A Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a 2016 óta fenntartott, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítására, amely szeptember 7-én jár le. A jogvédő szervezet úgy véli, a különleges jogrend megszüntetése nem gyengítené, hanem rendezettebbé és hatékonyabbá tehetné a határvédelmet. A kerítés megmaradna, a rendőrség továbbra is felléphetne a jogellenesen belépőkkel szemben, viszont az érintetteket egyedi eljárásban azonosítanák és vizsgálnák meg. A Helsinki Bizottság szerint ez egyben előfeltétele lehet annak is, hogy Magyarország megszüntesse az uniós bírósági ítélet végre nem hajtása miatt fizetendő napi egymillió eurós bírságot, amelynek összege mára meghaladta az egymilliárd eurót is, és megállítsa az uniós források levonását.

A Helsinki Bizottság szerint nincs jogalap a válsághelyzet fenntartására

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írta, hogy nem indokolt tovább fenntartani a 2016-ban bevezetett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A jelenlegi szabályozás szeptember 7-én jár le, a jogvédő szervezet szerint pedig annak meghosszabbításához már a szükséges jogalap is hiányzik.

A szervezet hangsúlyozta, hogy a válsághelyzet megszüntetése önmagában nem jelentené a határvédelem feladását. Álláspontjuk szerint nem kellene lebontani a déli határon álló kerítést, és abból sem következne, hogy az ország ellenőrzés nélkül engedné be a külföldieket.

A határkerítés is megmaradhatna

A Helsinki Bizottság szerint a válsághelyzet kivezetése mellett a jelenlegi fizikai határzár változatlanul megmaradhatna. A rendőrség továbbra is őrizhetné az államhatárt, és felléphetne azokkal szemben, akik jogellenesen lépnek be Magyarország területére vagy jogcím nélkül tartózkodnak az országban.

A különbség elsősorban abban lenne, hogyan kezelnék az elfogott embereket. A jelenlegi rendszer helyett minden érintett esetében egyedi ellenőrzést és eljárást kellene lefolytatni, amely során a hatóságok megállapítanák a személyazonosságukat és jogi helyzetüket.

Jelenleg egyedi vizsgálat nélkül vihetik át őket Szerbiába

A válsághelyzethez kapcsolódik az a szabályozás, amely alapján az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket egyedi eljárás, ellenőrzés és vizsgálat nélkül a szerb határ túloldalára kényszerítik. Ennek jogszerűségét már évekkel ezelőtt vitatta az Európai Unió Bírósága.

Az uniós bíróság 2020-ban kimondta, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós jogot. Magyarország azonban nem hajtotta végre teljes körűen az ítéletet, ezért az ügy később újabb bírósági eljáráshoz és jelentős pénzügyi szankcióhoz vezetett.

Már egymilliárd euró fölött jár a bírság

Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós átalányösszeg megfizetésére kötelezte Magyarországot. Emellett minden egyes napra további egymillió eurós bírságot szabott ki addig, amíg a jogsértőnek minősített gyakorlat fennmarad.

A Helsinki Bizottság közlése szerint a teljes összeg mára meghaladta az egymilliárd eurót. Az Európai Bizottság a bírságot a Magyarországnak járó uniós forrásokból folyamatosan levonja, így a jogvita közvetlenül a magyar költségvetést és az országnak megítélt támogatásokat is érinti.

Egyedi eljárásban döntenének minden érintettről

A jogvédő szervezet szerint a válsághelyzet megszüntetésével az elfogott embereket nem automatikusan vinnék át Szerbiába. Ehelyett a magyar hatóságok először megállapítanák a személyazonosságukat, ellenőriznék az adataikat és azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodnak Magyarországon.

Ezt követően egyedi döntés születne arról, hogy az adott személy maradhat-e az országban. Aki erre nem jogosult, azzal szemben továbbra is le lehetne folytatni az idegenrendészeti eljárást, és adott esetben kiutasítást is alkalmazhatnának.

A menedéket kérők ügyét külön kellene megvizsgálni

Más szabályok vonatkoznának azokra, akik nemzetközi védelmet kérnek Magyarországtól. Az ő kérelmüket az uniós és a magyar jog alapján kellene megvizsgálni, és csak ennek lezárása után születhetne döntés arról, jogosultak-e védelemre.

A Helsinki Bizottság szerint ez nem jelentene enyhébb határvédelmet. A szervezet úgy fogalmazott, hogy éppen ellenkezőleg: a hatóságok pontosabban tudnák, ki tartózkodik az országban, és ellenőrizhetnék az érintettek személyazonosságát, valamint esetleges biztonsági kockázatait.

Szerintük rendezettebb lenne a határigazgatás

A jogvédők álláspontja szerint a jelenlegi automatikus visszakényszerítés helyett alkalmazott egyedi eljárások átláthatóbb és ellenőrizhetőbb rendszert eredményeznének. A rendőrségnek ebben a modellben is megmaradnának a határőrizeti és idegenrendészeti eszközei.

A szervezet ezért azt állítja, hogy a válsághelyzet megszüntetése nem biztonsági engedmény lenne. Szerintük a jogszerű eljárások visszaállításával éppen az állam ellenőrzése válhatna erősebbé, mert minden egyes elfogott ember ügyét külön megvizsgálnák.

A Tisza-kormány is meg akarja állítani a napi bírságot

A Helsinki Bizottság közleménye felidézte, hogy a Tisza-kormány célja a Magyarországot terhelő napi egymillió eurós bírság megszüntetése. Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy olyan jogi megoldást keresnek, amely mellett fennmaradhat a szigorú határvédelem, de megszűnhet az uniós pénzügyi szankció.

A jogvédő szervezet szerint ehhez végre kell hajtani az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Álláspontjuk szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetése és az ahhoz kötődő, uniós joggal ellentétesnek ítélt szabályok kivezetése elengedhetetlen része lenne ennek.

Szeptember 7-én lejár a jelenlegi szabályozás

A közelgő határidő azért különösen fontos, mert a válsághelyzet jelenlegi meghosszabbítása szeptember 7-ig érvényes. A kormánynak így rövid időn belül döntenie kell arról, hogy ismét meghosszabbítja-e a különleges szabályozást, vagy más jogi keretek között folytatja a határigazgatást.

A Helsinki Bizottság egyértelműen az utóbbi mellett érvel. Szerintük a válsághelyzet fenntartása nem szükséges ahhoz, hogy Magyarország továbbra is szigorúan védje a határait és fellépjen a jogellenes belépésekkel szemben.

A vita egyszerre szól jogról, határvédelemről és uniós pénzekről

A kérdés így nem pusztán bevándorláspolitikai vita, hanem jelentős jogi és pénzügyi tétje is van. Magyarországnak egyszerre kellene olyan rendszert működtetnie, amely megfelel a saját biztonságpolitikai céljainak, valamint az Európai Unió Bírósága által meghatározott jogi követelményeknek.

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint ez a kettő nem zárja ki egymást. A szervezet úgy véli, a határkerítés és a rendőri fellépés megtartása mellett vissza lehetne térni az egyedi, jogszerű eljárásokhoz, ami szerintük egyszerre erősítené a határigazgatás ellenőrizhetőségét és teremtene lehetőséget a napi egymillió eurós bírság megszüntetésére.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.