A tiszás többségű Országgyűlés kedden megszavazta, hogy a vármegyéket ismét megyének, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak nevezzék. A javaslatot 134 képviselő támogatta, 52-en ellene voksoltak, miközben a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nemmel szavazott. A kormányoldal szerint a változtatás célja a közigazgatási rendszer közérthetőbbé, átláthatóbbá és egységesebbé tétele, miközben a történeti hagyományokat továbbra is tiszteletben tartják. A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, az egyéb törvényekben szereplő elnevezések átvezetése pedig október 1-jétől válik érvényessé. Ezzel négy év után véget ér a 2022-ben visszahozott vármegye és főispán hivatalos használata. A döntés a közigazgatási nyelvben is visszahozza a korábbi megnevezéseket.

134 igen szavazattal döntött a parlament

Az Országgyűlés keddi ülésén 134 igen és 52 nem szavazattal elfogadta azt a módosítást, amely megszünteti a vármegye és a főispán elnevezés hivatalos használatát. A döntés értelmében ismét a megye, illetve a kormánymegbízott megnevezés kerül vissza a jogszabályokba és a közigazgatási gyakorlatba.

Az ellenzéki pártok közül a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is nemmel szavazott. A változtatást így a tiszás parlamenti többség vitte keresztül, és ezzel visszafordította a 2022-ben elfogadott névváltoztatás egyik leglátványosabb elemét.

A kormányoldal praktikus okokkal indokolta a visszanevezést

A most elfogadott javaslat indokolása szerint a változtatás célja nem a történelmi hagyományok elutasítása. A kormányoldal szerint ugyanakkor a közigazgatás működése szempontjából fontosabb a közérthetőség, az átláthatóság és az egységes jogalkalmazás.

A javaslat ezért azt mondja ki, hogy a vármegye és a főispán helyett ismét a megye és a kormánymegbízott elnevezéseket kell használni. Az átvezetés számos törvényt és közigazgatási szabályt érint, ezért a változtatás nem egyetlen jogszabály technikai módosítását jelenti.

A törvény egy része már a kihirdetés után hatályba lép

A most elfogadott törvényjavaslat fő szabálya a kihirdetést követő napon lép hatályba. Azok a módosítások azonban, amelyek más törvényekben vezetik át a vármegye helyett a megye elnevezést, október 1-jétől alkalmazandók.

Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási átállás több lépcsőben történik meg. A hivatalos dokumentumokban, jogszabályokban és szervezeti megnevezésekben fokozatosan jelenik majd meg újra a korábbi terminológia.

A Fidesz 2022-ben hozta vissza a vármegye elnevezést

A vármegye és a főispán elnevezés 2022-ben tért vissza a magyar jogrendbe. A Fidesz akkori parlamenti többsége július 19-én fogadta el az Alaptörvény 11. módosítását, amely a megyéket vármegyékké, a kormánymegbízottakat pedig főispánokká nevezte át.

Az akkori indoklás szerint a változtatás az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését szolgálta. A Fidesz azt is hangsúlyozta, hogy a vármegye megnevezés erősíti a nemzeti összetartozás eszméjét és a magyar demokrácia nemzeti karakterét.

Lázár János korábban ellenezte a vármegye visszahozását

A 2022-es módosítást Lázár János, az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere is megszavazta. Ez azért volt figyelemre méltó, mert korábban nyilvánosan ellenezte a vármegye elnevezés visszahozását.

Amikor 2011-ben az első új alaptörvény tervezetében is szerepelt az ötlet, Lázár úgy fogalmazott, hogy a vármegye kifejezésnek nem minden társadalmi csoport számára azonosak a történelmi asszociációi. Egy hódmezővásárhelyi választójára hivatkozva azt mondta, másként tekint erre az elnevezésre az, akinek a felmenői cselédek vagy napszámosok voltak, mint az, aki a fővárosból szemléli ezt a történelmi hagyományt.

Végül kötelességből szavazta meg a változtatást

Lázár 2022-ben végül megszavazta az átnevezést, mert az egy nagyobb alaptörvény-módosítás része volt. Így bár korábban kritikusan beszélt a vármegye visszahozásáról, a parlamenti voksoláson támogatta a csomagot.

A mostani döntés ezzel egy korábbi politikai vitát is lezár egy időre. A közigazgatási rendszer újra ahhoz a megnevezéshez tér vissza, amelyet 1949 után évtizedeken keresztül használtak.

A vármegye történelmi elnevezés volt évszázadokon át

A vármegye az államalapítástól egészen 1949-ig a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egységének neve volt. Maga a rendszer évszázadokon keresztül formálódott, és határai többször is jelentősen megváltoztak.

A 19. század végén különösen nagy közigazgatási átalakítás zajlott. Az 1876-ban megkezdett reform 1881-re zárult le, és több korábbi területi sajátosságot, például székeket és bonyolult enklávékat is felszámolt.

Trianon után is megmaradt a vármegye szó

A vármegye elnevezés a trianoni békeszerződés után sem tűnt el a hivatalos közigazgatási nyelvből. Bár egyes jogszabályokban már korábban is előfordult a megye szó, a vármegye egészen a második világháború utáni időszakig megmaradt hivatalos megnevezésként.

A változás csak 1949-ben következett be, amikor az új, szovjet mintájú alkotmány elfogadásával hivatalosan is a megye lett az általánosan használt kifejezés. Ez az elnevezés aztán több mint hét évtizeden keresztül fennmaradt, egészen a 2022-es visszanevezésig.

Négy év után tér vissza ismét a megye

A mostani parlamenti döntéssel tehát négy év után ismét a megye válik hivatalos elnevezéssé. Ugyanígy a főispán megnevezés helyett is visszatér a kormánymegbízott kifejezés.

A változtatás szimbolikus és gyakorlati jelentőségű egyszerre. Miközben a 2022-es döntés elsősorban történelmi és identitáspolitikai érvekre épült, a mostani módosítás a közigazgatási ren

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.