A Tisza-kormány 2026-ban csak részben teljesíti legnagyobb költségvetési vállalásait, miközben több fontos ígéretet 2027-re halasztott. Az új költségvetésben megjelent az iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, a tűzifa áfacsökkentése és az egészségügyi kiadások növelése, de a családi pótlék emelése, a nyugdíjas SZÉP-kártya és több nagyobb szociális intézkedés még várat magára. Jövőre jöhet a minimálnyugdíj jelentős emelése, az alacsony nyugdíjak sávos korrekciója, az szja-csökkentés és az új kata. A kormány mozgásterét közben az euróbevezetési cél és a magas költségvetési hiány is szűkíti, ezért nem valószínű, hogy minden választási ígéret egyszerre teljesülhet a következő években, anélkül, hogy tovább növelnék az államháztartás terheit.

Magyar Péter még azt mondta, lehetőleg minden ígéretet teljesítenének idén

Magyar Péter az áprilisi választás után néhány nappal arról beszélt, hogy a Tisza választási ígéreteiből „a lehető legtöbbet, ha lehet, mindegyiket” már 2026-ban szeretnék megvalósítani. Akkor külön kiemelte a családi pótlék és a nyugdíjak emelését, valamint az iskolakezdési támogatást.

Májusban a miniszterelnök már óvatosabban fogalmazott, amikor a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetéséről beszélt. Azt mondta, elégedett lenne, ha a juttatás októbertől elindulhatna, de nem szeretné a pénzügyminisztert olyan vállalásba belekényszeríteni, amelynek teljesíthetősége nem biztos.

Az új költségvetésben a pénzügyi óvatosság kapott nagyobb szerepet

A Tisza az ígéretének megfelelően új 2026-os költségvetést készített, miután az előző kabinet büdzséjét túlzottan optimista gazdasági feltételezésekre épülőnek tartotta. A korábbi költségvetés még 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és eredetileg 3,7 százalékos hiánnyal számolt, utóbbit később 5 százalékra emelték, az új költségvetés viszont már 7,5 százalékos deficitet tervez.

Az augusztus végén bemutatott büdzséből az látszik, hogy a kormány nem próbálta meg egyszerre beépíteni valamennyi választási vállalását. A nagyobb költségű intézkedések közül több kimaradt vagy későbbre tolódott, miközben az olcsóbban megvalósítható szociális és adópolitikai elemek közül több már idén életbe lépett.

Az iskolakezdési támogatás megvalósult, de szűkebb körben

A kormány eredetileg 700 ezer rászoruló gyermek számára ígért fejenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. A végleges rendszerben azonban 400 ezer gyermek kapta meg az összeget, így a program költsége a korábban becsült 70 milliárd helyett körülbelül 40 milliárd forint lett.

Ez jól mutatja azt a mintát, amely több más ígéretnél is megfigyelhető: a vállalás alapja megmarad, de a megvalósítás szűkebb vagy olcsóbb formában történik. A kormány ezzel egyszerre próbálhatja teljesíteni politikai ígéreteit és korlátozni az újabb kiadások növekedését.

Áfamentesek lettek a vényköteles gyógyszerek

Szeptembertől életbe lépett a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, amely a költségvetés számára körülbelül 2 milliárd forintos tételt jelent. Ez az egyik kisebb költségvetési hatású intézkedés a Tisza szociális programjában.

Szeptember 15-től a tűzifa áfakulcsa is 27 százalékról 5 százalékra csökken, miközben a szociális tűzifakeretet megduplázzák. A két intézkedés együttes költsége a számítások szerint 21 milliárd forint körül alakul.

Az egészségügy több pénzt kap, de nem annyit, amennyit eredetileg ígértek

A Tisza egyik legnagyobb választási vállalása az volt, hogy évente legalább 500 milliárd forinttal növeli az állami egészségügy finanszírozását. Az új költségvetésben azonban ennél lényegesen kisebb emelés látható.

A Portfolio számítása szerint az Egészségbiztosítási Alap kiadásai körülbelül 210 milliárd forinttal növekedtek. Ez jelentős többletforrás, de az eredeti, évi 500 milliárdos vállalásnak csak részleges teljesítését jelenti.

A családi pótlék emelése egyelőre kimaradt

A nagyobb választási ígéretek közül nem került be a 2026-os költségvetésbe a családi pótlék emelése. Ennek teljes költségét korábban nagyjából 305 milliárd forintra becsülték.

A programból az sem derül ki egyelőre, hogy a kormány mikorra tervezi a változtatást. Hasonlóan bizonytalan több más, nagy költségű szociális vállalás időzítése is.

2027-ben emelkedhet nagyot a minimálnyugdíj

A nyugdíjprogram több fontos eleme a jelenlegi tervek szerint csak jövőre indulhat. Magyar Péter augusztus végén jelentette be, hogy 2027-től a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat.

Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint ugyancsak 2027-ben indulhat a legalacsonyabb nyugdíjak sávos emelése. A két intézkedés együttes költsége várhatóan körülbelül 200 milliárd forint lehet.

A nyugdíjas SZÉP-kártyára még várni kell

A Tisza korábban nyugdíjas SZÉP-kártyát is ígért, amelynek költségét 350–400 milliárd forintra becsülték. Bár Magyar Péter korábban még az idei októberi bevezetést is elképzelhetőnek nevezte, az új költségvetésben nincs nyoma annak, hogy ez 2026-ban elindulna.

Az idősotthoni férőhelyek bővítésének, az otthonápolási díj emelésének, a férfiak 40 programnak és a bérekhez kötött nyugdíjemelésnek sincs egyelőre konkrét indulási dátuma. A 13. és 14. havi nyugdíj ugyanakkor megmarad a kormány tervei szerint.

Kármán nem zárta ki a rászorultsági elvet a 14. havi nyugdíjnál

Kármán András egy rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy a 14. havi nyugdíjnál alkalmazhatják-e a rászorultsági elvet, azt válaszolta, erről még nincs kormánydöntés. Emiatt szerinte minden konkrét állítás találgatás lenne.

A kérdés költségvetési szempontból nem mellékes, mert a 13. és 14. havi nyugdíj két hétre eső része a 2026-os adatok alapján mintegy 810 milliárd forintos kiadást jelenthet. Ha ehhez egyszerre társulna minden más nyugdíjígéret, az jelentősen növelné az államháztartás terheit.

Januártól jöhet az szja-csökkentés

A Tisza egyik fontos adópolitikai vállalása a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése. Kármán András szerint ennek bevezetése 2027 januárjától várható.

A korábbi becslések szerint az intézkedés évente nagyjából 300 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit. A kormány tervei szerint ezt részben a vagyonadó bevezetéséből származó bevétellel ellensúlyoznák.

A kata is visszatérhet 2027-ben

A kisvállalkozók számára szintén fontos változás lehet a kata újbóli bevezetése. A kormány már jelezte, hogy nem pontosan a korábbi formájában állítaná vissza az adónemet.

Kármán András szerint a bevezetés 2027-ben várható, és jelenleg még zajlanak az egyeztetések a részletekről. Emiatt egyelőre nem lehet tudni, pontosan kik lesznek jogosultak az új katára, illetve milyen adóterhelés mellett működik majd.

Több ezer milliárdos vasútfejlesztés indulhat

A választások előtt még nem lehetett pontosan tudni, mekkora költséggel jár majd a Tisza vasútfejlesztési programja. Azóta kiderült, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében tíz év alatt 3550 milliárd forintot terveznek erre fordítani.

A beruházásokat jelentős részben uniós forrásokból finanszíroznák. A program így kevésbé terheli közvetlenül a magyar költségvetést, mint azok a választási ígéretek, amelyeket teljes egészében hazai bevételekből kellene fedezni.

Wekerle Lakásépítési Program néven jön a bérlakásprogram

A Tisza bérlakásépítési programja Wekerle Lakásépítési Program néven valósulhat meg. A tervek szerint mintegy 550 millió eurót, nagyjából 200 milliárd forintot fordítanak rá, szintén elsősorban uniós pénzből.

A program részleteit az év végéig dolgoznák ki. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt mondta, hogy még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt érdemi építkezéseket szeretnének látni.

Az élelmiszerek áfacsökkentése nem jön idén

Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése szintén a Tisza nagyobb ígéretei közé tartozott. A Mérleg korábban mintegy 300 milliárd forintos költséggel számolt, a minisztérium azonban 140–150 milliárdos összeggel kalkulált, vélhetően eltérő termékkört figyelembe véve.

Bár a választás után felmerült, hogy már idén sor kerülhet az áfacsökkentésre, ezt a minisztérium később cáfolta. A tárca szerint a vállalás továbbra is a kormányprogram része, de döntést csak a költségvetés stabilizálása után lehet hozni.

A falusi fejlesztési keret időzítése is bizonytalan

A Tisza azt is ígérte, hogy tíz falvanként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosít. Ennek teljes éves költségét körülbelül 281 milliárd forintra becsülték.

Magyar Péter júliusban arról beszélt, hogy ez a Szent István vidékfejlesztési program része lesz. Azt azonban továbbra sem lehet tudni, mikor indul el a program, és melyik költségvetési évben jelenik meg teljes egészében a hozzá szükséges forrás.

Több nagy ígéretnek továbbra sincs határideje

Egyelőre nem ismert, mikor valósulhat meg a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalókat foglalkoztató cégek adókedvezménye, az országos akadálymentesítési program vagy a lakások energetikai korszerűsítését támogató rendszer. Szintén nincs konkrét időpont a szociális szektor 25 százalékos béremelésére.

Ugyanez igaz az anyasági támogatás, a gyes és a gyet megduplázására, valamint az egygyermekes, egyszülős és fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatásának növelésére. Ezek mind szerepelnek a Tisza korábbi vállalásai között, de a végrehajtás ütemezése még nem ismert.

Az euróbevezetés korlátozhatja a költekezést

A kormány 2031. január 1-jére tervezi az euró bevezetését, ehhez azonban jelentősen csökkenteni kellene az államháztartási hiányt. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint három év alatt 3 százalékra kellene leszorítani a deficitet, ami évente átlagosan a GDP 1,5 százalékának megfelelő kiigazítást követelne.

Madár István, a Portfolio elemzője szintén arra figyelmeztetett, hogy nehéz lesz egyszerre az euróhoz szükséges szigorú költségvetési pályán maradni és teljesíteni a Tisza, valamint a korábbi kormány nagy kiadással járó vállalásait. A kettő közötti feszültség a következő évek gazdaságpolitikájának egyik meghatározó kérdése lehet.

Nem valószínű, hogy minden ígéret egyszerre valósul meg

Az eddigi döntések alapján a Tisza-kormány inkább fokozatosan vezeti be választási programjának költségesebb elemeit. Idén főként kisebb vagy szűkített intézkedések valósulnak meg, miközben több százmilliárdos vállalások kerültek át 2027-re vagy maradtak konkrét határidő nélkül.

A költségvetési hiány, az euróbevezetési cél és a már meglévő állami kiadások miatt a kabinetnek komoly sorrendet kell felállítania az ígéretek között. A jelenlegi tervek alapján ezért 2026 és 2027 inkább a fokozatos megvalósítás éve lehet, nem pedig az összes választási vállalás egyszerre történő teljesítéséé.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.