A magyar NB I.-ben rekordközeli ütemre gyorsult a játékoseladás a 2026-os nyári átigazolási időszakban: tizenhat futballista szerződött külföldre, a ligánál erősebb bajnokságba, ami az elmúlt másfél évtizedben példátlan. A Transfermarkt adatai szerint az élvonal klubjai eddig 34,5 millió euró bevételt könyvelhettek el, miközben a téli Ferencváros-transzferekkel együtt még nagyobb az összeg. A folyamat hátterében egyszerre állhat a kormányváltás után szűkülő pénzbőség, az állami és vállalati szponzoráció visszaesése, valamint a fiatal magyar játékosok több játéklehetősége. A változás hosszabb távon a válogatott számára is kedvező lehet, ha a külföldre igazolók rendszeresen magasabb színvonalú mérkőzéseken szerepelnek és fejlődnek a következő években is tovább.

Soha nem látott játékosmozgás indult el az NB I.-ből

A 2026-os nyári átigazolási időszak egyik legfeltűnőbb változása, hogy az NB I.-ből tizenhat játékos szerződött külföldre, ráadásul jellemzően a magyar bajnokságnál magasabb színvonalú ligákba. Ilyen nagyságrendű kivándorlásra a magyar élvonalból az elmúlt tíz-tizenöt évben nem volt példa.

A folyamat a klubok pénzügyi eredményein is jól látszik. A Transfermarkt adatai alapján az NB I. csapatai eddig összesen 34,5 millió euró bevételt értek el játékoseladásokból a nyári piacon, miközben az átigazolási időszak még nem zárult le teljesen.

A kormányváltás után szűkülni kezdett a futball pénzügyi mozgástere

A magyar futball finanszírozása az elmúlt másfél évtizedben jelentős részben állami, állami vállalati és a korábbi kormányhoz közel álló gazdasági szereplőktől érkező forrásokra épült. A Fidesz-kormányok idején a professzionális labdarúgás pénzügyi környezete különösen kedvező volt, miközben a klubok költségei, elsősorban a játékosbérek is jelentősen növekedtek.

Az április 12-i választás és a Tisza kormányra kerülése után azonban több jel utalt arra, hogy ez a rendszer változni kezd. Vági Márton, az MLSZ főtitkára már júniusban arról beszélt, hogy nem számít a magyar futball teljes finanszírozásának összeomlására, de az NB I.-ben biztosan kevesebb pénzből kell majd gazdálkodni.

Nagy Ádám szerint a fizetések is visszaestek

A változás a játékosbéreknél is érzékelhetővé vált. Az Olaszországból hazatérő Nagy Ádám arról beszélt, hogy ha egy évvel korábban érkezett volna vissza Magyarországra, még kedvezőbb fizetésre számíthatott volna.

A klubok egy része a bizonytalanabb finanszírozási környezet miatt már nyáron óvatosabbá vált. Korábban egy-egy csapat költségvetésének akár 40 százalékát is állami vállalatoktól érkező szponzoráció biztosíthatta, miközben 2026-ban az MTVA és a Szerencsejáték Zrt. is milliárdokkal csökkentette több futballklub támogatását.

Mészáros és Szíjj köre is visszafoghatta a futballfinanszírozást

A változások nem kizárólag az állami cégeknél láthatók. Szíjj László érdekeltségi köre a nyáron kiszállt a Puskás Akadémia támogatói közül, miközben Mészáros Lőrinc cégcsoportja a horvát futballban, az eszéki szerepvállalásban is hátrébb lépett.

Ez azt jelenti, hogy több NB I.-es klubnak nagyobb jelentőséget tulajdoníthat a saját bevételeinek, köztük a játékoseladásoknak. Ami korábban sok esetben másodlagos bevételi forrás volt, az a szűkülő támogatási környezetben egyre inkább a gazdasági működés meghatározó elemévé válhat.

A magyarajánlás is hozzájárult ahhoz, hogy lett kit eladni

A játékosértékesítési hullámot nem kizárólag a pénzügyi kényszer magyarázza. A klubok az elmúlt idényben a fiatal magyar labdarúgók szerepeltetését ösztönző úgynevezett magyarajánlás miatt több hazai játékosnak biztosítottak rendszeres játékperceket.

A rendszer Schmidt Ádám korábbi sportállamtitkár és Szalai Ádám korábbi válogatott csapatkapitány javaslatára jött létre. A klubok pénzügyi ösztönzést kaptak azért, ha fiatal magyar játékosokat szerepeltettek, ami rövid idő alatt több olyan futballistát is láthatóvá tett, akik később külföldi klubok érdeklődését keltették fel.

Korábban nagyon kevés lehetőséget kaptak a fiatal magyarok

A változás jelentőségét jól mutatja, hogy a 2021–2022-es idényben az NB I.-ben a 21 év alatti magyar játékosok játékperceinek aránya mindössze 8,7 százalék volt. Az MLSZ akkori összehasonlítása szerint ezzel Magyarország a régión belül kifejezetten rosszul állt a fiatal hazai játékosok szerepeltetésében.

A magyar U21-es futballisták abban az idényben közel húszezer játékperccel maradtak el a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest. Ez nagyjából 222 teljes mérkőzésnyi különbséget jelentett, vagyis a tehetségek fejlődéséhez szükséges versenyhelyzet jelentős része egyszerűen hiányzott.

34,5 millió euró érkezett a klubokhoz

A mostani változás egyik legfontosabb mérőszáma a Transfermarkt által összesített 34,5 millió eurós nyári játékoseladási bevétel. Ez már regionális összehasonlításban is figyelemre méltó összeg, még akkor is, ha a magyar liga továbbra sem éri el a horvát játékosexport legjobb éveit.

A 34,5 millió euró már megközelíti a cseh bajnokság egyes korábbi szezonjainak eredményeit, és meghaladja a horvát liga gyengébb éveinek számait. A horvát élvonal ugyanakkor tavaly 82 millió eurós bevételt ért el, vagyis a magyar klubok előtt még jelentős tér maradt a fejlődésre.

A téli Fradi-transzferekkel még magasabb lenne az összeg

A nyári 34,5 millió euró ráadásul nem tartalmazza a Ferencváros két jelentős téli játékoseladását. Tóth Alex és Varga Barnabás távozásából a klub összesen 16,5 millió euró bevételhez jutott.

Tóth Alex a Bournemouthhoz igazolt, így közvetlenül a Premier League szintjére jutott el az NB I.-ből. Varga Barnabás az AEK-hez szerződött, és története azt is megmutatja, hogy egy magyar játékos viszonylag későn is eljuthat nemzetközi szintre, ha folyamatos fejlődési lehetőséget kap.

A Győr kereste a legtöbbet

A nyári átigazolási időszak legsikeresebb magyar klubja játékoseladások szempontjából a Győr lett. A bajnok 9,8 millió euró bevételt ért el, ami klubrekordnak számít.

Három magyar válogatott játékos is távozott: Csinger Márk a Groningenhez, Tóth Rajmund a Konyasporhoz, Vitális Milán pedig az AEK Athénhoz szerződött. Csinger és Vitális fejlődésében közös pont, hogy korábban egy évet Dunaszerdahelyen is töltöttek, ahol rendszeres nemzetközi és felnőttfutball-tapasztalatot szerezhettek.

Az MTK öt játékost adott el

Az MTK szintén jelentős bevételt ért el, a nyáron öt játékost értékesített összesen 5,5 millió euróért. Vitályos Viktor, Átrok Zalán, Csenterics Adrián, Molnár Ádin és Kovács Mátyás is távozott, miközben a klub már télen eladta a 16 éves Vasiljevic Andrejt a Hamburgnak.

Vitályos Viktor a Sparta Prahához került, ami különösen fontos lépés lehet a pályafutásában. A cseh klub évek óta olyan közegnek számít, ahol a fiatal játékosok nemcsak a hazai bajnokságban, hanem európai kupasorozatokban is rendszeresen szerepelhetnek.

A Ferencvárosból Gruber Zsombor ment Belgiumba

A Ferencvárosból Gruber Zsombor szerződött a belga La Louviere-hez, amely 1,7 millió eurót fizetett érte. A Fradi így a téli nagy átigazolások után nyáron is realizált jelentősebb játékoseladási bevételt.

A Zalaegerszeg közben részben az azeri piac felé értékesített, Skribek Alen és Várkonyi Bence is ott folytatja. A ZTE egyik legnagyobb üzlete azonban a nigériai Akpe Victory eladása volt, akiért a svájci Basel hárommillió eurót fizetett.

Kisvárdáról Szaúd-Arábiába, Nyíregyházáról Németországba mentek

A Kisvárda közel kétmillió euróért értékesítette Ridwan Popoolát egy szaúdi klubnak. A nigériai védekező középpályást még fiatalon hozták a klub akadémiájára, vagyis az átigazolás a külföldi tehetségek fejlesztésének üzleti oldalát is megmutatta.

A Nyíregyházából Keresztes Krisztián a német másodosztályú Fürthhöz került kölcsönbe. Markgráf Ákos pedig különösen gyors utat járt be: a Puskás Akadémiától egymillió euróért került Újpestre, ahonnan egyetlen mérkőzés után másfél millió euróért továbbadták az FC Köbenhavnhoz.

A válogatott lehet az egyik legnagyobb nyertes

A mostani átigazolási hullám hosszú távon a magyar válogatott számára is előnyös lehet. Minél több magyar játékos szerepel rendszeresen erősebb külföldi bajnokságokban, annál nagyobb lehet a verseny egy-egy poszton, és annál több nemzetközi tapasztalat gyűlhet össze a keretben.

A 2028-as Európa-bajnokság selejtezői előtt ez különösen értékes lehet. Magyarország az előző három kontinensviadalra kijutott, de az angliai Eb-re vezető út sem ígérkezik könnyűnek, ezért sokat számíthat, ha a kispadról is rendszeresen magas szinten játszó futballisták érkezhetnek.

Kérdés, egyszeri kiugrásról vagy új modellről van-e szó

A 2026-os nyár egyelőre egyértelműen kiugró év az NB I. játékoseladásai szempontjából. Még nem tudni azonban, hogy ez tartós változást jelez-e, vagy a pénzügyi környezet átalakulása miatt egyszerre került piacra szokatlanul sok értékes játékos.

Az új kormánynak közben az akadémiai rendszer jövőjéről is döntenie kell. A jelenlegi kilenc kiemelt akadémia fenntartásának indokoltságát korábban sportági szereplők is vitatták, és már az előző kormány időszakában felmerült, hogy három-négy központtal is hatékonyabban lehetne működtetni a rendszert.

A magyar futball gazdasági modellje is átalakulhat

A nyári átigazolási adatok azt mutatják, hogy az NB I. klubjai képesek lehetnek nagyobb bevételt termelni saját játékosaik fejlesztésével és értékesítésével. Ez alapvetően más működési logikát jelent, mint amikor a klubok elsősorban állami és vállalati támogatásokból finanszírozták magas kiadásaikat.

Ha a mostani folyamat tartóssá válik, a magyar futball számára egyszerre jelenthet pénzügyi és szakmai előrelépést. A kluboknak érdekük lehet több fiatal magyar játékost fejleszteni, a legjobbak külföldre kerülhetnek, a játékoseladásokból pedig újabb bevételek keletkezhetnek, amelyek kevésbé teszik függővé az NB I.-et a politikai és állami finanszírozástól.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.