az Egyesült Államokba irányuló áramszolgáltatás korlátozását és a kritikus ásványok exportjának leállítását is felvetette.

Carney sem zárt ki további intézkedéseket, amikor úgy fogalmazott: „semmilyen lehetőséget sem zárunk ki”. Jason Kenney, Alberta korábbi kormányfője pedig azt vetette fel, hogy végső esetben a kanadai olajra, földgázra és kálisóra is exportvámokat lehetne kivetni.

Az Egyesült Államok erősen függ a kanadai energiától

Carney szerint Kanada az Egyesült Államok földgázimportjának 99 százalékát, villamosenergia-importjának 85 százalékát és nyersolajimportjának 60 százalékát biztosítja. A miniszterelnök ebből azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonnak sem lenne érdeke, ha ezeknek a szállításoknak bármelyike veszélybe kerülne.

Ez a függőség komoly tárgyalási eszközt adhat Ottawa kezébe, ugyanakkor az ilyen lépések Kanadának is gazdasági veszteségeket okoznának. A kormány ezért egyelőre nem jelentett be konkrét exportkorlátozást, és ezek lehetősége jelenleg inkább nyomásgyakorlási eszközként jelenik meg.

Kanada az amerikai félidős választásokra is figyel

A kanadai kormány helyzetét erősítheti, hogy Carney népszerűsége továbbra is magas, miközben Trump támogatottsága a forrás szerint mélyponton van. Ottawa várhatóan figyeli a novemberi amerikai félidős választásokat is, amelyek átrendezhetik a kongresszusi erőviszonyokat.

A demokraták jó eredménye megnehezíthetné Trump vámstratégiájának folytatását. Don Beyer demokrata képviselő szerint amennyiben pártja mindkét kongresszusi házban többséget szerezne, olyan törvényeket próbálnának elfogadni, amelyek a vámok kivetését nagyobb mértékben a kongresszus hatáskörébe helyeznék.

A kanadai válaszvámokat politikailag is célzottan állították össze

Kanada a megtorló vámokat nem véletlenszerűen választotta ki. A csomagot részben úgy alakították ki, hogy olyan amerikai államokat érintsen érzékenyen, ahol fontos kongresszusi választások várhatók.

Ez arra utal, hogy Ottawa nemcsak gazdasági, hanem politikai nyomást is próbál gyakorolni Washingtonra. A kereskedelmi konfliktus így egyre szorosabban összekapcsolódik az amerikai belpolitikai folyamatokkal, miközben mindkét ország jelentős gazdasági kockázatokat vállal.

A konfliktus még messze lehet a végétől

A jelenlegi helyzet alapján egyik fél sem mutat hajlandóságot arra, hogy gyorsan engedjen. Kanada a válaszvámokkal egyértelművé tette, hogy kész gazdasági költségeket is vállalni, ha ezzel megvédheti saját kereskedelmi és politikai mozgásterét.

Trump ugyanakkor további vámokat helyezett kilátásba, így a konfliktus újabb lépésekkel folytatódhat. A következő hónapok meghatározó kérdése az lesz, hogy a kölcsönös nyomás visszatereli-e a feleket a tárgyalóasztalhoz, vagy Kanada és az Egyesült Államok egy még szélesebb vámháborúba sodródik.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Chris Tanouye / Reuters

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.