Berend T. Iván Kossuth-díjas történész, egyetemi tanár 2026. augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában hunyt el – közölte özvegye, Radics Katalin. A Budapesten született tudós 14 évesen túlélte a dachaui koncentrációs tábort, később pedig Európa gazdaság- és társadalomtörténetének nemzetközileg elismert kutatója lett. Hosszú pályája során a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem professzora és rektora, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd a UCLA oktatója volt. Kutatásai Magyarország és Közép-Európa modernizációjára, gazdasági fejlődésére és rendszerváltás utáni átalakulására összpontosítottak. Több tudományos akadémia tagjaként, közéleti szerepvállalása mellett élete végéig aktívan írt, utolsó éveiben személyes hangú esszéket is publikált Substack-oldalán rendszeresen a történelemről és saját életéről egyaránt.

Los Angeles-i otthonában hunyt el

Berend T. Iván halálhírét özvegye, Radics Katalin jelentette be a történész Substack-oldalán. Közlése szerint férje augusztus 30-án hunyt el Los Angeles-i otthonában.

Radics Katalin megemlékezésében felidézte, hogy Berend T. Iván számos tudományos akadémia tagja volt. A magyar mellett az amerikai, brit, osztrák, európai, csehszlovák és bolgár tudományos akadémiákhoz is kötődött, munkásságát pedig Kossuth-díjjal is elismerték.

Gyerekként túlélte a dachaui koncentrációs tábort

Berend T. Iván 1930. december 11-én született Budapesten. Életének egyik meghatározó tapasztalata már gyermekkorában érte: 14 évesen túlélte a dachaui náci koncentrációs tábort.

A második világháború és a holokauszt személyes élménye későbbi gondolkodására és történelmi érdeklődésére is hatással volt. Saját életútját évtizedekkel később részletesen feldolgozta A történelem – ahogyan megéltem című memoárjában, amely angolul History in My Life: A Memoir in Three Eras címmel jelent meg.

Európa gazdaság- és társadalomtörténetét kutatta

Tudományos érdeklődésének középpontjában elsősorban Európa gazdaság- és társadalomtörténete állt. Kiemelten foglalkozott Magyarország és Közép-Európa 19. és 20. századi gazdaságtörténetével, valamint az európai perifériák és lemaradó térségek modernizációjával.

Kutatásaiban fontos szerepet kapott annak vizsgálata is, hogy az eltérő történelmi fejlődési pályák miként hatottak az egyes országok gazdasági felzárkózására. A rendszerváltás után a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulása, a piacgazdaság kiépítése és annak történelmi következményei szintén fő kutatási témái közé tartoztak.

Évtizedeken át tanított Budapesten

Berend T. Iván 1953-tól dolgozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai Budapesti Corvinus Egyetem elődjén. Professzorként hosszú időn keresztül oktatott és kutatott az intézményben, amelynek 1973 és 1979 között rektora is volt.

Tudományos pályája ezzel párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémián is folyamatosan ívelt felfelé. 1973-ban az MTA tagjává választották, majd 1985 és 1990 között az Akadémia elnöki tisztségét töltötte be.

Az Egyesült Államokban folytatta pályafutását

A rendszerváltás után Berend T. Iván az Egyesült Államokban folytatta tudományos munkáját. 1990-től egészen 2015-ig a University of California, Los Angeles, vagyis a UCLA professzora volt.

Az amerikai egyetemen nemcsak tanított, hanem a Center for European and Eurasian Studies igazgatói feladatait is ellátta. Los Angeles-i évei alatt továbbra is elsősorban Európa, különösen Közép- és Kelet-Európa gazdasági és társadalmi fejlődésével foglalkozott.

A gazdasági reformok előkészítésében is részt vett

Berend T. Iván tudományos tevékenysége mellett a szocialista Magyarország közéletében és gazdaságpolitikai gondolkodásában is szerepet vállalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaként részt vett az 1960-as évek gazdasági reformjainak előkészítésében.

1988 és 1989 között az MSZMP utolsó Központi Bizottságának tagja volt. Vezetésével 1988-ban egy munkacsoport elkészítette Magyarország első, három évre szóló piacosítási és privatizációs átalakítási tervét.

Részt vett az 1956-os forradalom átértékelésében

Berend T. Iván 1989 januárjában annak a Történész Munkabizottságnak volt az elnöke, amely az 1956-os forradalom addigi hivatalos megítélésének átértékelésével foglalkozott. Ez a korszak a magyar politikai rendszer átalakulásának egyik fontos időszaka volt, amelyben a történelmi értelmezések felülvizsgálata is komoly szerepet kapott.

A rendszerváltás után sem szakadt el teljesen a gazdaságpolitikai kérdésektől. 1993-ig tagja volt a magyarországi privatizációt felügyelő és segítő úgynevezett Kék Szalag Bizottságnak, emellett több alkalommal az Egyesült Államok külügyminisztériumának tanácsadójaként is dolgozott.

Az MTA–Soros Alapítvány társelnöke is volt

1988 és 1990 között Berend T. Iván az MTA–Soros Alapítvány társelnöki tisztségét is betöltötte. Ugyancsak a rendszerváltás előtti utolsó években, 1989 és 1990 között a Minisztertanács mellett működő tanácsadó testület elnöke volt.

Ezek a szerepek jól mutatják, hogy történészi és közgazdaságtörténeti munkája mellett aktívan jelen volt a korszak intézményi és gazdaságpolitikai vitáiban is. Pályája ezért egyszerre kötődött a tudományos élethez, az egyetemi oktatáshoz és a közpolitikai döntések előkészítéséhez.

Nemzetközileg is elismert történész lett

Berend T. Iván munkásságának jelentősége messze túlnyúlt Magyarország határain. Közép-Európa gazdaságtörténetéről, a modernizáció sajátosságairól és a régió felzárkózási problémáiról szóló kutatásai nemzetközi tudományos környezetben is ismertté tették nevét.

Tagsága számos külföldi akadémián és több évtizedes amerikai egyetemi pályafutása is ezt tükrözte. Különösen az összehasonlító európai gazdaságtörténet területén vált meghatározó kutatóvá.

Élete végén személyesebb esszéket írt

Pályája utolsó szakaszában Berend T. Iván egyre gyakrabban fordult a rövidebb, személyes hangvételű írások felé. Ezekben sokszor saját emlékeit, történelmi tapasztalatait és az általa megélt korszakokat dolgozta fel.

Esszéit a Substacken publikálta, ahol a történelmi elemzés és a személyes emlékezés gyakran összekapcsolódott. Írásaiban így nemcsak kutatóként, hanem a 20. század számos sorsfordító eseményének közvetlen tanújaként is megszólalt.

Egy több mint hét évtizedes tudományos pálya zárult le

Berend T. Iván pályafutása a magyar tudományos élet több korszakát is átívelte. Az 1950-es évektől kezdve oktatott és kutatott, később egyetemi vezetőként, akadémiai elnökként, majd amerikai professzorként folytatta munkáját.

Életútjában személyes történelmi tapasztalat, tudományos kutatás és közéleti szerepvállalás egyaránt jelen volt. Halálával a magyar és a nemzetközi történettudomány egyik hosszú életpályát befutott, széles körben ismert gazdaságtörténésze távozott.

MNO – Magyar News Online

Fotó: UCLA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.