Óriási hajrában teljesítette a kormány az uniós helyreállítási alaphoz szükséges feltételeket, és közben egy utolsó pillanatos tervmódosítással is igyekezett megmenteni a teljes, mintegy 10 milliárd eurós keretet. Vitézy Dávid szerint hétfőn 15 óra 33 perckor érkezett meg a visszajelzés, hogy minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll. A kabinetnek a májusi kormányalakítás után néhány hónap alatt kellett bepótolnia az előző ciklusból maradt hiányosságokat, miközben a helyreállítási tervet is átírta. A legutóbbi módosítást az uniós miniszteri tanács mindössze néhány munkanappal az augusztus végi határidő előtt hagyta jóvá, így egyelőre elkerülhetőnek látszik a biztos forrásvesztés a magyar helyreállítási alap több ezer milliárd forintos részénél.

Fél nappal a határidő előtt lett meg minden dokumentum

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hétfő este arról beszélt, hogy a kormány 15 óra 33 perckor kapta meg a visszajelzést arról: minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll az uniós helyreállítási alap feltételeinek teljesítéséhez. A határidő augusztus 31. volt, így a kabinet az utolsó napon fejezte be a szükséges munkát.

A teljesítéshez nemcsak jogszabályokat kellett elfogadni, hanem beruházásokat, reformokat és különböző mérföldköveket is le kellett zárni. A májusban hivatalba lépett Tisza-kormánynak ezért néhány hónap alatt kellett végrehajtania olyan feladatokat is, amelyek egy része már évekkel korábban esedékes lett volna.

A 10 milliárd eurós keret volt a tét

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt az Európai Unió 2021-ben hozta létre, eredetileg a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelésére. Magyarország számára az alapból nagyjából 10 milliárd eurós keret áll rendelkezésre vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek formájában.

Az összeg nagyságrendileg a magyar bruttó hazai termék több százalékának felel meg. Az uniós rendszer sajátossága, hogy a pénzek kifizetése nem pusztán számlák benyújtásához, hanem előre vállalt reformok, beruházások és mérhető célok teljesítéséhez kötődik.

Huszonhét szupermérföldkövet is teljesíteni kellett

Az Orbán-kormány 2022 végén fogadtatta el a magyar helyreállítási tervet, amelyben 27 úgynevezett szupermérföldkövet vállalt. Ezek teljesítése nélkül Magyarország nem adhatta volna be az első rendes kifizetési kérelmét sem.

A feltételek között szerepelt többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságának és összeférhetetlenségi szabályainak rendezése, a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása, az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése, valamint az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatának biztosítása. Szintén feladat volt egy uniós kockázatkezelési rendszer teljes körű bevezetése.

Öt feltételnél még tavasszal is vita volt

Bóka János volt uniós ügyekért felelős miniszter májusban arról beszélt, hogy a 27 szupermérföldkőből öt esetében továbbra is vita volt arról, megfelelően teljesítette-e Magyarország a vállalásokat. Navracsics Tibor egy korábbi feltétel kapcsán maga is elismerte, hogy azt az előző kormány nem teljesítette.

A májusi kormányváltás után ezért az új kabinetnek rövid idő alatt kellett lezárnia ezeket a vitás kérdéseket. Az Országgyűlés emiatt a szokásostól eltérően nyáron sem tartott teljes szünetet, és több, az uniós pénzekhez szükséges jogszabályt is elfogadott.

Már a választás előtt készültek a pénzek megszerzésére

A választást megelőzően a Tisza környezetében már dolgozott egy szakértői csoport azon, hogyan lehetne hozzáférni a blokkolt uniós támogatásokhoz. Bóka János később megerősítette, hogy az ellenzéki párt oldalán már a választás előtt zajlott ilyen előkészítő munka.

Magyar Péter néhány héttel a kormány megalakulása után politikai megállapodásra jutott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével arról, milyen irányban módosítsák a magyar helyreállítási tervet. A korábbi programból mindössze mintegy 2,6 milliárd euró értékű fejlesztést lehetett változtatás nélkül megtartani, a fennmaradó összeget más konstrukciókkal kellett megmenteni.

Júniusban már átírták a helyreállítási tervet

Az első jelentős módosítást júniusban nyújtották be, az Európai Bizottság pedig rövid időn belül jóváhagyásra javasolta. A tagállami miniszterek júliusban elfogadták a módosított tervet, így úgy tűnt, kialakult az a keret, amelyben Magyarország még hozzáférhet a pénzekhez.

Ezzel azonban nem ért véget a munka. Nagyjából két héttel később a kormány újabb módosítást nyújtott be, amelyről sem Budapesten, sem az uniós intézményekben nem kommunikáltak látványosan.

Augusztus végén csendben átment még egy módosítás

A második tervmódosítást az Európai Bizottság augusztus 5-én értékelte, majd jóváhagyásra javasolta a tagállamoknak. Az uniós miniszteri tanács augusztus 27-én hagyta jóvá a dokumentumot, vagyis mindössze néhány munkanappal a végső, augusztus 31-i határidő előtt.

Magyarország ebben nem volt egyedül, mert tíz másik tagállam is módosította saját helyreállítási tervét az utolsó hetekben. A cél mindenhol hasonló volt: a lassan haladó beruházások vagy reformok átrendezésével csökkenteni a biztos forrásvesztés kockázatát.

Egy oktatási program teljesen kikerült

A magyar módosítás indoklása szerint a terv egyes elemeinek megvalósítása „objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült”. Teljesen kikerült például egy olyan intézkedés, amely a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatását szolgálta volna.

Az eredeti terv még több ezer pedagógus továbbképzésével és speciális szolgáltatások fejlesztésével számolt. A program uniós finanszírozását végül kivették a helyreállítási tervből, miközben a hozzá kapcsolódó hazai pályázat megmaradt, és annak határidejét október végére módosították.

Harmincöt másik mérföldkövön is változtattak

A második módosítás nem csupán egyetlen programelemet érintett. Összesen 35 további mérföldkövet alakítottak át az adminisztratív terhek csökkentésére és a végrehajtás egyszerűsítésére hivatkozva.

A változtatások a helyreállítási terv mind a 11 nagyobb területét érintették, a közneveléstől a vízgazdálkodáson át az energiaközösségekig. A teljes, mintegy 10 milliárd eurós összeg ugyanakkor a módosítás után sem változott.

Mintegy háromezer ember dolgozott a véghajrában

Vitézy Dávid szerint csak az állami oldalon körülbelül háromezer ember vett részt a határidős feladatok teljesítésében. A minisztériumok mellett több állami és önkormányzati intézmény, köztük a Magyar Fejlesztési Bank és a Budapesti Közlekedési Központ munkatársai is dolgoztak a szükséges dokumentumokon és projektek lezárásán.

A miniszter szerint az utolsó hiányzó dokumentumok egyike a CAF-villamosok finanszírozásának hivatalos átvezetéséhez kapcsolódhatott. A kormány ugyanis több már megvalósított projektet is áthelyezett a helyreállítási alapba, hogy időt nyerjen és olyan fejlesztésekkel váltsa ki a lassabban haladó beruházásokat, amelyek már elkészültek.

A pénz ettől még nincs automatikusan Magyarországon

A határidő teljesítése azt jelenti, hogy a 10 milliárd eurós keretből jelenleg nincs biztosan elvesző összeg. Ez azonban nem azonos azzal, hogy az Európai Unió már jóváhagyta volna a teljes pénz kifizetését Magyarországnak.

A kormánynak szeptember végéig kell beadnia a kifizetési kérelmet, amelyet az Európai Bizottság és a tagállamok értékelnek. A tényleges kifizetésre az év végéig kerülhet sor, és csak ekkor derül ki véglegesen, hogy az uniós intézmények mely mérföldköveket fogadják el teljesítettnek.

Egyetlen kifizetési kérelemre marad lehetőség

Magyarország helyzetét nehezíti, hogy az előző kormány egyetlen rendes kifizetési kérelmet sem adott be a helyreállítási alapból. Emiatt a mostani kabinetnek gyakorlatilag egyetlen nagy végelszámolással kell igazolnia a vállalások teljesítését.

Ez komoly kockázatot jelent, mert ha utólag derül ki egy fejlesztésről vagy reformról, hogy nem felelt meg az uniós szabályoknak, már nem feltétlenül lesz idő másik projekttel helyettesíteni. A Gondosóra programnál még a határidő előtt sikerült problémát azonosítani és más intézkedéssel kiváltani.

Az alkotmánybírósági beadvány újabb kockázatot jelent

A helyreállítási pénzek szempontjából külön bizonytalanságot okoz a Fidesz és a KDNP képviselőinek alkotmánybírósági beadványa. A politikusok olyan törvény több rendelkezését támadták meg, amely egyszerre több szupermérföldkő teljesítéséhez is szükséges volt.

Az Alkotmánybíróság a kérdéses jogszabály ügyét leválasztotta más indítványokról, és később tárgyalja. Ha a testület megsemmisítene olyan rendelkezéseket, amelyek az uniós feltételek teljesítéséhez szükségesek, az újabb bizonytalanságot okozhatna, miközben az augusztus végi határidő miatt a gyors korrekció lehetősége már korlátozott.

További 6,4 milliárd euró felszabadítása is összefügg az ügyével

A 27 szupermérföldkő teljesítése nemcsak a helyreállítási alap 10 milliárd eurója miatt fontos. Ugyanezek közül több feltétel kapcsolódik a jogállamisági feltételességi eljáráshoz is, amely jelenleg mintegy 4,2 milliárd euró rendes uniós forrást blokkol.

További 2,2 milliárd eurót az Európai Bizottság tart vissza többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos aggályok miatt. Ha ezeket a feltételeket is elfogadják teljesítettnek, a kormány összesen további 6,4 milliárd euró felszabadítását érheti el a helyreállítási pénzek mellett.

A végső döntések az ősszel jöhetnek

A kormány tehát az augusztus végi határidőt teljesítette, de az uniós pénzekért folyó munka még nem ért véget. Szeptember végéig be kell nyújtani a kifizetési kérelmet, majd az Európai Bizottságnak és a tagállami minisztereknek kell megítélniük, hogy a magyar teljesítés megfelelő-e.

A mostani eredmény ezért elsősorban azt jelenti, hogy sikerült elkerülni az automatikus, határidőből következő forrásvesztést. Az csak az év végére válhat egyértelművé, hogy a 10 milliárd eurós helyreállítási keretből pontosan mekkora összeget tud ténylegesen lehívni Magyarország.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kovács Márton / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.