V. Harald norvég király pénteki halála után fia, Haakon örökli a trónt, és azonnal megkezdődik a hatalomátadás, valamint az uralkodói temetés előkészítése. Délben 21 ágyúlövéssel tisztelegtek az elhunyt király előtt, az új uralkodó pedig kormányülést hív össze a palotában, majd az Államtanács előtt hivatalosan is bejelenti hivatalba lépését. Néhány napon belül esküt tesz a parlament előtt, ismerteti uralkodói nevét, címerét és mottóját. Eközben előkészítik V. Harald ravatalát és temetését, amelyet 10-14 napon belül tartanak meg Oslóban, országos gyászszertartásokkal, félárbócra eresztett zászlókkal és harangzúgással. A királyi család új címei is életbe lépnek, Szonja özvegy királyné státuszáról pedig Haakon dönt majd hamarosan.

Haakon azonnal átveszi az uralkodói feladatokat

V. Harald pénteki halálával fia, Haakon örökli a norvég trónt, így a gyász mellett azonnal megkezdődik az államfői feladatok átadása is. Az új uralkodónak már az első napokban több hivatalos kötelezettséget kell teljesítenie, miközben párhuzamosan zajlik apja temetésének megszervezése.

A pénteki menetrend egyik első látványos eleme a déli gyásztisztelgés volt, amikor 21 ágyúlövést adtak le V. Harald tiszteletére. Ezt követően az új király kormányülést hív össze a palotában, ahol hivatalosan is bejelenti, hogy átvette az uralkodói tisztséget.

Az Államtanács előtt is meg kell jelennie

Haakon egyik első hivatalos feladata az Államtanács ülésén való részvétel lesz. Ezen az alkalmon több olyan formai és szimbolikus kérdés is eldől, amely az új uralkodói korszak kezdetét jelzi.

Az új király itt jelenti majd be, milyen uralkodói nevet kíván használni, és ismerteti az új királyi címert is. A norvég sajtó szerint nem lenne meglepő, ha VIII. Haakon néven lépne trónra, hiszen VII. Haakon 1905 és 1957 között uralkodott Norvégiában.

Néhány napon belül esküt tesz a parlament előtt

Az új uralkodónak rövid időn belül meg kell jelennie a Storting, vagyis a norvég parlament előtt is, ahol leteszi az alkotmányban előírt esküt. Ennek szövegében arra tesz ígéretet, hogy Norvégiát az alkotmány és a törvények szerint fogja kormányozni.

Az eskütétel fontos része a trónváltás hivatalos folyamatának, még akkor is, ha Norvégiában a király szerepe alapvetően ceremoniális. Haakon ezzel formálisan is megerősíti, hogy elfogadja az uralkodói tisztséggel járó alkotmányos kötelezettségeket.

Mette-Marit királyné, Ingrid Alexandra koronahercegnő lesz

Haakon trónra lépésével a királyi család több tagjának címe is automatikusan megváltozik. Felesége, Mette-Marit királyné lesz, lányuk, Ingrid Alexandra pedig koronahercegnőként válik a norvég trón első számú örökösévé.

Az új királynak arról is döntenie kell, milyen címet viseljen a továbbiakban V. Harald özvegye, Szonja. A pontos megnevezést várhatóan az új uralkodói rend kialakításakor jelentik be.

Új uralkodói mottót is választani kell

Haakonnak saját királyi mottót is választania kell, bár ezen a téren erős hagyomány köti elődeihez. A „Mindent Norvégiáért” jelmondat több mint száz éve meghatározó része a norvég monarchia szimbolikájának.

Nem tudni egyelőre, hogy az új király megtartja-e ezt a mottót, vagy más megfogalmazást választ. A döntés szimbolikus jelentőségű lesz, hiszen az új uralkodó első olyan gesztusai közé tartozhat, amelyekkel saját királyi korszakának arculatát alakítja.

A palota kápolnájában ravatalozhatják fel V. Haraldot

Közben folyamatosan készítik elő V. Harald búcsúztatását. A tervek szerint a király ravatalát a királyi palota kápolnájában helyezik el, ahol a nyilvánosság számára is lehetőséget biztosíthatnak a kegyelet lerovására.

A koporsó tetejére a királyi koronát és kardot is elhelyezik, amelyeket Trondheim városából szállítanak Oslóba. A szertartás ezzel a norvég monarchia történelmi hagyományait is hangsúlyozza majd.

Egy órán át szólhatnak a templomok harangjai

A gyászszertartások egyik leglátványosabb országos eleme az lesz, hogy Norvégia templomainak harangjai egyszerre kondulnak majd meg. A tervek szerint a harangzúgás egy teljes órán keresztül tart majd.

Emellett országszerte félárbócra eresztik a zászlókat, és megemlékező beszédeket tartanak. A gyász így nem csupán az oslói királyi eseményekre korlátozódik, hanem egész Norvégiát érintő országos megemlékezéssé válik.

Tíz-tizennégy napon belül tarthatják a temetést

V. Harald temetését várhatóan halála után 10-14 nappal rendezik meg. A hivatalos búcsúztató helyszíne az oslói székesegyház lesz, ahol a királyi család mellett állam- és kormányfők, valamint más meghívott vendégek is jelen lehetnek.

A koporsót várhatóan ágyútalpon szállítják majd a székesegyházhoz. A menetet a királyi család, külföldi és norvég állami vezetők, valamint a nyilvánosság képviselői követhetik.

Støre mondhatja a gyászbeszédet

A temetési szertartáson várhatóan Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök mond gyászbeszédet. A nyilvános búcsúztatás után V. Harald földi maradványait az Akershus-erődbe szállítják.

A székesegyházban rendezett megemlékezést várhatóan élőben közvetítik, az akershusi végső búcsú azonban már szűk körű, családi ceremónia lesz. V. Haraldot ott helyezik végső nyugalomra.

Újabb ágyúlövések jelezhetik a trónváltást

A temetés lezárása után a gyász időszakából fokozatosan átvezet Norvégia az új uralkodói korszakba. Ekkor felvonják a zászlókat, majd 21-21 ágyúlövéssel tisztelegnek az elhunyt és az új király előtt.

A norvég sajtó szerint valószínű, hogy Haakon ezután a királyi palota erkélyéről is köszönti majd az embereket. Ez lehet az egyik első látványos nyilvános pillanat, amikor már Norvégia új királyaként jelenik meg.

V. Harald péntek reggel halt meg

A norvég királyi család közlése szerint V. Harald augusztus 28-án, pénteken reggel 6 óra 35 perckor halt meg békésen az oslói Rikshospitalet Egyetemi Kórházban. A 89 éves uralkodót tíz nappal korábban szállították kórházba.

A palota tájékoztatása szerint bakteriális fertőzést állapítottak meg a vérében, emellett hemolitikus anémia alakult ki nála, amely miatt folyadék halmozódott fel a szervezetében. Kezelésének részeként kortizont is kapott.

Több mint három évtizedes uralkodás ért véget

V. Harald 1991 óta volt Norvégia királya, halálakor pedig Európa legidősebb hivatalban lévő uralkodójának számított. Több mint három évtizedes uralkodása alatt ceremoniális államfőként képviselte az országot.

Halálával egyszerre kezdődött meg a nemzeti gyász és egy új monarchikus korszak. A következő napokban Norvégia figyelme egyszerre irányul majd V. Harald búcsúztatására és Haakon első hivatalos lépéseire, amelyek meghatározzák az új királyi időszak kezdetét.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Lise Aserud / NTB / Reuters

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.