Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nyilvánosságra hozta azoknak a lélegeztetőgépeknek a korabeli minősítését, amelyeket a koronavírus-járvány idején, Szijjártó Péter minisztersége alatt szerzett be a tárca. A dokumentumok szerint a 16 583 gépből mintegy 8413 kapott „A” besorolást, míg 7874 berendezést „B” vagy „C” kategóriába soroltak, utóbbiak használatát nem javasolták vagy egyáltalán nem javasolták. Velkey szerint később a három kategóriát kettőre egyszerűsítették, és a problémás gépek is „jó” minősítést kaptak. Orbán Anita külügyminiszter korábban feljelentést tett a 2020-as, mintegy 300 milliárd forintos beszerzések ügyében. Az államtitkár szerint több ilyen berendezés később magyar kórházakba és szociális intézményekbe is eljutott országszerte.

Nyilvánosságra kerültek a 2020-as minősítések

Velkey György László hétfőn a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Külügyminisztérium iratanyagának átvilágítása során olyan dokumentumokat találtak, amelyek részletesen tartalmazzák a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek szakmai minősítését. Az államtitkár szerint ezekből az iratokból az látszik, hogy a tárca már a berendezések beérkezésekor rendelkezett információval arról, hogy több ezer gépnél minőségi problémák merültek fel.

A beszerzések 2020 tavaszán, Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter irányítása alatt történtek. Velkey közlése szerint összesen 16 583 lélegeztetőgépet vásároltak mintegy 300 milliárd forintért.

Három kategóriába sorolták a gépeket

Az államtitkár szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumba kihelyezett katonaorvos a gépeket három minőségi kategóriába osztotta. Az „A” kategóriába kerültek azok a berendezések, amelyeket kórházi felhasználásra alkalmasnak ítélt, míg a „B” kategória a súlyos kompromisszumokkal használható, de nem javasolt gépeket jelentette.

A „C” minősítés ennél is súlyosabb volt, mert ezeknek a lélegeztetőgépeknek a használatát a szakmai értékelés egyáltalán nem javasolta. Velkey szerint körülbelül 8413 berendezés kapott „A” minősítést, míg 7874 gépet „B” vagy „C” kategóriába soroltak, és voltak olyan eszközök is, amelyeket nem minősítettek.

Lötyögő gombokról és pontatlan beállításról írtak

Velkey egy konkrét szakmai megjegyzést is idézett a minősítési dokumentációból. Eszerint az egyik gépnél a beadott levegő mennyiségét szabályozó gomb lötyögött, és a két végállapot között tizenháromszor lehetett körbeforgatni.

A katonaorvos értékelése szerint ez lehetetlenné tette a pontos beállítást. Egy lélegeztetőgépnél a levegőmennyiség pontos szabályozása alapvető követelmény, ezért Velkey azt állította, hogy az ilyen problémákkal rendelkező berendezések használata súlyos kockázatot jelenthetett.

Később két kategória maradt

Az államtitkár szerint a minisztériumi rendszerben később átalakították az eredeti háromfokozatú minősítést. Az „A” besorolású gépek a „kiváló” kategóriába kerültek, míg a „B” és a „C” minősítést kapott eszközöket egyaránt a „jó” kategóriába sorolták.

Velkey ezt különösen problémásnak nevezte, mert így szerinte ugyanabba a „jó” kategóriába kerülhettek azok a gépek is, amelyeknek a használatát a korábbi szakmai minősítés kifejezetten nem javasolta. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy olyan eszközök is kedvezőbb besorolást kaphattak, amelyeket előzetesen használatra alkalmatlannak ítéltek.

Kórházakba és szociális intézményekbe is kerülhettek

Velkey közlése szerint a minőségi problémákkal érintett gépek közül több nem maradt raktárban. Állítása alapján ilyen berendezések kórházakba és szociális intézményekbe is eljutottak.

Az államtitkár példaként említett olyan gépeket, amelyeknél a levegőmennyiséget lötyögő szabályozógombbal lehetett állítani, illetve olyanokat is, amelyekről a tekerőgombok egyszerűen leestek. Elmondása szerint olyan minősítés is szerepelt az iratokban, amely mindössze annyit rögzített egy berendezésről, hogy „nem megfelelő”.

Velkey szerint a minisztérium tudott a problémákról

A parlamenti államtitkár állítása szerint az iratok azt bizonyítják, hogy Szijjártó Péter minisztériuma már a gépek beérkezésekor ismerte a szakmai kifogásokat. Velkey ebből arra következtetett, hogy a tárca tudott arról: több ezer eszköz kórházi alkalmazása legalábbis erősen kérdéses lehet.

Ezek Velkey állításai, amelyek a minisztériumi iratanyag értelmezésén alapulnak. A dokumentumok tartalmának, a minősítési rendszer megváltoztatásának és annak pontos körülményeinek feltárása a most folyamatban lévő vizsgálatok és esetleges későbbi büntetőeljárás része lehet.

Orbán Anita már feljelentést tett

Orbán Anita külügyminiszter múlt kedden jelentette be, hogy a Külügyminisztérium nevében feljelentést tett a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt. A feljelentés a koronavírus-járvány első időszakában, Szijjártó Péter minisztersége alatt lefolytatott beszerzések körülményeire vonatkozik.

A feljelentés ténye önmagában nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt, és nem állapít meg büntetőjogi felelősséget sem. Ennek eldöntése a nyomozó hatóságok, majd szükség esetén az ügyészség és a bíróság feladata.

Mintegy 300 milliárd forintot költöttek a beszerzésre

A járvány első hullámában Magyarország nagy mennyiségű lélegeztetőgépet szerzett be, mert akkor világszerte attól tartottak, hogy a súlyos Covid-betegek számának gyors növekedése miatt hiány alakulhat ki ezekből az eszközökből. A Velkey által ismertetett adatok szerint a 16 583 berendezés összesen mintegy 300 milliárd forintba került.

A most nyilvánosságra hozott minősítések azért lehetnek különösen fontosak, mert nem pusztán a beszerzési árakról vagy a megvásárolt darabszámról szólnak. A dokumentumok alapján a gépek szakmai használhatósága és a későbbi belső besorolásuk közötti különbséget is vizsgálni lehet.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a történteket

Velkey György László szerint az egészségügyben nincs helye annak, hogy minőségi követelményeket megkerüljenek vagy kockázatokat hallgassanak el. Azt írta, a betegek élete és biztonsága nem válhat alku tárgyává.

Az államtitkár bejegyzésének egyik központi állítása az, hogy a korábbi „B” és „C” kategóriás gépek későbbi „jó” besorolása elfedhette az eredeti minősítések közötti lényeges különbséget. Hogy ez pontosan milyen döntési folyamat eredménye volt, kik hozták meg ezeket a döntéseket, és történt-e ezekkel összefüggésben jogsértés, azt a további vizsgálatok tisztázhatják.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.