Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik az Országgyűlés őszi rendes ülésszakának első ülése, amelyen több fontos személyi és törvényalkotási kérdés is napirendre kerül. A képviselők várhatóan döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság összetételéről, emellett interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is elhangzanak. A parlament megvitatja azt a törvénycsomagot is, amely visszaállítaná a megye és a kormánymegbízott elnevezést a vármegye és a főispán helyett. A módosítás Magyar Péter fizetését is érinti, miközben sürgős eljárásban tárgyalják a Költségvetési Tanácshoz kapcsolódó házszabályi változtatást is. Az őszi program szerint decemberig összesen 83 előterjesztést fogadhat el a parlament az előzetes parlamenti tervek alapján.

Magyar Péter felszólalásával indul az ülés

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés őszi rendes ülésszakának első ülése, a napirendi javaslat szerint Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával. A parlament ezzel hivatalosan is megkezdi a szeptembertől december közepéig tartó rendes őszi munkát.

A képviselőkre már az első ülésnapon sűrű program vár. A törvényalkotási ügyek mellett személyi kérdésekről is dönthetnek, valamint sor kerül az interpellációkra, az azonnali kérdések és válaszok órájára, illetve a képviselői kérdésekre is.

Megválaszthatják a Médiatanács jelölőbizottságát

A napirendi javaslat alapján várhatóan döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőiről és tagjairól. A tíztagú testületben a kormánypárt három, az ellenzék két képviselőt delegálhat.

A bizottság további öt tagját szakmai szervezetek küldhetik, ők azonban szavazati joggal nem rendelkeznek. Az eseti bizottság feladata a Médiatanács új vezetésének és tagságának jelölési folyamatában lesz fontos.

Visszatérhet a megye és a kormánymegbízott elnevezés

A parlament két előterjesztés bizottsági jelentéseit és az azokhoz kapcsolódó összegző módosító javaslatokat is megvitatja. Ezek közül az egyik egy több mint kétszáz oldalas törvénymódosító csomag, amely a magyar jogrendszer egészén átvezeti az alaptörvény tizenhetedik módosításából következő névváltoztatásokat.

A javaslat alapján a jelenlegi vármegye elnevezést ismét a megye váltaná fel. Ezzel párhuzamosan a főispán megnevezés is megszűnne, és ismét a kormánymegbízott elnevezést használnák.

Több törvényt kell átírni a névváltoztatás miatt

A módosítás azért terjedelmes, mert a vármegye és a főispán kifejezések az elmúlt években számos jogszabályba bekerültek. Ezeket a rendelkezéseket most egyenként hozzá kell igazítani az új alkotmányos terminológiához.

A változtatás így nem pusztán szimbolikus parlamenti döntést jelent, hanem a teljes jogrendszerben végigvezetett technikai módosításokat is. A csomag elfogadása után a hivatalos dokumentumokban és jogszabályokban ismét a megye és a kormánymegbízott megnevezés jelenne meg.

Magyar Péter fizetését is érinti a törvénycsomag

Ugyanez a törvényjavaslat a miniszterelnök illetményének szabályozását is módosítaná. Magyar Péter jelenlegi miniszterelnöki fizetése a házelnök illetményével azonos, havi bruttó 3,8 millió forint.

Az új szabályozás különbséget tenne aszerint, hogy a miniszterelnök egyben országgyűlési képviselő-e. Ha igen, akkor a kormányfő havi bruttó illetménye a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese, jelenlegi összeggel számolva mintegy 2,5 millió forint lenne.

Más szabály vonatkozna a parlamenten kívüli miniszterelnökre

Ha a miniszterelnök nem lenne országgyűlési képviselő, akkor a fizetése a képviselői tiszteletdíj 2,91-szeresére emelkedne. Ez a jelenlegi viszonyok között nagyjából megegyezne a mostani, 3,8 millió forintos miniszterelnöki illetménnyel.

A módosítás tehát Magyar Péter esetében fizetéscsökkenést eredményezne, mivel ő országgyűlési képviselőként tölti be a kormányfői tisztséget. A szabály ugyanakkor általánosan, a jövőbeli miniszterelnökökre is vonatkozna.

Sürgős eljárásban módosítanák a házszabályt

A parlament sürgős eljárásban tárgyalja a Tisza Párt képviselőinek egy másik előterjesztését is. Ez az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit igazítaná hozzá a Költségvetési Tanács megváltozott feladataihoz és hatásköréhez.

A Költségvetési Tanács korábbi előzetes hozzájárulási joga megszűnt. Ennek helyére az a véleményezési jog került, amely alapján a testület azt vizsgálja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel-e az államadósság-szabálynak.

Kérdezhetik és interpellálhatják is a kormány tagjait

Az első őszi ülésnapon a képviselők egy órán keresztül interpellálhatják a kormány tagjait. Ezt követően megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját is, amelyben közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a kabinet tagjainak.

A napirendben ezen felül félórás kérdésblokk is szerepel. Az ülés ezért nem kizárólag törvényhozási feladatokról szól majd, hanem a kormány parlamenti ellenőrzésének hagyományos eszközei is helyet kapnak benne.

Május óta szinte minden héten ülésezett a parlament

Az Országgyűlés jelenlegi összetételében május 9-én alakult meg. Bár a rendes tavaszi ülésszak június közepén véget ért, a kormány kezdeményezésére ezt követően szinte minden héten rendkívüli üléseket tartottak.

A hétfőn kezdődő ülés azonban már az őszi rendes ülésszak része. Az országgyűlési törvény alapján a parlament évente két rendes ülésszakot tart: február 1. és június 15., valamint szeptember 1. és december 15. között.

Nyolcvanhárom előterjesztés szerepel az őszi programban

A parlament őszi törvényalkotási programja decemberig összesen 83 előterjesztés elfogadásával számol. Ez alapján a következő hónapokban intenzív jogalkotási időszakra készül az Országgyűlés.

Az első ülés már több, politikailag és intézményileg is fontos kérdést napirendre vesz. A Médiatanácshoz kapcsolódó személyi döntések, a vármegye és a főispán elnevezésének kivezetése, a miniszterelnöki illetmény módosítása és a Költségvetési Tanács új szerepéhez igazodó házszabályi változtatás egyaránt az őszi parlamenti munka első témái között szerepel.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!

Kövess minket Facebookon is!

Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.

Legfrissebb videók