Izlandon elutasították az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások újraindítását, miután a népszavazáson a nem szavazatok kerültek többségbe. A vasárnap délelőtti állás szerint a voksok 52,5 százaléka szólt az újrakezdés ellen, míg 47,5 százalék támogatta azt, és már csak egy olyan választókerület eredménye hiányzott, ahol szintén a nem oldal vezetett. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök korábban jelezte: vereség esetén az uniós csatlakozás hosszú időre lekerül a napirendről. A támogatók főként az alacsonyabb kamatokkal és nagyobb biztonsággal érveltek, az ellenzők viszont a szuverenitást és a halászati jogokat féltették. Izland korábban már tárgyalt a tagságról, de 2013-ban felfüggesztette a folyamatot, azóta pedig nem folytatta tovább.

A nemek kerültek többségbe a népszavazáson

Izland választói nemet mondtak arra, hogy az ország újraindítsa az Európai Unióval korábban félbehagyott csatlakozási tárgyalásokat. Az izlandi RÚV állami műsorszolgáltató vasárnap délelőtt már győztest hirdetett, miután a szavazatok döntő többségét megszámolták.

A nem szavazatok aránya ekkor 52,5 százalékon állt, míg az igenek 47,5 százalékot értek el. Bár egy választókerület eredménye még hiányzott, ott is a csatlakozási tárgyalások újraindítását ellenző oldal vezetett, ezért az eredmény megfordulására már nem volt reális esély.

A népszavazás nem közvetlenül az EU-tagságról szólt

A referendum kérdése nem az volt, hogy Izland azonnal csatlakozzon-e az Európai Unióhoz. A választóknak arról kellett dönteniük, hogy az ország újrakezdje-e azokat a csatlakozási tárgyalásokat, amelyeket több mint egy évtizede felfüggesztettek.

Egy igen győzelme tehát önmagában még nem jelentett volna uniós tagságot. A tárgyalások végén további politikai döntésekre, valamint a megállapodás elfogadására is szükség lett volna, a mostani nem azonban már a folyamat újraindítását is megakadályozta.

A kormány „most vagy soha” helyzetként kezelte a voksolást

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök már augusztusban világossá tette, hogy a kormány politikailag meghatározó jelentőséget tulajdonít a népszavazásnak. A kabinet úgy keretezte a döntést, hogy ha a nem oldal győz, akkor az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszú időre lekerülhet Izland napirendjéről.

Ez alapján a referendum eredménye jóval többet jelent egyetlen sikertelen politikai kezdeményezésnél. A kormány korábbi álláspontja szerint a választók mostani döntése évekre meghatározhatja, hogy Reykjavík milyen irányban alakítja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatát.

A támogatók alacsonyabb kamatokkal és nagyobb biztonsággal érveltek

Az uniós csatlakozás mellett kampányolók egyik legfontosabb gazdasági érve a magas izlandi kamatkörnyezet volt. A támogatók szerint az Európai Unióhoz való szorosabb kapcsolódás hosszabb távon kiszámíthatóbb gazdasági környezetet és kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremthetett volna az országnak.

A biztonságpolitikai érvek szintén hangsúlyos szerepet kaptak a kampányban. Az ukrajnai háború, valamint Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos korábbi fenyegetései olyan geopolitikai környezetet teremtettek, amelyben az igen oldal szerint Izland számára felértékelődhetett volna az uniós tagság jelentette politikai együttműködés.

A halászat volt az egyik legérzékenyebb kérdés

Az ellenzők elsősorban Izland szuverenitását és a halászati jogokat féltették az uniós tagságtól. A halászat a szigetország gazdaságának kiemelten fontos ágazata, ezért az Európai Unió közös halászati szabályai régóta az egyik legnehezebben kezelhető kérdést jelentik a csatlakozásról szóló vitákban.

Az izlandi export közel 40 százaléka kapcsolódik a halászathoz, ezért a kvóták, a hozzáférési szabályok és a halászati erőforrások feletti ellenőrzés különösen érzékeny politikai téma. A nem oldal kampánya szerint az uniós tagság csökkenthette volna Izland önálló döntési lehetőségét ezen a területen.

Brüsszel kompromisszumra is hajlandó lett volna

Az Európai Bizottság nyitott volt arra, hogy Izlanddal újrainduljanak a csatlakozási tárgyalások. A beszámolók szerint Brüsszel még a közös halászati politika egyes elemeinek rugalmasabb kezelésére is hajlandóságot mutatott volna annak érdekében, hogy figyelembe vegye a szigetország sajátos gazdasági helyzetét.

Mindez azonban nem győzte meg a választók többségét. A referendum eredménye alapján a szuverenitással és a halászati jogokkal kapcsolatos aggodalmak erősebbnek bizonyultak azoknál az érveknél, amelyek gazdasági vagy biztonságpolitikai előnyöket társítottak az uniós csatlakozás lehetőségéhez.

A 2008-as pénzügyi válság után indult el először a csatlakozás

Izland uniós csatlakozásának kérdése nem új keletű. A 2008-as globális pénzügyi válság különösen súlyosan érintette az országot, és az azt követő gazdasági megrázkódtatások közepette erősödött meg az a politikai irány, amely az Európai Unióhoz való csatlakozást lehetséges kiútként látta.

Az ország 2009-ben hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét, majd megkezdődtek a tárgyalások Brüsszellel. A folyamat azonban nem jutott el a végéig, mert a politikai támogatottság fokozatosan csökkent, és egyre több vita alakult ki különösen a halászati kérdésekről.

2013-ban állították le a tárgyalásokat

A 2013-ban hatalomra került euroszkeptikus izlandi kormány felfüggesztette az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Azóta a tagság kérdése időről időre visszatért a belpolitikai vitákba, de a folyamat tényleges újraindítására mostanáig nem került sor.

A mostani népszavazás éppen ezt a több mint egy évtizede megszakadt folyamatot indíthatta volna újra. A szavazók többsége azonban úgy döntött, hogy Izland egyelőre ne térjen vissza a csatlakozási tárgyalóasztalhoz.

A külügyminiszter korábban 2028-as tagságot sem tartott kizártnak

Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy kedvező politikai és tárgyalási körülmények között Izland akár már 2028-ban az Európai Unió tagjává válhatna. Ehhez azonban első lépésként szükség lett volna a csatlakozási tárgyalások újraindítására.

A népszavazás eredményével ez a menetrend gyakorlatilag lekerült az asztalról. Mivel a miniszterelnök előzetesen azt mondta, hogy a nemek győzelme hosszabb időre lezárhatja a kérdést, a 2028-as tagsági lehetőség most már nem tekinthető reális forgatókönyvnek.

Izland továbbra is szorosan kötődik Európához

A népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy Izland hátat fordítana Európának. A szigetország eddig is szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolt az európai országokkal, a mostani döntés pedig kizárólag az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről szólt.

A referendum ugyanakkor világosan megmutatta, hogy az uniós tagság kérdése továbbra is mélyen megosztja az izlandi társadalmat. Az 52,5 és 47,5 százalékos eredmény viszonylag szoros különbséget jelent, még ha a nem oldal győzelme a szavazatok feldolgozásának végső szakaszában már egyértelművé is vált.

Hosszú időre lekerülhet a napirendről az uniós tagság

A kormány korábbi kommunikációja alapján nem várható, hogy rövid időn belül újabb referendumot rendezzenek ugyanerről a kérdésről. Kristrún Frostadóttir egyértelműen jelezte, hogy a választók elutasító döntése esetén tiszteletben tartják az eredményt, és az uniós csatlakozás hosszabb időre háttérbe kerül.

Izland számára így továbbra is az Európai Unión kívüli együttműködés marad az alapvető irány. A vasárnapi eredmény egyben azt is jelenti, hogy Brüsszelnek egyelőre le kell mondania a tehetős és stratégiai jelentőségű észak-atlanti szigetország esetleges csatlakozásáról.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.