Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A kabinet szerint erre azért van szükség, hogy legyen idő olyan új szabályozást kidolgozni az Európai Unió intézményeivel, amely egyszerre tartja fenn a szigorú határvédelmet és felel meg az uniós jognak. Magyar hangsúlyozta, hogy a déli határkerítés megmaradna, miközben céljuk a napi egymillió eurós bírság megszüntetése is. A kormány a maximálisan lehetséges hat hónap helyett négy hónappal hosszabbítja meg a válsághelyzetet, és ezalatt akar megállapodásra jutni Brüsszellel egy új, tartós jogi keretről, amely szerinte a biztonsági és jogi elvárásokat egyszerre teljesíti majd.

December végéig marad a válsághelyzet

Magyar Péter péntek este jelentette be, hogy a kormány december 31-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A döntés ezzel párhuzamosan a Magyar Közlönyben is megjelent, így a szeptember 7-én lejáró szabályozás további négy hónapig hatályban marad.

A kormányfő szerint a kabinet tudatosan nem a jogszabály alapján lehetséges maximális, hat hónapos hosszabbítás mellett döntött. Ehelyett négy hónapot adtak maguknak arra, hogy az Európai Unió intézményeivel közösen új szabályozást dolgozzanak ki a magyar határvédelemre.

Magyar szerint nem enyhítenek az illegális migrációval szembeni szabályokon

Magyar Péter azt mondta, a Tisza már a választás előtt és után is világossá tette, hogy nem kíván enyhíteni az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten. A miniszterelnök szerint a kormány továbbra is szigorúan akar fellépni a jogellenes határátlépésekkel szemben.

A kormányfő ennek indoklásakor az elmúlt hetek európai eseményeire, különösen a spanyolországi Ceutánál történtekre hivatkozott. Értékelése szerint ezek azt mutatják, hogy akár kisebb jogi változtatások is réseket üthetnek az Európai Unió külső határainak védelmén.

A kormány egyszerre tartaná meg a kerítést és szüntetné meg a bírságot

A kabinet célja Magyar szerint az, hogy az új rendszerben is megmaradjon a déli határkerítés, és a magyar hatóságok továbbra is hatékonyan léphessenek fel az illegális belépésekkel szemben. Ezzel párhuzamosan azonban olyan jogi megoldást keresnek, amely már megfelel az Európai Unió jogának is.

Ez azért vált sürgető kérdéssé, mert a jelenlegi szabályozás egyes elemeiről az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal. A jogvita következtében Magyarországnak egyszeri 200 millió eurós, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára egymillió eurós bírságot kell fizetnie.

Közel egymilliárd eurónál jár a jogvita költsége

Magyar Péter szerint a bírság összege már közel egymilliárd eurónál tart. A kormányfő úgy fogalmazott, a kabinet feladata nemcsak a határvédelem fenntartása, hanem annak elérése is, hogy Magyarországnak ne kelljen további százmilliárd forintos nagyságrendű összegeket elveszítenie a jogvita miatt.

A miniszterelnök az uniós szankciót igazságtalannak nevezte, mert álláspontja szerint Magyarország saját határa mellett az Európai Unió külső határát is védi. Ez a kormány politikai álláspontja, miközben az uniós bíróság a bírságot a korábbi ítélet végre nem hajtása miatt szabta ki.

Hónapok óta tárgyalnak az uniós intézményekkel

Magyar szerint a Tisza-kormány már hónapok óta egyeztet az Európai Unió intézményeivel egy új magyar szabályozás kialakításáról. A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre biztosítja az ország és az EU külső határainak védelmét, valamint megfelel az uniós jogi követelményeknek.

A miniszterelnök azt mondta, egyelőre az uniós intézmények és jogászok sem tudtak olyan megoldást javasolni, amely a magyar kormány számára biztosan garantálná a jelenlegihez hasonlóan szigorú és hatékony fellépést. Emiatt a kabinet nem akarta szeptember 7-én egyszerűen megszüntetni a válsághelyzetet.

Ceuta után Magyar szerint nem lehet kockáztatni

A kormányfő különösen a ceutai események után tartja kockázatosnak a határvédelmi szabályok azonnali enyhítését. Szerinte a történtek azt mutatják, hogy egy külső uniós határon gyorsan komoly biztonsági és migrációs nyomás alakulhat ki.

Magyar ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar rendszer módosítását csak akkor szabad végrehajtani, ha az új szabályozás működőképességéről előzetesen megállapodás születik az uniós intézményekkel. A december 31-ig tartó hosszabbítás szerinte éppen ehhez biztosít időt.

Nem a maximális hosszabbítást választották

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akár hat hónappal is meghosszabbíthatta volna a kabinet, de Magyar Péter szerint szándékosan csak négy hónappal tolták ki a hatályát. Ezzel a kormány azt jelzi, hogy az év végéig szeretné lezárni az új szabályozásról szóló egyeztetéseket.

A tervek szerint az új rendszerben változatlanul megmaradna a déli határkerítés és az erős határőrizet. Ezzel párhuzamosan olyan eljárásokat vezetnének be, amelyek miatt Magyarországnak már nem kellene tovább fizetnie az uniós bíróság által kiszabott napi bírságot.

Magyar szerint Európában is erősödött a szigorúbb határvédelem támogatottsága

Magyar Péter azt állította, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége, közel húsz ország ma már a szigorú határvédelem mellett áll. Szerinte ezért a jelenlegi európai politikai és jogi környezet jelentősen különbözik attól, amelyben a Magyarországgal kapcsolatos korábbi szabályok és ítéletek megszülettek.

A miniszterelnök szerint emiatt különösen indokolatlan, hogy 2026-ban továbbra is pénzügyi szankció sújtson egy olyan tagállamot, amely saját álláspontja szerint az unió külső határát védi. Ez az értékelés ugyanakkor a magyar kormány álláspontját tükrözi, és nem változtat az uniós bírósági döntések jelenlegi jogi érvényén.

Az uniós költségvetési tárgyalásokra is kitért Magyar

A kormányfő arról is beszélt, hogy a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások során meg kell akadályozni, hogy Magyarországot további pénzügyi veszteség érje. Magyar ezt az előző kormány szerinte hanyag politikájával és a Brüsszellel folytatott folyamatos konfliktusával hozta összefüggésbe.

A kabinet célja ezért nemcsak a migrációs bírság megszüntetése, hanem a Magyarország számára elérhető uniós pénzügyi pozíciók védelme is. A kormány szerint ehhez olyan együttműködőbb tárgyalási stratégiára van szükség, amely mellett a magyar határvédelmi szempontok sem szorulnak háttérbe.

Brüsszelben a válsághelyzet megszüntetését is előrelépésnek tartanák

Korábbi sajtóértesülések szerint uniós körökben többen azt tartanák érdemi előrelépésnek, ha Magyarország hagyná lejárni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, valamint egy másik kapcsolódó intézkedést is. A mostani döntéssel ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a Tisza-kormány egyelőre nem ezt az utat választja.

Magyar korábbi megszólalásai alapján már előzetesen sem tűnt valószínűnek, hogy a kabinet egyszerűen megszünteti a teljes rendszert. A kormány inkább átmeneti hosszabbítással próbál időt nyerni ahhoz, hogy az uniós intézményekkel közösen alakítsanak ki új jogi keretet.

A Helsinki Bizottság éppen az ellenkezőjét javasolta

A Magyar Helsinki Bizottság pénteken, még a kormány döntésének bejelentése előtt azt közölte, hogy szerinte nincs szükség a 2016 óta fennálló válsághelyzet további fenntartására. A jogvédő szervezet azt is állította, hogy a hosszabbítás jogalapja hiányzik.

A Helsinki Bizottság szerint a válsághelyzet megszüntetése nem jelentené sem a határkerítés lebontását, sem a határvédelem feladását. Álláspontjuk szerint éppen a rendes, egyedi hatósági eljárásokhoz való visszatérés teremthetne jogszerűbb és rendezettebb határigazgatást.

Év végéig kellene megszületnie az új rendszernek

A kormány mostani döntése alapján december 31. lett az új politikai és jogi határidő. Magyar Péter szerint addigra olyan szabályozást kell kidolgozni, amely mellett megmarad a szigorú határvédelem, de megszűnik az uniós joggal fennálló konfliktus és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi büntetés.

Hogy ez sikerül-e, az az uniós intézményekkel folytatott tárgyalások eredményétől függ. A következő négy hónapban ezért egyszerre kellene megoldást találni a magyar határőrizeti elvárásokra, az uniós bírósági ítéletek végrehajtására és a napi egymillió eurós bírság megszüntetésére.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.