Az Európai Bizottság megkapta a magyar kormány hivatalos értesítését a jogállamisági feltételességi eljárásban vállalt intézkedések teljesítéséről, ami megnyithatja az utat 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításához. A mechanizmus eredetileg 6,3 milliárd eurót zárolt, de ebből 2024-ben és 2025-ben egy-egymilliárd eurót Magyarország már elveszített. Piotr Serafin uniós költségvetési biztos szerint most megkezdődhet az értékelés, amelyre alapesetben egy hónapja van a Bizottságnak. Ezután a tagállami miniszterek dönthetnek újabb egy hónapon belül. A felszabadítás a kohéziós programok mellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket is érintő korlátozások feloldása felé vezethet, ha Brüsszel elfogadja a magyar intézkedéseket az eljárás következő szakaszában.

Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány értesítése

Az Európai Bizottság hivatalosan is megkapta a magyar kormány írásos értesítését arról, hogy Magyarország teljesítette a jogállamisági feltételességi eljárásban elvárt intézkedéseket. Erről Piotr Serafin uniós költségvetési biztos számolt be szerdán az X-en.

Az értesítés kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy elindulhasson a még befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi uniós támogatás felszabadításának értékelése. A pénz annak a nagyobb, 16,4 milliárd eurós csomagnak a része, amelynek hozzáférési feltételeiről Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke májusban kötött politikai megállapodást.

A helyreállítási alap feltételeinek nagy része átfedésben van

A magyar kormány augusztus végén jelentette be, hogy teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alaphoz kapcsolódó előfeltételeket. Ezek a 2023 végén teljesített igazságügyi csomag kivételével szinte teljes egészében megegyeznek azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a jogállamisági feltételességi eljárásban is elvártak Magyarországtól.

Ez azért fontos, mert a mostani bizottsági értékelés során részben ugyanazokat az intézkedéseket vizsgálhatják, amelyek teljesítéséről a kormány már korábban beszámolt. A mostani értesítés azonban önmagában még nem jelenti a pénzek automatikus felszabadítását, ehhez az uniós eljárás további szakaszain is végig kell menni.

2022 végén fagyasztották be a támogatások egy részét

A jogállamisági feltételességi mechanizmus alkalmazásáról 2022 végén, az Európai Bizottság javaslatára döntöttek a tagállami miniszterek. A döntést szinte egyhangúlag hozták meg, és három magyar operatív program forrásainak 55-55 százalékát fagyasztották be.

Az Európai Bizottság eredetileg ennél szigorúbb, 65 százalékos zárolást javasolt. A tagállamok azonban figyelembe vették, hogy az akkori magyar kormány az egyeztetések során több vállalást már nem hivatalosan teljesített, ezért végül 55 százalékos arány mellett döntöttek.

A tárgyalások 2024 elejére megakadtak

Az előző magyar kormány már a 2022-es döntés előtt hónapokon keresztül tárgyalt az Európai Bizottsággal a szükséges intézkedésekről. A folyamat azonban 2024 elejére lényegében megakadt, és nem sikerült olyan megállapodást elérni, amely lehetővé tette volna a teljes zárolt összeg felszabadítását.

A feltételességi eljárás eredetileg 6,3 milliárd eurónyi támogatást érintett. Ez az összeg azóta 4,2 milliárd euróra csökkent, mert Magyarország 2024 végén, majd 2025 végén is elveszített mintegy egymilliárd eurónyi forrást.

Idén már elkerülhető lehet az újabb forrásvesztés

A mostani hivatalos értesítés azért különösen fontos, mert jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy 2026 végén újabb uniós forrás vesszen el. A korábbi két évben az időkorlátok miatt egy-egymilliárd euró végleg kiesett a Magyarország számára elérhető támogatásokból.

Az eljárási szabályok szerint az Európai Bizottságnak alapesetben egy hónapja van arra, hogy értékelje a magyar intézkedéseket. Ha elfogadhatónak tartja azokat, javaslatot tehet a tagállami minisztereknek a zárolás feloldására vagy módosítására.

A tagállami miniszterek mondhatják ki a végső döntést

A Bizottság értékelése után a tagállami minisztereken lesz a sor. Nekik alapesetben további egy hónap áll rendelkezésükre a döntés meghozatalára, bár indokolt esetben a határidők meghosszabbíthatók.

Ez azt jelenti, hogy a 4,2 milliárd euró sorsa nem kizárólag az Európai Bizottság értékelésétől függ. A testület javaslatot készít, de a feltételességi mechanizmusban a tagállamok képviselőinek is jóvá kell hagyniuk a korlátozások feloldását.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye is része a csomagnak

A 2022-es döntés nemcsak kohéziós forrásokat fagyasztott be. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket külön eltiltották attól, hogy új uniós kötelezettségvállalások kedvezményezettjei legyenek.

Ez különösen a modellváltó egyetemeket érintette érzékenyen. A Horizont Európa kutatási együttműködések területén már 2023-ban eurómilliós károkról számoltak be egyetemek, 2024 őszére pedig az érintett intézményekből Erasmus-cserékre sem lehetett a korábbi rendszer szerint utazni.

Az előző kormány ezen a területen nem teljesítette minden elvárást

Az előző kabinet a 17 feltétel közül hivatalosan csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében kért külön értékelést 2024-ben. Bár módosították az alapítványokra vonatkozó szabályozást, a kormány akkor maga is elismerte, hogy nem teljesített minden bizottsági elvárást.

Az Európai Bizottság 2024 decemberében több mint tíz problémát azonosított a szabályozással kapcsolatban. Ezeken a kormányváltásig nem hajtottak végre olyan további módosításokat, amelyek alapján Brüsszel feloldhatta volna a korlátozásokat.

A Tisza-kormány újabb csomagokkal próbálta teljesíteni a feltételeket

A kormányváltás után a Tisza-kormány megkezdte a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer átalakítását, és több korrupcióellenes, átláthatósági és vagyonnyilatkozati intézkedést is elfogadtatott. Ezek együttesen szolgálták azt a célt, hogy teljesítsék a helyreállítási alap és a jogállamisági eljárás még nyitott feltételeit.

A kormány augusztus végén már azt közölte, hogy a helyreállítási alaphoz szükséges valamennyi előfeltételt teljesítette. A most Brüsszelbe megérkezett hivatalos értesítés ennek a folyamatnak a következő eljárási lépését jelenti.

Három operatív program pénzei érintettek

A befagyasztott kohéziós források három magyar operatív programhoz kapcsolódnak. Ezek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program.

Az Európai Bizottság adatai szerint mindhárom program kifizetési aránya még messze van attól a 45 százalékos szinttől, amely a zárolás mellett is hozzáférhető. A környezeti és energiahatékonysági programnál 8,3, a gazdaságfejlesztési programnál 10,6, az integrált közlekedésfejlesztési programnál pedig 22,8 százalékos kifizetési arányt tartottak nyilván.

A pénzek már megvalósított projektek finanszírozását segíthetik

A kohéziós támogatások jelentős részénél nem úgy működik a rendszer, hogy Brüsszel előre átutalja a teljes összeget Magyarországnak. A projekteket jellemzően a magyar költségvetés előfinanszírozza, majd az Európai Bizottság a teljesítések és számlák alapján téríti meg az elszámolható költségeket.

A 4,2 milliárd euró felszabadítása ezért közvetlenül a magyar költségvetés helyzetére is hatással lehet. Ha az Európai Bizottság és a tagállami miniszterek elfogadják a teljesített intézkedéseket, a korábban zárolt források egy része ismét hozzáférhetővé válhat a kapcsolódó programok számára.

Most Brüsszel értékelése következik

A szerdai bejelentés még nem a pénzek felszabadítását jelenti, hanem azt, hogy hivatalosan elindulhat az ehhez vezető értékelési folyamat. Az Európai Bizottságnak azt kell megállapítania, hogy Magyarország valóban megfelelően teljesítette-e a jogállamisági mechanizmusban vállalt intézkedéseket.

Ha a Bizottság kedvezően értékel, és a tagállami miniszterek is támogatják a javaslatot, akár 4,2 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós pénz előtt nyílhat meg az út. A következő hetek így meghatározóak lehetnek abban, hogy a 2022 óta húzódó jogállamisági eljárás egyik legnagyobb pénzügyi korlátozását sikerül-e feloldani.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.