Szerdán megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottsága Budapesten. A testület elfogadta ügyrendjét és munkatervét, valamint döntött az első iratbekérésekről is. A vizsgálat középpontjában Novák Katalin 2023-as kegyelmi döntése áll, amellyel kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A bizottság azt akarja feltárni, milyen jelzések érkeztek korábban, miért maradtak el egyes intézkedések, hogyan jutott el a kegyelmi ügy az Igazságügyi Minisztériumtól a Sándor-palotáig, és ki milyen szerepet játszott a döntésben. A testület december végéig készíti el zárójelentését, és több intézménytől már ezen a héten iratokat kér be. A vizsgálat időben 2011–2012-től egészen napjainkig terjed majd.

Megkezdte munkáját a vizsgálóbizottság

Megtartotta alakuló ülését szerdán Budapesten az Országgyűlés kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottsága. A képviselők az első ülésen elfogadták a testület működését meghatározó ügyrendet és munkatervet, valamint arról is határoztak, mely intézményektől kérnek be dokumentumokat.

A paritásos bizottság elnöke Schummer Orsolya, a Tisza képviselője, alelnökei között pedig Zsigó Róbert fideszes és Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa is szerepel. A testület feladata, hogy december 31-éig elkészítse a kegyelmi ügy körülményeit és az ahhoz kapcsolódó felelősségi kérdéseket összegző jelentését.

K. Endre kegyelmi ügye áll a vizsgálat középpontjában

A bizottsági vizsgálat középpontjában az a 2023-as döntés áll, amellyel Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A kegyelmi döntés későbbi nyilvánosságra kerülése súlyos politikai botrányt okozott.

K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójához, V. Jánoshoz kötődő szexuális visszaélések eltussolásában. Az ítélet szerint többek között megpróbálta rávenni az áldozatokat arra, hogy vonják vissza korábbi vallomásaikat.

Varga Judit ellenjegyzését is vizsgálhatják

A kegyelmi döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte, és ezzel vált hatályossá. A bizottság egyik feladata ezért annak rekonstruálása lesz, hogy milyen úton jutott el K. Endre kegyelmi kérelme az Igazságügyi Minisztériumtól a Sándor-palotáig.

Schummer Orsolya szerint azt is fel kell tárni, milyen szakmai vagy politikai információk álltak rendelkezésre a döntés meghozatalakor. A bizottság azt is vizsgálni kívánja, hogy ki milyen ismeretekkel rendelkezett az ügy hátteréről, és milyen szerepet játszott a döntési folyamatban.

A korábbi jelzéseket és elmaradt intézkedéseket is feltárnák

A vizsgálat nem kizárólag magára a kegyelmi döntésre terjed ki. A bizottság azt is szeretné feltárni, hogy a bicskei gyermekotthon működésével kapcsolatban milyen jelzések érkeztek az illetékes szervekhez, milyen visszaélések történtek, és miért nem indult időben olyan eljárás, amely megakadályozhatta volna V. János további tevékenységét.

Schummer szerint azt is tisztázni kell, miért maradtak el bizonyos érdemi intézkedések. A testület ezért hosszabb időszakot vizsgál majd, a tervek szerint 2011–2012-től egészen napjainkig tekintik át az ügyhöz kapcsolódó eseményeket.

Több intézménytől kérnek be iratokat

A bizottság már az alakuló ülésén döntött az első dokumentumok bekéréséről. A tervek szerint az Igazságügyi Minisztériumtól, a Sándor-palotától, a Fővárosi Önkormányzattól, a bicskei gyermekotthontól, az illetékes gyámhatóságtól és az illetékes kormányhivataltól is iratokat kérnek.

Az első megkereséseket várhatóan már ezen a héten elküldik. A beérkező dokumentumokat a képviselők feldolgozzák, ezt követően pedig tanúk meghallgatására és a feltárt hiányosságok részletes elemzésére kerülhet sor.

Schummer szerint a lemondások nem zárják le az ügyet

A bizottság tiszás elnöke hangsúlyozta, hogy a kegyelmi botrány után történt politikai lemondások önmagukban nem helyettesítik az ügy teljes feltárását. Szerinte arra is választ kell adni, ki mit tudott a történtekről, és kik próbálták a politikai felelősséget szűkíteni vagy megszüntetni.

Schummer azt mondta, a bizottság több szakaszban dolgozik majd. Az iratok feldolgozása után tanúkat hallgatnak meg, feltárják az esetleges intézményi hiányosságokat, majd ezekből állítják össze a december végére elkészítendő zárójelentést.

A Fidesz alelnöke partnerséget ígért

Zsigó Róbert, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy együttműködésre törekednek, ha a testület tárgyilagos munkát végez. Ugyanakkor jelezte, hogy nem támogatná, ha a vizsgálóbizottságot „politikai bunkósbotként” használnák.

Zsigó szerint abban mindenki egyetért, hogy 2023-ban hibás döntés született. Felidézte azt is, hogy a botránynak politikai következményei lettek: Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, Varga Judit pedig ugyancsak távozott a politikai közéletből.

Az Alaptörvényt is módosították az ügy után

A kegyelmi botrányt jogszabályi változás is követte. 2024-ben módosították az Alaptörvényt, és szigorították a köztársasági elnök kegyelmi jogkörének gyakorlására vonatkozó szabályokat.

Zsigó Róbert erre is hivatkozott annak bizonyítására, hogy az ügynek nemcsak politikai, hanem jogi következményei is voltak. A fideszes képviselő ugyanakkor támogatta a bizottság munkatervét, így az alakuló ülésen megkezdődhetett az érdemi vizsgálat előkészítése.

Novák Előd szerint mielőbb dolgozni kell

Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa, aki szintén a bizottság alelnöke, ugyancsak támogatta a munkatervet. Azt mondta, számára most az a legfontosabb, hogy a testület végre ténylegesen megkezdje a munkáját.

A politikus ugyanakkor csalódásként értékelte, hogy az első ülést csak szeptemberben tartották meg. Úgy fogalmazott, szerinte fennáll annak a veszélye, hogy a Tisza politikai célokra próbálja felhasználni az ügyet, ezért különösen fontosnak tartja a tényszerű vizsgálatot.

A kémiai kasztrálásról szóló javaslatát is ismét benyújtotta

Novák Előd az ülésen arról is beszélt, hogy ismét benyújtotta a pedofil bűnelkövetők kémiai kasztrálásáról szóló javaslatát. Ezt a kezdeményezést a kegyelmi ügytől különálló jogalkotási kérdésként említette.

A bizottság közvetlen feladata azonban nem ennek a javaslatnak az elbírálása, hanem a kegyelmi döntés, az azt megelőző események és az intézményi felelősség feltárása. A testület munkájának eredményét a december 31-éig elkészítendő jelentésben foglalják majd össze.

Tanúmeghallgatások is következhetnek

A bizottság előtt álló munka első szakasza az iratok begyűjtése és feldolgozása lesz. Az összegyűjtött dokumentumok alapján dönthetnek arról is, kiket szükséges személyesen meghallgatni a történtek pontos rekonstruálásához.

A vizsgálat így nemcsak a 2023-as kegyelmi döntés közvetlen körülményeit érintheti, hanem az azt megelőző többéves intézményi folyamatokat is. A bizottság célja, hogy a zárójelentésben választ adjon arra, milyen hibák, mulasztások vagy döntések vezettek a bicskei ügy kialakulásához és K. Endre későbbi kegyelméhez.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.