A Független Közmédia Testület jelöltjeinek parlamenti meghallgatásán már kirajzolódott, milyen közmédiát képzelnek el a testület leendő tagjai. A jelöltek kisebb és átláthatóbb költségvetést, erősebb szerkesztői felelősséget, több gyermek- és ifjúsági tartalmat, valamint hangsúlyosabb digitális jelenlétet sürgettek. Többen arról is beszéltek, hogy az FKT-nek politikai nyomás esetén védőpajzsként kell működnie a kormány és a közmédia között. A bizottság hat jelöltet támogatott, így a testület a törvényi feltételek szerint felállhat. A leendő tagok egyik első feladata a közmédia új vezérigazgatójára kiírandó pályázat előkészítése lehet, miközben a teljes intézmény átvilágítását is többen szükségesnek tartják a bizalom visszaszerzéséhez és a korábbi működés feltárásához is.

Hat jelölt támogatásával felállhat az új testület

Az Országgyűlés Művelődési Bizottsága szerdán hallgatta meg a Független Közmédia Testületbe jelölt szakembereket. Az FKT fontos szerepet kap a közmédia átalakításában, mert ellenőrzi majd a gazdálkodást, és dönt a később megválasztandó vezérigazgatóról is.

A testület ugyanakkor nem dönthet közvetlenül arról, milyen műsorok kerülnek a közmédia csatornáira, és nem irányíthatja a napi szerkesztőségi munkát. Arra azonban felhatalmazást kap, hogy fellépjen, ha politikai befolyásolási kísérletet érzékel, vagy ha megítélése szerint a műsorok nem felelnek meg a közszolgálatiság követelményeinek.

Az ellenzéki jelölteket nem támogatta a bizottság

A bizottság kormánypárti tagjai nem támogatták Moys Zoltán, Siklósi Beatrix és Martí Zoltán jelölését. Siklósi és Martí a szerdai meghallgatáson már nem is vett részt, így a bizottság előtt elsősorban a Tisza és a szakmai szervezetek által támogatott jelöltek elképzelései kerültek előtérbe.

Hat jelölt viszont megkapta a szükséges támogatást, és a törvényi szabályok szerint ennyi taggal már felállhat az FKT. A meghallgatások ezért nemcsak személyi kérdésekről szóltak, hanem arról is, milyen alapelvek mentén működhet az új közmédia.

„Golyóálló mellény” lenne a kormány és a közmédia között

A meghallgatások egyik visszatérő témája a politikai nyomás kezelése volt. Bayer Judit médiajogász, az FKT elnökének javasolt szakember szerint természetes, hogy politikai szereplők véleményt fogalmaznak meg a közmédiáról, de a közszolgálati médiának ellen kell állnia minden olyan befolyásolási kísérletnek, amely eltérítené törvényben meghatározott feladataitól.

Sükösd Miklós médiakutató ennél képszerűbben fogalmazott: szerinte az FKT egyfajta pufferintézmény, „golyóálló mellény” lehet a kormány és a közmédia között. Azt mondta, ha a vezérigazgatót vagy valamelyik szerkesztőt pártpolitikai nyomás éri, a testületnek elsőként a nyilvánosság előtt kell tiltakoznia.

Szabó György szerint az FKT nem lehet politikai szervezet

Szabó György, a Sanoma korábbi vezérigazgatója, akit a Tisza jelölt a testületbe, szintén azt hangsúlyozta, hogy az FKT működésének függetlennek kell maradnia. Szerinte a testület nem válhat politikai szervezetté, és minden irányból érkező nyomásnak ellen kell állnia.

Szabó jelölését korábban a Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Önszabályozó Reklám Testület is támogatta. A meghallgatáson főként médiapiaci és gazdálkodási tapasztalataira hivatkozva beszélt arról, hogy szerinte a közmédia jelenlegi mérete és költségvetése is felülvizsgálatra szorul.

Nonszensznek nevezte a 160 milliárdos költségvetést

A korábbi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2025-ben közel 160 milliárd forintból gazdálkodhatott. Szabó György szerint ez a nagyságrend túlzott, és úgy fogalmazott, hogy a közmédia ilyen költségvetése „nonszensz”.

Összehasonlításként azt mondta, Magyarország a GDP mintegy 0,18 százalékát fordította a közmédiára, miközben Lengyelországban ez az arány 0,08 százalék. Szabó szerint a jelenlegi költségvetési helyzetben reálisabb lenne a magyar finanszírozást is ehhez a szinthez közelíteni.

Kollár Árpád is kisebb költségvetésre számít

Kollár Árpád költő és irodalomszervező úgy fogalmazott, hogy sejtése szerint a teljes közmédia kisebb büdzséből fog működni, mint korábban. Szerinte emiatt az intézménynek ésszerűbb gazdálkodásra és tudatosabb pénzügyi döntésekre lesz szüksége.

Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke és a Népszabadság korábbi munkatársa azt emelte ki, hogy jelenleg fenntarthatósági tanácsadóként is dolgozik. Céljaként azt nevezte meg, hogy a közmédiából hosszabb távon fenntarthatóbb szervezet váljon.

Nyilvánosságra hoznák a nagyobb szerződéseket

Bálint Viktor közgazdász és üzletfejlesztési szakember, a Tisza másik jelöltje az átláthatóság kérdését emelte ki. Szerinte nincs akadálya annak, hogy az FKT által jóváhagyott, 100 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseket nyilvánosságra hozzák.

A javaslat azt szolgálná, hogy a közpénzek felhasználása könnyebben követhető legyen. A meghallgatások alapján több jelölt is abban látja a bizalom visszaszerzésének egyik feltételét, hogy a közmédia gazdálkodása átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon.

Több Kuflit és több minőségi gyerekműsort szeretnének

Szinte valamennyi jelölt fontosnak nevezte a gyermek- és ifjúsági tartalmak fejlesztését. Kollár Árpád példaként a Kuflik sorozatot említette, és azt mondta, szerinte több ehhez hasonló, minőségi műsorra lenne szükség a közmédia felületein.

A felvetés a meghallgatáson láthatóan széles támogatást kapott, pártállástól függetlenül. Sükösd Miklós pedig a dán közmédiát hozta példának, ahol szerinte kifejezetten látványos és vonzó tartalmak készülnek a fiatalabb korosztály számára.

A lineáris televíziózás helyett digitális hálózatban gondolkodnak

A jelöltek közül többen azt mondták, hogy a közmédia megújításának nem feltétlenül a hagyományos televíziós csatornákra kell épülnie. A meghallgatásokon többször előkerült a multiplatformos működés, vagyis az, hogy a tartalmak egyszerre több digitális felületen érjék el a különböző korosztályokat.

Bayer Judit úgy fogalmazott, hogy a lineáris televíziózás szerinte már a múlté, ezért a közmédiának digitális tartalmi hálózatot kell kiépítenie. Sükösd Miklós ehhez kapcsolódva erős streaming- és közösségimédia-jelenlétet tartana szükségesnek.

Hargitai belső versenyt is elképzelhetőnek tart

Hargitai Miklós szerint a közmédia színvonalát hosszabb távon javíthatná, ha a különböző csatornák és szerkesztőségek között belső szakmai verseny alakulna ki. Elképzelése szerint ezek a szerkesztőségek külön-külön is bekapcsolódhatnának a hírversenybe.

Ez a modell nagyobb szerkesztőségi önállóságot is feltételezne. Hargitai szerint olyan közmédiára lenne szükség, amelyben a dolgozók szeretik és szakmai meggyőződéssel végzik a munkájukat, nem pedig politikailag előírt feladatokat hajtanak végre.

Teljes átvilágítást támogat Bayer Judit

A meghallgatásokon az is szóba került, hogyan kellene kezelni a korábbi közmédia működését és az esetleges politikai befolyás kérdését. Bayer Judit azt mondta, szerinte a korábbi kormány „einstandolta” a közmédiát, amit megbocsáthatatlannak tart.

A médiajogász szerint a korábbi működés nem felelt meg az uniós szabályoknak, és azt is állította, hogy a magyar közszolgálati csatornák korábban a dezinformáció jelentős forrásai voltak. Emiatt támogatja a közmédia teljes átvilágítását, amelynek szerinte ki kell terjednie a működési és gazdálkodási gyakorlatokra is.

Közönségbiztost is létrehoznának

Sükösd Miklós szerint az új közmédia egyik legfontosabb feladata a társadalmi bizalom visszaszerzése lesz. Úgy vélte, ha ezt nem sikerül elérni, akkor a közmédia fenntartására fordított pénz lényegében nem tölti be a közszolgálati célját.

Sükösd ezért egy közönségbiztos létrehozását is javasolta, aki a nézők és hallgatók véleményét, panaszait és visszajelzéseit gyűjtené össze. Ezeket közvetítené a szerkesztőségek és a tartalomkészítők felé, így a közönség közvetlenebb kapcsolatba kerülhetne a közmédiával.

Jövő héten már meg is választhatják a testület tagjait

A tervek szerint a Független Közmédia Testület hat tagjáról már a következő héten szavazhat az Országgyűlés. Ha megválasztják őket és leteszik az esküt, akár azonnal megkezdhetik a munkát.

Az egyik legsürgetőbb feladat a közmédia új vezérigazgatójára vonatkozó pályázat kiírása lesz. A szerdai meghallgatások alapján ugyanakkor ennél jóval szélesebb átalakítás körvonalazódik: kisebb és átláthatóbb költségvetés, több fiataloknak szóló tartalom, erősebb digitális jelenlét, világos szerkesztési elvek és a politikai befolyással szembeni intézményi védelem lehet az új közmédia legfontosabb iránya.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kocsis Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.