Orbán Anita külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország kiutasítja az orosz nagykövetség tíz munkatársát, mert a magyar hatóságok szerint olyan tevékenységet folytattak, amely diplomatától nem elfogadható. A döntés a gyakorlatban arra utal, hogy az érintetteket hírszerzőként azonosították, és a lépésnek egyszerre lehet biztonságpolitikai és külpolitikai üzenete. Egyrészt Moszkvának jelezheti, hogy a Tisza-kormány szigorúbban lép fel az orosz hírszerzéssel szemben, másrészt a nyugati szövetségesek felé is bizalomépítő gesztus lehet. Oroszország már kemény válaszlépést helyezett kilátásba, ezért diplomáciai tükörintézkedésre is számítani lehet, miközben a magyar fél további részleteket egyelőre nem közölt az ügy hátteréről és az érintettek tevékenységéről sem a nyilvánosság számára jelenleg részletesen.

Tíz orosz nagykövetségi munkatársat utasítanak ki

Orbán Anita külügyminiszter kedden jelentette be, hogy utasítására a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét: a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet tíz munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. A külügyminiszter közleményét Magyar Péter miniszterelnök a parlament keddi ülésén is felolvasta, és azt mondta, a Tisza-kormány meg fogja védeni Magyarország szuverenitását.

A diplomáciai nyelvezetből az következik, hogy a magyar elhárítás hírszerzőként tartotta számon az érintett diplomatákat. A Külügyminisztérium ugyanakkor egyelőre nem közölt részleteket arról, pontosan milyen tevékenységeket róttak fel nekik, és mikor jutottak el a hatóságok arra a következtetésre, hogy indokolt a kiutasításuk.

A diplomáciai fedés bevett hírszerzési módszer

A külföldön működő hírszerzők egy része diplomáciai fedésben dolgozik, vagyis hivatalosan nagykövetségi vagy más diplomáciai beosztásban tevékenykedik. A fogadó ország elhárítása sok esetben már az érkezés előtt tudhatja, hogy az illető nem kizárólag diplomáciai feladatokat lát el, például partnerszolgálatok információi alapján.

A diplomáciai fedés egyik fontos előnye a hírszerző számára a mentesség. Ha az illetőt kémtevékenységgel hozzák összefüggésbe, rendszerint nem büntetőeljárás indul ellene, hanem a fogadó állam nemkívánatos személynek nyilvánítja és távozásra kötelezi.

A másik csoportot az úgynevezett illegális hírszerzők jelentik

A hírszerzők másik típusát azok alkotják, akiknek nincs diplomáciai státuszuk. A szaknyelv ezeket az operátorokat gyakran illegális hírszerzőként említi, és általában jóval nehezebb azonosítani őket, mert nem egy nagykövetség hivatalos állományában jelennek meg.

A most kiutasított tíz orosz állampolgár ezzel szemben diplomáciai fedésben dolgozott. Ez azt is jelenti, hogy a magyar szolgálatoknak lehetett róluk korábbi információjuk, de az, hogy végül mikor és milyen módon küldik el őket az országból, már politikai döntést is igényel.

A kiutasítás egyik üzenete Moszkvának szólhat

A döntés egyik lehetséges politikai üzenete, hogy a Tisza-kormány változtat az előző évek Oroszországgal szembeni gyakorlatán. A forrás értelmezése szerint Moszkva számára a tíz diplomata nyilvánosan bejelentett kiutasítása azt jelzi, hogy Budapest a korábbinál jóval szigorúbban kíván fellépni az orosz hírszerzési tevékenységgel szemben.

Ez azért jelentős változás, mert az előző években Magyarország nem jelentett be hasonló nagyságrendű orosz diplomáciai kiutasítást. Amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, több európai uniós tagállam tömegesen utasított ki orosz diplomatákat, Magyarország azonban nem követte ezt a gyakorlatot.

A másik üzenet a nyugati szövetségeseknek szólhat

A lépés másik értelmezése szerint a kormány egyúttal a nyugati szövetségesek bizalmát is igyekszik helyreállítani. Az előző kormány Oroszországhoz fűződő politikája miatt ugyanis több nyugati partner és titkosszolgálat is bizalmatlanabbá válhatott a magyar szervekkel szemben.

Orbán Anita külügyminiszter egyik fontos céljaként már korábban is a nyugati kapcsolatok rendezése jelent meg. A mostani döntés ezért nemcsak az orosz jelenlét korlátozásáról szólhat, hanem arról is, hogy Budapest demonstrálja: kész határozottan fellépni olyan tevékenységekkel szemben, amelyeket nemzetbiztonsági kockázatnak tart.

Májusban már történhetett egy csendes kiutasítás

A VSquare május elején arról írt, hogy az áprilisi választás után Magyarország csendben kiutasított egy diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt. A lap szerint Artur Szuskov a budapesti orosz nagykövetségen dolgozott, és az Alkotmányvédelmi Hivatal azt állapította meg róla, hogy éveken keresztül kormányközeli intézetekről gyűjtött információkat.

A csendes kiutasítás abban különbözik a mostani esettől, hogy a kormány nem jelenti be nyilvánosan a lépést. Emiatt annak jóval kisebb politikai üzenetértéke van, míg a tíz diplomata mostani, nyilvánosan közölt eltávolítása egyértelmű külpolitikai jelzésként is értelmezhető.

Orbán Anita korábban is keményebben lépett fel Moszkvával szemben

Orbán Anita külügyminiszter hivatalba lépése óta több alkalommal is távolságtartóbb hangot ütött meg Oroszországgal szemben, mint elődje. Május 13-án például bekérette a budapesti orosz nagykövetet, miután Moszkva Kárpátalja ellen indított dróntámadást.

Ez azért is figyelemre méltó, mert elődje, Szijjártó Péter legutóbb 2022 februárjában kéretett be orosz diplomatát. A mostani kiutasítás így egy olyan külpolitikai irány folytatásának is tekinthető, amelyben a kormány látványosabban jelzi, ha elfogadhatatlannak tartja Moszkva valamely lépését.

A Bécsi Egyezmény lehetőséget ad a kiutasításra

A diplomáciai kapcsolatok alapvető szabályait az 1961-es Bécsi Egyezmény határozza meg. Ennek alapján a fogadó állam indoklás nélkül persona non gratának, vagyis nemkívánatos személynek nyilváníthat egy diplomatát, akit ezután a küldő országnak vissza kell hívnia vagy távoznia kell.

Kémkedés gyanúja esetén a diplomáciai mentesség miatt ez a leggyakrabban alkalmazott eszköz. A „diplomatától nem elfogadható tevékenység” kifejezés a nemzetközi diplomáciában gyakran éppen arra szolgál, hogy közvetlenül ne nevezzék meg a hírszerzői tevékenységet.

Moszkva már válaszlépést ígért

Oroszország rövid időn belül jelezte, hogy reagálni fog a magyar döntésre. Az orosz állami TASZSZ hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy Moszkva válaszlépésre készül.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ennél is keményebben fogalmazott, és „kemény és fájdalmas válaszlépést” helyezett kilátásba. A diplomáciai gyakorlat alapján könnyen elképzelhető, hogy Oroszország hasonló számú magyar diplomatát utasít ki válaszul.

Tükörintézkedésre lehet számítani

Amikor egy ország hírszerzőnek tartott diplomatákat utasít ki, a másik fél gyakran ugyanannyi diplomatával válaszol. Ezt nevezik tükörintézkedésnek, amely elsősorban politikai és diplomáciai válasz, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a visszaküldött diplomaták mindegyike valóban hírszerző.

A mostani eset különösen érzékeny, mert Magyarország egyszerre tíz orosz diplomatát küld el, amire korábban nem volt példa. Emiatt nemcsak egy hasonló orosz kiutasítás, hanem a kétoldalú kapcsolatok további romlása is elképzelhető.

A magyar külügy egyelőre nem árul el többet

A Külügyminisztériumot arról is kérdezték, hogy mikor vált világossá a hatóságok számára a tíz nagykövetségi munkatárs kifogásolt tevékenysége. A tárca azonban azt közölte, hogy jelenleg nem kíván további információkat megosztani a kiutasításokkal kapcsolatban.

Így egyelőre nem ismert, hogy a tíz diplomatát milyen hosszú ideje figyelte a magyar elhárítás, milyen konkrét ügyekhez kapcsolódtak, és volt-e olyan esemény, amely közvetlenül kiváltotta a mostani döntést. A bejelentésből annyi állapítható meg biztosan, hogy a magyar hatóságok a tevékenységüket összeegyeztethetetlennek tartották diplomáciai státuszukkal.

A következő kérdés az, hogyan reagál Moszkva

A kiutasítás egyszerre jelent nemzetbiztonsági intézkedést és látványos külpolitikai irányváltást. Magyar Péter kormánya ezzel azt üzeni, hogy a szuverenitás védelmére hivatkozva hajlandó konfliktust vállalni Oroszországgal is.

A történet azonban a tíz diplomata távozásával várhatóan nem ér véget. Oroszország már jelezte, hogy válaszolni fog, ezért a következő lépés azt mutathatja meg, hogy a szokásos diplomáciai tükörintézkedésnél marad-e Moszkva, vagy ennél szélesebb politikai, gazdasági vagy diplomáciai következményei is lesznek a magyar döntésnek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Wikipédia

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.