Magyar Péter miniszterelnök szerint véget ér a közpénzek „zabrálása” a Bayer Construct és a ZVK Development körül, miután a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a két cég csődeljárását. A kabinet az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendelte ki vagyonfelügyelőnek, amely betekinthet a cégek könyveibe, szerződéseibe és pénzforgalmi számláiba. Magyar szerint az állam Bayer-csoporttal szembeni közvetlen és közvetett kitettsége mintegy 207 milliárd forint. A kormány célja, hogy megakadályozza az esetleges vagyonkimentést, miközben a Bosnyák téri beruházás miatt az állam több százmilliárd forintos követelést érvényesítene a cégekkel szemben és védené a hitelezők, dolgozók, alvállalkozók érdekeit a csődeljárás teljes időtartama alatt is.

Stratégiailag kiemelt jelentőségű lett a két csődeljárás

A Magyar Közlönyben péntek este megjelent döntés szerint a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását. A kabinet indoklása szerint iparpolitikai és gazdasági szempontból is kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy az érintett vállalatok adósságait rendezzék, és megállapodás szülessen a hitelezőkkel.

A Bayer Construct augusztus végén jelentette be, hogy csődeljárást kezdeményez saját maga ellen, majd a Bosnyák téri beruházásra létrehozott ZVK Development is hasonló lépést tett. A két eljárás így közvetlenül összekapcsolódott azzal a több százmilliárd forintos ingatlanügylettel, amelyből a Tisza-kormány augusztusban bejelentette, hogy ki kíván lépni.

Magyar Péter: „Vége a közpénzek zabrálásának”

Magyar Péter a kormánydöntéssel egy időben videóüzenetben fordult a Bayer Constructhoz és annak tulajdonosához, Balázs Attilához. A miniszterelnök a Bosnyák téri, általa 300 milliárd forintosnak nevezett irodabiznisz kapcsán Tiborcz István üzleti körének üzent, és úgy fogalmazott: „Vége a közpénzek zabrálásának.”

Magyar kijelentése politikai minősítés, a miniszterelnök ugyanakkor a konkrét kormányzati lépéseket is ismertette. Elmondása szerint a kabinet azért avatkozik be szigorúbb állami felügyelettel a csődeljárásokba, mert az állam pénzügyi kitettsége jóval túlmutat magán a zuglói beruházáson.

Magyar szerint 207 milliárd forint az állami kitettség

A kormányfő azt mondta, a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint közpénz. Ezt az összeget Magyar a csődeljárások kiemelt kezelésének egyik legfontosabb indokaként említette.

A miniszterelnök szerint ekkora állami érintettség mellett különösen fontos, hogy a kormány pontos képet kapjon a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetéről. A csődeljárás kiemelt státusza ezért szorosabb ellenőrzést tesz lehetővé a társaságok gazdálkodása felett.

Állami vagyonfelügyelőt rendeltek ki

A két céghez a kizárólagos állami tulajdonban álló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendelték ki vagyonfelügyelőként. A szervezet feladata lesz, hogy áttekintse a Bayer Construct és a ZVK Development teljes vagyoni helyzetét.

A vagyonfelügyelő betekinthet a társaságok könyveibe, szerződéseibe és pénzforgalmi számláiba, valamint ellenőrizheti az új kötelezettségvállalásokat. Ez azt jelenti, hogy a cégek a csődeljárás során nem rendelkezhetnek korlátlanul a vagyonukról.

Jóváhagyás nélkül nem vállalhatnak új kötelezettséget

A cégek a vagyonfelügyelő engedélye nélkül nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget. Ha mégis olyan ügyletet kötnének, amelyhez nem kaptak jóváhagyást, azt a vagyonfelügyelő megtámadhatja.

A szervezet kezdeményezheti azoknak a kifizetéseknek a visszakövetelését is, amelyek a csődvédelem szabályaiba ütköznek. Emellett nyilvántartja a hitelezői követeléseket, és ellenőrzi a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítését.

Az esetleges vagyonkimentést is vizsgálhatják

Magyar Péter szerint a mostani intézkedés egyik fő célja annak megakadályozása, hogy a csődhelyzet közben vagyont vonjanak ki a cégekből. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ilyen mértékű állami kitettség és a csődeljárások időzítése mellett szerinte valós kockázatként kell számolni az esetleges vagyonkimentéssel.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kormány már bizonyítottnak tekintene konkrét vagyonkimentést. A vagyonfelügyelőnek éppen az lesz az egyik feladata, hogy ha korábbi vagyonkimentés gyanúját észleli, azt jelentse a bíróságnak és az illetékes hatóságoknak.

Magyar a csődbűncselekmény lehetőségére is figyelmeztetett

A miniszterelnök videójában arra is kitért, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a gazdálkodó szervezet vagyonának elvonása vagy színlelt ügyletek megkötése csődbűncselekményt valósíthat meg. Ezt Balázs Attilának, a Bayer Construct tulajdonosának címezve mondta.

Magyar hangsúlyozta, hogy a kormány minden törvényes eszközzel meg akarja akadályozni, hogy a veszteségek az államra, a hitelezőkre, a dolgozókra vagy az alvállalkozókra maradjanak. A kijelentés megelőző jellegű volt, és nem jelent konkrét bűncselekmény megállapítását.

A Bosnyák téri irodakomplexum áll a háttérben

A konfliktus középpontjában a zuglói Bosnyák tér mellett felépített irodakomplexum áll. Az ingatlanokat Balázs Attila cégei építették, megvásárlásukra pedig még az előző kormány kötött szerződést.

A megállapodás eredetileg nettó 244 milliárd forintról szólt, később azonban nettó 254,8 milliárd forintra módosították. A Tisza-kormány augusztus 3-án jelentette be, hogy eláll a Zuglói Városközpont néven futó projekt megvásárlásától, és mintegy 300 milliárd forintot kíván visszakövetelni.

A kormány szerződésszegésekre hivatkozik

Magyar Péter korábbi közlése szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogi átvilágítása során több szerződésszegést azonosított. A miniszterelnök azt mondta, a zárási feltételek közel fele nem teljesült.

A kormány egyik fontos érve az volt, hogy az ingatlanokat továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, holott ezt a zárás előtt töröltetni kellett volna. A kabinet szerint ezek a körülmények jogalapot teremthetnek a szerződéstől való elállásra és a már kifizetett összegek visszakövetelésére.

A foglaló kétszeresét és kötbért is követelhetnek

A kormány álláspontja szerint az állam nemcsak a már kifizetett vételárrészleteket kérheti vissza. A szerződéses helyzettől függően a foglaló kétszeresét, kötbért és akár kártérítést is követelhet.

A Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárása ezt a jogvitát tovább bonyolíthatja. A csődvédelem célja ugyanis időt adni az adósnak a hitelezőkkel való megállapodásra, miközben a követelések rendezett keretek között kerülnek nyilvántartásba.

Zugló is pert indít a Bayer-csoport ellen

A zuglói képviselő-testület csütörtökön jelentette be, hogy pert indít a Bayer-csoport ellen a Bosnyák téri irodakomplexum ügyében. Ez újabb jogi frontot nyit a beruházás körül.

A fővárosi kerület pere azért is fontos lehet, mert ha az állam végül sikeresen eláll az ingatlanok megvásárlásától, a Bayernek más vevőt kellene találnia az irodaházakra. A folyamatban lévő per viszont befolyásolhatja, hogy egy piaci befektető milyen feltételekkel lenne hajlandó megvásárolni a vitával érintett ingatlanokat.

A kormány most szoros ellenőrzés alatt tartaná a folyamatot

A stratégiailag kiemelt csődeljárás elrendelésével a kabinet azt akarja biztosítani, hogy az állami vagyonfelügyelő folyamatosan rálásson a két cég pénzügyeire. Ennek része a szerződések, számlák, új kötelezettségek és hitelezői igények ellenőrzése is.

A következő időszakban így egyszerre folytatódhat az állam és a Bayer-csoport közötti jogvita, a két csődeljárás, valamint a zuglói önkormányzat pere. A kormány álláspontja szerint ezekben az eljárásokban elsődleges cél az állami követelések és a hitelezők érdekeinek megóvása, miközben a konkrét felelősségi kérdésekről a jogi eljárások során születhet döntés.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.