Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésén keményen bírálta az előző tizenhat év kormányzását, és azt mondta, „a sajátjaink” fordultak a magyar nép ellen. Felszólalásában az Orbán-kormányokat az ország kifosztásával, az állami rendszerek leépítésével és a közvagyon magánérdekek szolgálatába állításával vádolta. A kormányfő ugyanakkor hosszasan sorolta a Tisza-kormány eddigi intézkedéseit és őszi terveit is: uniós forrásokról, vagyonvisszaszerzésről, koncessziók átalakításáról, szociális intézkedésekről, egészségügyről, oktatásról, bérrendezésről, lakhatásról, vagyonadóról és új alkotmányról beszélt. Azt ígérte, hogy a kabinet működő államot épít, visszaszerzi a kiszervezett közvagyont, és felelősségre vonja azokat, akik szerinte visszaéltek a közpénzzel, és fellép a közpénzekkel való visszaélések ellen.

Magyar Péter az elmúlt tizenhat év elszámoltatásáról beszélt

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában az előző Orbán-kormányok időszakát élesen bírálta. Azt mondta, a magyar történelem során az ország sokszor szenvedett külső támadásoktól, az elmúlt tizenhat évben azonban szerinte „a sajátjaink” fordultak a magyar emberek ellen.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, olyanok fosztották ki az országot, akik magyarul tettek esküt a magyar emberek szolgálatára. Az előző kormányokat azzal vádolta, hogy elhanyagolták az állami rendszereket, miközben közpénzekből politikai és üzleti körök gazdagodtak.

Magyar Péter az előző kormányok felelőssége kapcsán arra figyelmeztetett:

cinkosság a múlttal a felelősség eltagadása, az igazságtétel viszont az új fundamentumok lerakásának legalapvetőbb erkölcsi feltétele.

„Mi nem leszünk cinkosok!” – jelentette ki. A volt kormánypártokra, a Fideszre és a KDNP-re utalva hangsúlyozta: addig nem építhetnek „szilárd jövőt„, amíg a parlamentben ülő „elkövetők” megpróbálják letagadni a felelősségüket, amíg elmenekülhetnek a felelősségre vonás elől.

A muhi csatával vezette fel történelmi párhuzamát

Felszólalásának elején Magyar Péter az 1241-es muhi csatát és a tatárjárást idézte fel. Azt mondta, IV. Béla király a pusztítás után felismerte, hogy Magyarország nem maradhat még egyszer ennyire kiszolgáltatott.

Ebből a történelmi példából vezette le azt az állítását, hogy a belülről érkező politikai károkozást még súlyosabbnak tartja. Az Orbán-kormányokat azzal vádolta, hogy „nem idegen zászlók alatt masírozó hadseregként” érkeztek, mégis olyan állapotokat hagytak maguk után, amelyeket ő pusztításként írt le.

Kórházakról, vasútról és kiszáradt földekről beszélt

Magyar a korábbi kormányzás következményei között említette a kiszáradt alföldi területeket, a nyári hőségben túlmelegedő kórtermeket, a vasút problémáit és a pedagógusok helyzetét. Ezeket egy olyan állam működési zavaraiként mutatta be, amely szerinte 2026 tavaszára több alapvető területen elveszítette cselekvőképességét.

Külön köszönetet mondott az ápolóknak, tanároknak, rendőröknek, tűzoltóknak, szociális és gyermekvédelmi dolgozóknak, vízügyi szakembereknek és kormánytisztviselőknek. Azt mondta, ezek az emberek tartották működésben az országot akkor is, amikor szerinte az állami rendszer már nem biztosított számukra megfelelő feltételeket.

Türelmet kért a közszférában dolgozóktól

A miniszterelnök ugyanakkor jelezte, hogy a közszférában nem lehet minden problémát azonnal megoldani. A költségvetés helyzetét rendkívül nehéznek nevezte, amit az előző kormány által hátrahagyott államadóssággal és szerinte kiürített államkasszával indokolt.

Magyar azt ígérte, hogy a kabinet minden rendelkezésére álló forrásért meg fog küzdeni. Hozzátette, olyan állami működést szeretnének kialakítani, amely nem a közszolgálatban dolgozók folyamatos önfeláldozására épül.

Magyar Péter ugyanakkor a közszférában türelmet és a megértést kért, arra hivatkozva: a kifosztott államkassza és a kormányra hagyott „adóssághegyek” miatt a költségvetés helyzete rendkívül nehéz, a kabinet mozgástere súlyosan korlátozott. Minden egyes forintért meg kell küzdeni és ezt meg is fogjuk tenni – ígérte.

Úgy fogalmazott:

nincs felemelőbb hivatás, mint Magyarországot „talpra állítani a romokból”, ugyanakkor „végtelen szomorúságnak” nevezte, hogy mennyire nem szerették Magyarországot az elődeik.

„Aki valóban szereti a saját nemzetét, az soha, egyetlen pillanatra sem hagyná lerohadni a vidéki kórházakat, nem hagyná magára a szomjazó magyar földeket, és nem tekintene a saját népére pusztán sarcolható alattvalóként, miközben a nemzeti zászlót zsebre vágva csak a magán birtokait hízlalja” – fogalmazott.

Több mint ezermilliárd forintnyi közvagyon visszavételéről beszélt

Magyar Péter az eddigi kormányzati intézkedések között említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását. A hivatal feladatát úgy határozta meg, hogy fel kell tárnia azokat az eseteket, amelyekben közvagyon kerülhetett magánérdekek szolgálatába.

A miniszterelnök azt mondta, tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével több mint ezermilliárd forintnyi közvagyon került vissza állami kézbe. Közlése szerint ebből 845 milliárd forint vállalati részesedés, 162 milliárd forint pénzeszköz, csaknem 90 milliárd forint értékpapír és mintegy 88 milliárd forint ingatlan volt.

Az uniós megállapodást is saját eredményként emelte ki

Magyar Péter azt mondta, a kormánynak három hét alatt sikerült olyan megállapodást elérnie az Európai Unióval, amelyért az előző kabinet szerinte éveken át eredménytelenül harcolt. Kiemelte, hogy augusztus 31-ig teljesítették a vállalt feltételeket.

A miniszterelnök szerint az így elérhetővé váló forrásokat közösségi közlekedésre, elektromos hálózatfejlesztésre, energiatárolásra, kórházakra, alapellátásra és lakásfelújításra fordítják. Emellett támogatnák a kis- és középvállalkozásokat, a kutatást, az innovációt, az oktatás digitalizációját, valamint a vízügyi és környezetvédelmi beruházásokat.

Magyar Péter azt mondta: három hét alatt tárgyalták le azt a „történelmi” megállapodást az Európai Unióval, amellyel elődeik „évekig csak zsaroltak, vétózgattak és szélmalomharcot vívtak a nemzetközi porondon„, miközben a magyar családok elől elzárták a saját törvényes forrásaikat. Augusztus 31-ig – bárhogyan próbálták megakadályozni – maradéktalanul teljesítette a kormány az összes vállalt feltételt, köszönhetően annak a több ezer felkészült, éjjel-nappal dolgozó diplomatának, jogásznak, kormánytisztviselőnek, háttérintézményben dolgozóknak, akik megmutatták a világnak, hogy mire képes a magyar szakértelem és hivatástudat, ha végre világos célt és valódi megbecsülést kap a kormányától – fogalmazott a miniszterelnök.

Ezekből a forrásokból újítják meg a közösségi közlekedést, fejlesztik az elektromos hálózatot, az energiatárolást, korszerűsítik a kórházakat, az alapellátást, támogatják lakások felújítását, magyar kis- és középvállalkozásokat, a kutatást, az innovációt, az oktatás digitalizációját, illetve a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztéseket – tette hozzá a kormányfő.

Emellett csökkentették a miniszterek és az államtitkárok fizetését ,valamint a frakciókereteket, most pedig a miniszterelnöki fizetés radikális csökkentéséről tárgyalnak – sorolta.

Magyar Péter kiemelte, hogy a magyar államháztartás júliusban olyan költségvetési többletet produkált, amelyre évtizedek óta nem volt példa.

Létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, „hogy minden egyes ellopott forintnak” megismerhessék a sorsát – mondta, majd arról is beszámolt, hogy tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével több mint ezermilliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz. Ezzel 845 milliárd forintnyi vállalati részesedést, 162 milliárd forint pénzeszközt, csaknem 90 milliárdnyi értékpapírt, és mintegy 88 milliárd forintnyi ingatlant vettek vissza állami kézbe – ismertette.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: felszabadították a közmédiát a pártpropaganda alól, és örömét fejezte ki, hogy újra lehet követni az M1 hírcsatornán a parlamenti üléseket.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj minimumát, helyreállítják a megváltozott munkaképességű emberek ellátásait, bevezették a százezer forintos iskolakezdési támogatást, öt százalékra csökkentették a tűzifa árát és megduplázták a szociális tűzifakeretre szánt forrásokat, a vényköteles gyógyszerek áfáját pedig nullára csökkentették.

Koncessziók teljes átalakítását ígérte

A kormányfő azt mondta, a következő hetekben felülvizsgálják a dohány-, a kaszinó-, a hulladék- és az autópálya-koncessziókat. Azt is jelezte, hogy ezek közül több konstrukciót várhatóan teljesen átalakítanak.

Magyar szerint azt akarják elérni, hogy a koncessziókból származó jelentős nyereség nagyobb része a költségvetést és a közösséget gazdagítsa. Az előző rendszerben létrejött konstrukciókat „magánoligarchák” érdekeit szolgáló megállapodásokként jellemezte, ez azonban politikai értékelésként hangzott el.

Nyugdíjról, gyógyszerekről és iskolakezdési támogatásról is beszélt

A miniszterelnök felsorolta a kormány szociális intézkedéseit is. Megerősítette, hogy 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj minimumát, helyreállítják a megváltozott munkaképességűek ellátását, és bevezették a százezer forintos iskolakezdési támogatást.

Magyar kitért a tűzifa áfájának csökkentésére és a szociális tűzifakeret megduplázására is. A vényköteles gyógyszerek áfáját pedig nullára csökkentették, amit a kormány egyik közvetlen megélhetési intézkedéseként említett.

Bérrendezést ígért több közszolgálati területen

A kormányfő szerint az október közepén benyújtandó új költségvetésben megkezdik több közszolgálati csoport bérrendezését. A nevelést-oktatást segítők, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, valamint a rendvédelmi és honvédelmi állomány is érintett lesz.

Magyar egy szigorúbb gyermekvédelmi törvényt és új nemzeti drogstratégiát is bejelentett. Emellett lakhatási törvényt, kutatási és felsőoktatási reformot, valamint nagyszabású közút- és vasútfejlesztéseket ígért.

Paksnál végleges műszaki védelmet építenének

A miniszterelnök a nyári paksi helyzetre is kitért, amikor az alacsony dunai vízállás komoly problémákat okozott az atomerőmű működésében. Megköszönte a lakosságnak és a vállalkozásoknak, hogy a kritikus időszakban visszafogták fogyasztásukat.

Magyar szerint a következő hetekben végleges műszaki védelmi megoldást építenek ki Paksnál. Ezt annak példájaként említette, hogy a kormány szerinte nem hárítja a felelősséget, hanem felméri a helyzetet, dönt és cselekszik.

Vagyonadót és húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatokat ígért

Magyar Péter azt mondta, ősszel a parlament elé kerül a méltányos vagyonadó szabályozása is. A kormányfő szerint azoknak kell nagyobb mértékben hozzájárulniuk a közös terhekhez, akik a társadalom leggazdagabb rétegeihez tartoznak.

Egyúttal azt is bejelentette, hogy szabályoznák az elmúlt húsz év politikai vagyonosodásának vizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy önmagában a vagyon nem bűn, de szerinte a nagy vagyonhoz nagyobb társadalmi és morális felelősségnek is társulnia kell.

Természeti kincseink megvédéséről szólva a miniszterelnök szólt a környezetvédelmi bírságok szigorításáról, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról, és arról is, hogy a Ház elé terjesztik az új klímatörvényt, valamint országos fásítási programot indítanak.

Az egészségügy területéről Magyar Péter kiemelte az éveken át titkolt kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát, valamint a várólisták csökkentését és a kórházi hűtési program megindítását. Megújítják a háziorvosi praxisok finanszírozását, és visszaadják a védőnői hálózat méltóságát is – jelezte.

Az október közepén benyújtandó új költségvetésben elkezdik a bérrendezést a nevelést-oktatást segítők, a szociális- és gyerekvédelmi dolgozók, valamint a rendvédelmi és a honvédelmi állomány részére is. Emellett az eddiginél szigorúbb gyermekvédelmi törvényt fogadnak el és nemzeti drogstratégiát hirdetnek

– sorolta a kormányfő.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy tető alá hozzák a megfizető lakhatást garantáló lakástörvényt, a külföldre kényszerült tehetségek hazahívására elindítják a Vár a hazád programot, helyreállítják a kutatás szabadságát, és modern felsőoktatási stratégiát dolgoznak ki. Nagyszabású fő- és mellékútfelújítási programot indítanak, fejlesztik a vasutat, és visszaadják a településeknek „az elrabolt” önkormányzati autonómiát – sorolta.

Magyar Péter kitért arra is, rendet tesznek a végrehajtók, a közjegyzők és a felszámolók világában is.

A méltányos vagyonadó bevezetésére és az elmúlt húsz év politikai vagyonosodási vizsgálatainak szabályozására is ígéretet tett. Azt mondta, a társadalom csúcsán élőknek kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

A vagyon önmagában nem bűn, egy felelős társadalomban ugyanakkor a nagy vagyon hazafias kötelességgel és morális felelősséggel is jár a közösség felé – mondta, hozzátéve, a bajba jutott haza közös alapjainak „felhúzásakor” a közös terhekből mindenkinek a saját ereje és lehetősége szerint kell részt vállalnia.

Új alkotmányt készítene a Tisza-kormány

Magyar Péter felszólalása végén az ősszel induló alkotmányozási folyamatot is kiemelte. Azt mondta, olyan új alkotmányt akarnak létrehozni, amely korlátozza a mindenkori hatalmat, és megakadályozza, hogy egyetlen politikai erő saját hatalmának bebetonozására használja az alkotmányos rendszert.

A miniszterelnök egész beszédét azzal a gondolattal foglalta keretbe, hogy a Tisza-kormány feladata szerinte nem egyszerűen egy korábbi kabinet leváltása, hanem az állami működés új alapokra helyezése. A felszólalás egyszerre szólt az Orbán-korszak kemény politikai elítéléséről, az elszámoltatás ígéretéről és a következő hónapokra meghirdetett kormányzati programról. (MTI)

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.