Az Egyesült Államok vasárnap légicsapást hajtott végre iráni rakétaindító állások ellen a Hormuzi-szoros közelében fekvő Larak-szigeten, egy hónapos műveleti szünet után. Amerikai tisztségviselők szerint megelőző támadásról volt szó, mert az iráni Forradalmi Gárda rakétaindításra és újabb tengeri aknák telepítésére készült. Nem sokkal később Irán ballisztikus rakétákkal válaszolt, jordániai amerikai támaszpontokat célozva, de az amerikai közlés szerint a légvédelem minden érkező eszközt megsemmisített. A Centcom közben azt állítja, július közepe óta 83 kereskedelmi hajót akadályoztak meg iráni kikötők elérésében vagy elhagyásában. A Pentagonon belül eközben aggodalmak jelentek meg amiatt, hogy a hosszan tartó iráni műveletek más térségektől vonhatnak el katonai erőforrásokat.

Megelőző csapásról beszélnek az amerikaiak

Az Egyesült Államok hadereje vasárnap iráni rakétaindító állásokat támadott a Hormuzi-szoroshoz közeli Larak-szigeten. Amerikai tisztségviselők szerint a művelet megelőző jellegű volt, mert a rendelkezésükre álló megfigyelési adatok alapján az iráni Forradalmi Gárda egységei rakétaindítás előkészítésén dolgoztak.

Az amerikai közlés szerint emellett újabb tengeri aknák elhelyezését is előkészítették a hajózási útvonalon. A támadás így Washington állítása szerint nem megtorló, hanem közvetlenül egy készülő iráni katonai művelet megelőzésére szolgáló csapás volt.

Egy hónap után indított újabb offenzívát az Egyesült Államok

Az amerikai hadsereg legutóbbi hasonló támadása óta nagyjából egy hónap telt el. A mostani művelet ezért az amerikai katonai aktivitás újabb látványos erősödését jelenti az Irán körüli térségben.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok jelentős katonai jelenlétet tartott fenn a térségben, miközben az iráni partvidékkel szembeni haditengerészeti blokádot is folytatta. A vasárnapi légicsapás azt mutatja, hogy Washington továbbra is kész közvetlen katonai erőt alkalmazni, ha saját értékelése szerint iráni támadás előkészítését észleli.

Irán rövid időn belül rakétatámadással válaszolt

Nem sokkal az amerikai légicsapás után Irán ballisztikus rakétákat indított a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen. Amerikai tisztségviselők szerint a támadás célpontjai Jordániában működő amerikai katonai támaszpontok voltak.

Az amerikai fél közlése alapján a légvédelem minden érkező eszközt megsemmisített, ezért a támadás nem okozott számottevő károkat. Arról egyelőre nem közöltek részletes információkat, hány rakétát indítottak, pontosan mely támaszpontokat vették célba, illetve milyen légvédelmi rendszereket használtak az elfogásukhoz.

A Hormuzi-szoros továbbra is kulcsfontosságú terület

A konfliktus egyik központi helyszíne a Hormuzi-szoros, amelynek közelében a most megtámadott Larak-sziget is található. Az amerikai katonai közlés szerint az iráni egységek tengeri aknák újabb telepítését is előkészítették ezen a hajózási útvonalon.

A Középső Parancsnokság nemrég azt jelentette be, hogy sikerült eltávolítani az összes aknát a Hormuzi-szorosból. A mostani amerikai állítások alapján Washington attól tartott, hogy Irán ismét akadályokat helyezhet el a térség hajózási útvonalain.

Július közepe óta 83 kereskedelmi hajót tartóztattak fel

A Közel-Keletért felelős amerikai Középső Parancsnokság vasárnap újabb adatokat közölt az Iránnal szembeni tengeri blokádról. A Centcom szerint július 14-e óta összesen 83 kereskedelmi hajót akadályoztak meg abban, hogy eljusson iráni rendeltetési helyére, vagy iráni kikötőből kifusson.

A parancsnokság ezt az iráni partvidékre érvényes haditengerészeti blokád eredményeként értékelte. A közlés azt jelzi, hogy az amerikai katonai műveletek nem kizárólag légicsapásokból állnak, hanem a tengeri közlekedés korlátozására is kiterjednek.

Az amerikai hadvezetésen belül is vannak aggályok

A The Washington Post vasárnap arról írt, hogy az amerikai hadsereg több magas rangú vezetője is aggályokat fogalmazott meg az iráni katonai műveletek esetleges elhúzódásával kapcsolatban. A lap hivatalos értesülésekre és belső katonai dokumentumokra hivatkozott.

A beszámoló szerint több parancsnok arra figyelmeztette Pete Hegseth hadügyminisztert, hogy az iráni műveletek meghosszabbítása jelentős katonai erőforrásokat köthet le. Ez pedig csökkentheti az Egyesült Államok képességeit más stratégiailag fontos térségekben.

Európa és a Csendes-óceán miatt is jeleztek kockázatokat

A Washington Post értesülése szerint az Európai Parancsnokság, a Déli Parancsnokság és a Csendes-óceáni Parancsnokság vezetője is jelezte fenntartásait. A lap szerint a haditengerészet egyik magas rangú vezetője szintén aggodalmát fejezte ki a közel-keleti műveletek globális hatásaival kapcsolatban.

A katonai vezetők problémája a lap beszámolója szerint elsősorban az, hogy egy elhúzódó iráni konfliktus olyan eszközöket, személyi állományt és más kapacitásokat igényelhet, amelyekre a világ más részein is szükség lenne. Az amerikai haderőnek így egyszerre kell fenntartania közel-keleti műveleteit és más regionális kötelezettségeit.

Minősített dokumentumra hivatkozott a Washington Post

A lap az értesüléseit a védelmi miniszter utasításait és a katonai vezetés belső kommunikációját tartalmazó úgynevezett Secretary of Defense Orders Book egyik kiadására alapozta. A Washington Post szerint az augusztus 14-i dokumentumban jelentek meg azok a figyelmeztetések, amelyek az iráni háború erőforrásokra gyakorolt hatásáról szóltak.

A dokumentum minősített belső anyag, ezért annak teljes tartalma nem nyilvános. A lap beszámolója ugyanakkor arra utal, hogy az iráni katonai műveletek folytatásáról az amerikai hadvezetésen belül is komoly stratégiai vita zajlik.

Újra közvetlen katonai válaszok követték egymást

A vasárnapi események során az amerikai és az iráni katonai lépések rövid időn belül követték egymást. Előbb az Egyesült Államok támadta meg a Larak-szigeten lévő iráni rakétaindító állásokat, majd Irán amerikai katonai célpontokra indított ballisztikus rakétákat.

Az amerikai közlés szerint az iráni válaszcsapás nem okozott jelentős károkat, de a két fél közvetlen katonai akciói ismét növelték a feszültséget. A rendelkezésre álló információk alapján egyik fél sem jelentett be olyan lépést, amely a konfliktus azonnali lezárását jelezné.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.