Kéri László politológus szerint komoly feszültség alakult ki a Tisza-kormány és saját támogatói között, mert a választók egy része gyorsabb elszámoltatást, nagyobb beleszólást és több magyarázatot várt. A Szinten túl műsorában arról beszélt, hogy a Tisza-szigetek jövőjéről szóló javaslataikat a pártközpont félreértette, ellenpárt-szervezési kísérletként értékelte, ezért végül megszakadt köztük az érdemi kapcsolat. Kéri ugyanakkor Magyar Pétert tanulékonynak és korrekcióképesnek tartja, miközben arra figyelmeztetett, hogy a közvetlen kampánykommunikáció kormányzati helyzetben kezelhetetlen elvárásokat szült, és a következő személyi döntések újabb konfliktusokat hozhatnak. Szerinte a bizalom visszaépítéséhez világos döntési indoklásra és valós politikai párbeszédre lenne szükség a következő hónapokban is folyamatosan napirenden maradhat.

Az NVVH vezetőjének kiválasztása felszínre hozta a feszültségeket

Kéri László a Tisza Párt választási győzelme és kormányalakítása utáni belső konfliktusokról beszélt a Szinten túl legújabb adásában. A beszélgetés egyik kiindulópontja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének megválasztása körül kialakult vita volt.

A hivatal élére Unger Annát választották meg, miközben a Tisza támogatói között sokan Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország korábbi jogi igazgatóját látták volna szívesebben a pozícióban. Kéri szerint a reakciók ereje nem elsősorban a két jelölt személyéről szólt, hanem arról, hogy a választók egy része az NVVH-ba vetítette bele az előző rendszer gyors elszámoltatásával kapcsolatos várakozásait.

Kéri szerint sokan azonnali számonkérést vártak

A politológus úgy fogalmazott, hogy a kormányváltást támogató választók között az elszámoltatás az egyik legerősebb várakozás volt. Szerinte volt, aki visszafogottabban, más pedig radikálisabban fogalmazta meg ezt az igényt, de az „ígéret-piramis” tetején egyértelműen ez állt.

Kéri szerint ezért sokan csalódottan reagáltak arra, hogy az első száz napban nem történt olyan látványos számonkérés, amilyet elképzeltek. Úgy látja, ebből „radikális véleménykülönbség” alakult ki a kormány saját teljesítményéről alkotott képe és a támogatói egy részének elvárásai között.

A gyors döntések mellől szerinte hiányzott a magyarázat

Kéri arról is beszélt, hogy az új kormányt több esetben szoros határidők kényszerítették gyors döntésekre. Az NVVH felállítását például nemzetközi kötelezettségek és az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalások is sürgették.

A politológus szerint a gyorsaság egyik következménye az lett, hogy nem fordítottak elég figyelmet a döntések hátterének nyilvános elmagyarázására. Úgy látja, hasonló probléma jelent meg a köztársasági elnök megválasztásakor is, amikor a döntéshozatal gyorsasága és az átláthatósággal kapcsolatos választói igények szintén ütköztek egymással.

A kampány közvetlensége visszaütött a kormányzásban

Kéri szerint Magyar Péter a kampány során szokatlanul közvetlen kapcsolatot épített ki választóival. A támogatók jelentős része emiatt úgy érezhette, hogy valóban része a politikai döntéshozatalnak, és véleménye folyamatosan számít.

A kormányalakítás után azonban a kabinetre egyszerre hatalmas mennyiségű feladat és elvárás zúdult. Kéri szerint emiatt a korábbi közvetlen kapcsolat nem maradt fenn ugyanabban a formában, ami különösen azokban okozott csalódást, akik azt hitték, a választások után is hasonló mértékű beleszólásuk lesz.

Újabb személyi döntések hozhatnak konfliktusokat

A politológus szerint az NVVH körüli vita nem tekinthető lezárt ügynek abból a szempontból, hogy a következő időszakban újabb fontos személyi döntések jönnek. Ilyen lehet többek között az alkotmánybírók és a közmédia vezetőinek kiválasztása.

Kéri úgy látja, ezeknél a döntéseknél a kormányra hárul a bizonyítási teher. Szerinte minden egyes újabb személyi döntésnél meg kell mutatni, miért választották az adott jelöltet, különben tartóssá válhat a saját szavazótábor gyanakvása.

Szkeptikus a pusztán digitális társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban

Radnai Márk a hét elején jelentette be a Közhang nevű digitális társadalmi egyeztetési felületet. Kéri ugyanakkor úgy véli, a politikai feszültségek kezelésére önmagában egy technológiai megoldás nem feltétlenül elegendő.

Szerinte a bizalmi problémák politikai természetűek, ezért politikai válaszokra is szükség van. Ha a kormány nem indokolja világosan a döntéseit, a saját táborán belüli bizalmatlanság könnyen állandósulhat.

A Tisza-szigetek tagjai kimaradva érezték magukat

Kéri a Tisza-szigetek szerepéről is részletesen beszélt. Szerinte ezeknek a helyi közösségeknek az önszerveződése az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb társadalmi fejleménye volt, mert több tízezer embert vitt vissza aktívan a közéletbe.

Úgy fogalmazott, hogy ennek az energiának az elvesztegetése „történelmi bűn” lenne. Kéri szerint a pártvezetés azonban a kormányzás megkezdése után háttérbe szorította a helyi szervezeteket, amelyek emiatt úgy érezték, hogy a választások után egyszerűen kimaradtak a folyamatokból.

Kériék hiába írtak leveleket a pártvezetésnek

A politológus azt mondta, már a választások előtt jelezték a Tisza vezetésének, hogy fel kell készülni arra, mi történik majd a mintegy kétezer Tisza-szigettel a kormányváltás után. Később több levelet is küldtek, de Kéri szerint ezekre nem kaptak választ.

Erről fogalmazott úgy, hogy „olyan politikusokkal nem lehet diskurzusba kerülni, akik nem válaszolnak semmire”. Hozzátette, hogy végül ők is lezárták a kapcsolatot a pártvezetéssel, és visszatértek korábbi munkájukhoz.

Nem ellenpártot akartak szervezni

Kéri szerint ők nem kormányzati tanácsadói szerepet kerestek, mert úgy gondolták, hogy a kormányzáshoz nem értenek. A Tisza-szigetek jövőjével kapcsolatos gondolkodásban viszont szívesen részt vettek volna, különösen azért, mert több száz panaszos megkeresést kaptak helyi közösségektől.

Júniusban végül körlevelet küldtek több tucat Tisza-szigetnek, amelyben azt javasolták, hogy kapcsolódjanak be a helyi önkormányzatok munkájába, és segítsék a települési döntéshozatalt. Kéri szerint a pártközpontban ezt úgy értelmezték, hogy „Kériék ellenpártot akarnak szervezni”, ami után úgy érezték, nincs értelme tovább folytatni az együttműködést.

Négy különböző csoportot lát a Tisza táborán belül

Kéri négy markáns választói csoportot különített el a Tisza támogatói között. Az első szerinte a radikális elitellenes réteg, amely azonnali felelősségre vonást vár, míg a második a liberális és szociáldemokrata gyökerű csoport, amely intézményes beleszólást szeretne a döntésekbe.

A harmadik csoportba szerinte azok a képzett szakemberek tartoznak, akik a kormányváltás után valamilyen szerepre számítottak, de mellőzve érzik magukat. A negyedik csoportot azok alkotják, akik feltétlenül lojálisak a választott kormányhoz, és lényegében minden döntését elfogadják.

Magyar Pétert tanulékonynak tartja

A kritikus megjegyzések mellett Kéri László kifejezetten pozitívan beszélt Magyar Péter alkalmazkodási képességéről. Azt mondta, a jelenlegi magyar politikai életben kevés olyan felnőtt politikust lát, akinek hasonló tanulási képessége lenne.

Kéri azt is kiemelte, hogy Magyar az első száz nap során szerinte többször képes volt korrigálni saját korábbi döntéseit vagy álláspontját. Ezt ritka képességnek nevezte a magyar politikában, ugyanakkor hozzátette, hogy a miniszterelnöknek még bőven van mit tanulnia.

A folyamatos reagálásban lát kockázatot

A miniszterelnök intenzív közösségimédia-jelenlétével kapcsolatban Kéri arra figyelmeztetett, hogy az állandó azonnali reakciók növelik a hibázás esélyét. Szerinte ha egy politikus mindenre azonnal válaszol, akkor kevesebb idő marad a mérlegelésre.

A politológus ezért úgy látja, Magyar Péter kommunikációjának is alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy már nem ellenzéki kampányt folytat, hanem kormányt vezet. A gyorsaság szerinte továbbra is előny lehet, de csak akkor, ha nem megy a megfontoltság rovására.

Orbán Viktor helyzetéről is beszélt

A műsor végén Kéri az ellenzékbe került Orbán Viktor helyzetét is értékelte. A politológus szerint az egykori miniszterelnök elmúlt évekbeli megszólalásaiban fokozatos szellemi kiüresedés figyelhető meg, különösen attól az időszaktól kezdve, amikor érzékelte, hogy komoly politikai ellenfele jelent meg.

A Fidesz teljes eltűnésére ugyanakkor nem számít. Kéri szerint a párt mögött továbbra is létezik egy erős konzervatív, jobboldali szakmai és szellemi bázis, amelyre később új politikai szerveződés is épülhet, amennyiben képesek lesznek leválasztani magukról a korrupciós ügyeket.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.