A nyári áramárak legnagyobb kiugrásait nem a paksi atomerőmű részleges kiesése, hanem a hőhullámok idején megugró fogyasztás okozta. Bár augusztusban magasabb napi ármaximumok is előfordultak, mint júliusban, amikor Paks többnyire teljes kapacitáson termelt, az árak nem szálltak el tartósan. A legdurvább csúcsokat június végén mérték, amikor a kora esti kereslet 900 euró fölé emelte a megawattóránkénti tőzsdei árat. Augusztusban a fogyasztás visszafogása és időzítésének átalakítása mintegy tízszázalékos terheléscsökkenést hozott. Paks teljesítményének visszatérése közben mérsékelte az importigényt és az esti árcsúcsokat is. A rendszer stabilizálásában az is segített, hogy a napelemes termelés visszaesését az atomerőmű növekvő kibocsátása egyre nagyobb mértékben ellensúlyozta.

Jókor tért vissza teljes kapacitásra Paks

Az elmúlt napok egyik legfontosabb energiapiaci fejleménye az volt, hogy a paksi atomerőmű termelését fokozatosan sikerült visszaállítani teljes kapacitásra. Szerdán a létesítmény már közel 45 gigawattóra villamos energiát állított elő, ami július 27. óta a legmagasabb napi termelési érték volt.

Ez a mennyiség önmagában a teljes magyarországi villamosenergia-igény mintegy harmadát fedezte. A termelés helyreállítása különösen jó időzítéssel történt, mert közben az időjárás kevésbé kedvezett a naperőműveknek, amelyek a korábbi hetekhez képest jóval kevesebb áramot termeltek.

Paks nélkül jóval több importra lett volna szükség

A napelemes termelés visszaesése önmagában jelentős hiányt okozhatott volna a hazai villamosenergia-rendszerben. Paks fokozatos visszatérése nélkül ezt a kiesést lényegében importból kellett volna pótolni, ami különösen a késő délutáni és kora esti órákban terhelte volna meg a rendszert.

Augusztus első felében olyan napok is voltak, amikor a magyar áramfogyasztás mintegy 70 százalékát együttesen a napelemes termelés és az import biztosította. Egyes napokon ez az arány a 80 százalékot is meghaladta, ami jól mutatta, mennyire megváltozott átmenetileg a hazai termelési szerkezet.

Az importarány 50 százalék közelébe csökkent

Ahogy a paksi blokkok teljesítménye fokozatosan emelkedett, a napelemek és az import együttes részesedése előbb 60 százalék környékére, majd az elmúlt napokban 50 százalék közelébe esett vissza. Ez jelentősen mérsékelte Magyarország külső áramforrásoktól való rövid távú függését.

Az atomerőmű visszatérése úgy tudta csökkenteni a teljes napi behozatalt, hogy közben a napelemek a kedvezőtlenebb időjárási körülmények miatt visszafogottabban termeltek. A két folyamat együtt az energiamixet is közelebb vitte a korábbi állapotához.

Az esti árcsúcsok is kisebbek lettek

A termelési szerkezet átalakulása az áramtőzsdei árakra is hatással volt. Paks növekvő termelése mérsékelte azt a késő délutáni és esti hiányt, amely akkor jelentkezik, amikor a naperőművek kibocsátása gyorsan csökken, miközben a fogyasztás még magas marad.

Ezzel párhuzamosan a napelemes termelés gyengülése napközben csökkentette a túlkínálatot is. Emiatt augusztus második felében a nappali órákban sem estek olyan mélyre az árak, mint a nyár azon időszakaiban, amikor a napelemek különösen nagy mennyiségben termeltek.

A legnagyobb árcsúcsokat mégsem Paks kiesése hozta

A napi ármaximumokat vizsgálva azonban egyértelműen az látszik, hogy a nyár legmagasabb árai nem az atomerőmű termelésének visszaeséséhez kapcsolódtak. A legnagyobb kilengések azokban az időszakokban jelentkeztek, amikor harmadfokú hőségriasztás volt érvényben, és a magas hőmérséklet miatt jelentősen megugrott az áramfogyasztás.

A Mérleg által bemutatott adatok alapján különösen jól kirajzolódik az összefüggés a hőhullámok és a tőzsdei árcsúcsok között. A paksi termelés csökkenése önmagában nem okozott akkora árrobbanást, mint a kánikulai napokon jelentkező regionális fogyasztási csúcs.

Június végén 900 euró fölé ugrott a megawattóránkénti ár

A nyár legdurvább áramár-emelkedését június végén lehetett látni. A kora esti órákban, amikor a háztartások villamosenergia-fogyasztása jelentősen megnőtt, a magyar áramtőzsdén a megawattóránkénti ár időnként 900 euró fölé emelkedett.

Ez kilowattórára átszámolva, az akkori euróárfolyammal számolva mintegy 327 forintos tőzsdei árat jelentett. Ez természetesen nem azonos a lakosság által közvetlenül megfizetett tarifával, de jól érzékelteti, milyen szélsőséges piaci helyzet alakult ki a hőhullám csúcspontján.

Augusztusban már kisebbek maradtak a kiugrások

Az augusztusi hőhullám során a tőzsdei árak ismét jelentősen emelkedtek, de a június végi 900 euró fölötti szinteket nem érték el. A legmelegebb napokon így is 400 euró fölé emelkedett egy megawattóra ára, ennél magasabb jegyzést azonban a június végi és július eleji hőhullám óta nem mértek.

Ebben fontos szerepe lehetett annak, hogy a paksi termelés visszaesése után a kormány és az energiarendszer irányítói fogyasztáscsökkentést kértek. A termelő vállalatokat arra szólították fel, hogy mérsékeljék áramfelhasználásukat, a lakosságot pedig arra, hogy lehetőség szerint ne a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakban használják nagyobb fogyasztású berendezéseiket.

Közel tíz százalékkal csökkent a fogyasztás

A kérésnek mérhető hatása is lett. A villamosenergia-rendszer terhelése az érintett napokon nagyjából úgy alakult, mintha a ténylegesnél 3–4 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna a hőmérséklet.

Ez közel tízszázalékos fogyasztáscsökkenésnek felelt meg. Különösen a kora esti órákban lehetett jelentős a hatás, mert éppen ekkor szokott egyszerre visszaesni a napelemes termelés és magas szinten maradni a háztartások, illetve a vállalatok áramigénye.

A hőség regionális problémát okoz, egy erőmű kiesése könnyebben kezelhető

Az adatok alapján az egyik legfontosabb tanulság, hogy egy nagy erőmű kiesését az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszer viszonylag hatékonyan képes más termelőkapacitásokkal és importtal pótolni. Ez természetesen drágíthatja az ellátást és növelheti a rendszer terhelését, de önmagában nem feltétlenül idéz elő szélsőséges árrobbanást.

A hőhullámok ezzel szemben egyszerre érinthetik Magyarországot és a környező országokat. Ilyenkor a légkondicionálók és más hűtési berendezések miatt több országban egy időben ugrik meg a fogyasztás, ezért ugyanazokra a regionális termelőkapacitásokra egyszerre nő meg a kereslet.

A drágább erőműveket is be kell kapcsolni

Ha regionális szinten jelentősen nő a villamosenergia-igény, a rendszernek olyan termelőegységekre is szüksége lehet, amelyek normál körülmények között nem vagy csak ritkán működnek. Ezek az erőművek jellemzően magasabb költséggel képesek áramot előállítani, ami a tőzsdei árakat is gyorsan felfelé húzhatja.

A nyári tapasztalatok alapján ezért az áramárak alakulásában nem kizárólag az számít, hogy éppen mennyi áramot termel Paks. Legalább ilyen fontos a regionális időjárás, a napelemes termelés alakulása, az importlehetőségek és mindenekelőtt az, hogy a legmelegebb órákban mekkora fogyasztási csúcs alakul ki.

Paks visszatérése stabilabbá tette a rendszert

A paksi atomerőmű teljes kapacitásának visszaállítása ettől függetlenül jelentős könnyebbséget jelent a magyar villamosenergia-rendszernek. Csökkenti az importigényt, mérsékli a késő délutáni hiányt, és kisebbé teheti azokat az árkülönbségeket, amelyek a nap különböző időszakai között kialakulnak.

A nyár egészének adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a legnagyobb áramár-sokkokat nem az atomerőmű átmeneti kiesése, hanem a szélsőséges hőség és az ezzel járó fogyasztásnövekedés okozta. A hőhullámok idején ugyanis nemcsak Magyarország, hanem a környező országok villamosenergia-rendszere is egyszerre kerül nagyobb nyomás alá.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.