Magyar Péter miniszterelnök a mohácsi csata 500. évfordulóján arról beszélt, hogy a történelmi vereség legfontosabb üzenete nem a pusztulás, hanem a megmaradás képessége. A kormányfő szerint Magyarország ötszáz évvel a sorsdöntő ütközet után is ugyanazon a földön, ugyanazon a nyelven emlékezik, miközben azok a birodalmak, amelyek akkor Európa sorsát alakították, már eltűntek. Magyar hangsúlyozta: a nemzet erejét nem az mutatja meg, hogy soha nem bukik el, hanem az, hogy a legnagyobb veszteségek után is képes felállni. Beszédében Mohács, Muhi, Világos, Trianon és 1956 példáját felidézte a magyar történelem emlékezetének részeként. Arra kérte a résztvevőket, hogy őrizzék meg Magyarországot és egymást.

Ötszáz éve zajlott a mohácsi csata

Szombaton van a mohácsi csata 500. évfordulója, amelynek alkalmából állami megemlékezést tartottak Mohácson. Magyar Péter miniszterelnök a Fogadalmi templom előtti Széchenyi téren mondott beszédet az egyházi újratemetési szertartás előtt.

A kormányfő már korábban a közösségi oldalán is megemlékezett az évfordulóról. Bejegyzésében a közismert mondást idézte fel: „Több is veszett Mohácsnál”, majd azt hangsúlyozta, hogy szerinte a mohácsi vész üzenete mégsem a vereségről, hanem a talpra állás képességéről szól.

„Elvesztettünk egy sorsdöntő csatát, de Magyarország nem tűnt el”

Magyar Péter beszédében felidézte, hogy a mohácsi csatában Magyarország nemcsak katonai vereséget szenvedett, hanem elveszítette királyát, és az ország politikai egysége is széthullott. A miniszterelnök szerint ezt követően olyan évszázadok következtek, amelyekben többször maga a magyar államiság fennmaradása is kérdésessé vált.

A kormányfő ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország mindezek ellenére megmaradt. Úgy fogalmazott: „Ötszáz évvel ezelőtt elvesztettünk egy sorsdöntő csatát, de Magyarország nem tűnt el”, majd hozzátette, hogy szerinte éppen ez Mohács egyik legfontosabb történelmi üzenete.

Magyar szerint a megmaradás a legnagyobb tanulság

A miniszterelnök azt mondta, hogy a nemzet erejét nem az mutatja meg, ha soha nem ér vereség vagy kudarc. Szerinte az igazi erő abban mérhető, hogy egy közösség a legnagyobb veszteségek után is képes-e talpra állni, tovább élni és újraszervezni önmagát.

Magyar ezt a gondolatot nemcsak Mohácsra vonatkoztatta. Beszédében Muhit, Világost, Trianont és 1956-ot is azok közé a történelmi tragédiák közé sorolta, amelyek után a magyar nemzet szerinte újra és újra megtalálta a megmaradás útját.

„Itt vagyunk 500 évvel később ugyanazon a földön”

A kormányfő beszédének egyik központi eleme az idő múlása és a történelmi folytonosság volt. Azt mondta, hogy a magyarok ötszáz évvel később ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként és ugyanazon a nyelven emlékeznek a mohácsi vereségre.

Magyar ezzel szembeállította azoknak a birodalmaknak a sorsát, amelyek 1526-ban még Európa politikai viszonyait alakították. Megfogalmazása szerint ezek a hatalmak már nincsenek jelen ugyanabban a formában, Magyarország és a magyar közösség viszont továbbra is létezik.

A nemzet ereje szerinte nem a vereség elkerülésében van

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a magyar történelem „fájdalmas, vérrel és verejtékkel teli” út volt. Beszédében azonban azt hangsúlyozta, hogy éppen a történelmi veszteségekből való felállás mutatja meg, mire képes egy nemzet.

A miniszterelnök szerint Mohács története ezért nem pusztán egy elveszített csatáról szól. Értelmezésében az évforduló arra is emlékeztet, hogy az ország akkor is képes volt fennmaradni, amikor politikai egysége felbomlott, és hosszú időre bizonytalanná vált saját államiságának jövője.

A polgárokat nevezte Magyarország megtartó erejének

Magyar Péter beszédében külön kitért arra is, hogy szerinte kik tartanak meg valójában egy országot. Azt mondta, Magyarországot nem önmagukban az intézmények vagy a politikai vezetők, hanem elsősorban az emberek, a polgárok őrzik meg.

Példaként említette a gazdát, aki rossz termés után is újra vet tavasszal, a tanárt, aki olvasni tanítja a gyermekeket, valamint az orvost és az ápolót, aki éjszaka is dolgozik. Ugyanebbe a körbe sorolta a katonát, aki megtartja esküjét, a vállalkozót, aki munkát ad, valamint a gyermekeket nevelő szülőket és az egymásért felelősséget vállaló közösségeket.

„Ők Magyarország”

A miniszterelnök szerint ezek az emberek jelentik Magyarország folytonosságát. Úgy fogalmazott, hogy „ők Magyarország”, és szerinte ez ugyanúgy igaz volt Mohács idején, mint ötszáz évvel később.

Magyar ezzel a történelmi megemlékezést a mindennapi közösségek szerepéhez kapcsolta. Beszédének értelmezése szerint a nemzet fennmaradását hosszú távon az biztosítja, hogy az emberek újra és újra elvégzik a saját munkájukat, gondoskodnak egymásról, családot és közösséget építenek.

Magyar arra kérte a résztvevőket, hogy őrizzék meg egymást

A kormányfő beszéde végén arra kérte a megemlékezőket, hogy őrizzék meg Magyarországot, a magyar nyelvet, a közösségeket és egymást. Szerinte a nemzet megmaradásának egyik alapja az, hogy az emberek képesek legyenek honfitársként és emberként tekinteni egymásra.

Magyar úgy fogalmazott, hogy amíg a magyarok képesek egymásban „magyart, honfitársat és embert látni”, addig a közösség is fennmarad. A miniszterelnök ezzel a történelmi emlékezést egy jelenre vonatkozó közösségi üzenettel kapcsolta össze.

Fejet hajtott a mohácsi csata áldozatai előtt

Magyar Péter a megemlékezésen fejet hajtott az 1526-os ütközet valamennyi ismert és ismeretlen áldozata előtt. Beszédében nemcsak az ország akkori politikai és katonai vezetőire, hanem mindazokra emlékezett, akik életüket vesztették a csatában.

A mohácsi ütközet ötszázadik évfordulója így egyszerre szólt a történelmi veszteségről és a túlélésről. Magyar Péter értelmezésében a fél évezreddel ezelőtti tragédia ma elsősorban arra figyelmeztet, hogy egy nemzet sorsát nem kizárólag a vereségei határozzák meg, hanem az is, hogy képes-e azok után újra talpra állni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / llyés Tibor

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.