Hargita megye országosan az első helyen végzett a román helyreállítási terv határidőre lezárt helyi beruházásainak arányában, de a részletes adatok szerint a kedvező eredményt elsősorban nem az önkormányzatok hozták. A 480 nyilvántartott projektből 179 készült el augusztus végéig, ami 37,3 százalékos arányt jelent. A befejezett fejlesztések többsége kis- és középvállalkozásokhoz, közbirtokosságokhoz, civilekhez, egyházakhoz és más helyi szereplőkhöz kötődik. Kovászna és Maros megye nagyjából az országos átlag körül teljesített, miközben a megyei és városi önkormányzatok eredménye több helyen kifejezetten gyenge maradt, ami év végéig jelentős pénzügyi kockázatokat is okozhat a határidőn túl maradt beruházások miatt és visszafizetési kötelezettséget is eredményezhet később.

Hargita megye országosan az első a lezárt projektek arányában

A román helyreállítási terv végrehajtását követő kormányzati adatok alapján Hargita megye teljesített a legjobban az augusztus 31-ig lezárt helyi és megyei beruházások arányát tekintve. A megyében összesen 480 projekt szerepelt a nyilvántartásban, ezek közül 179 készült el a határidőig, ami 37,3 százalékos teljesítést jelent.

Ezzel Hargita még Bukarestet is megelőzte, ahol 36,5 százalék volt a befejezési arány. A harmadik helyen Iaşi megye állt 34,8 százalékkal, vagyis Hargita eredménye országos összehasonlításban valóban kiemelkedőnek számít.

A jó eredmény mögött főként nem az önkormányzatok állnak

A részletes adatok azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak. A Hargita megyei 179 lezárt projektből mindössze 31-et, vagyis körülbelül 17 százalékot valósítottak meg önkormányzatok, a többi beruházás főként vállalkozásokhoz, közbirtokosságokhoz, erdőtulajdonosi társulásokhoz, családorvosokhoz, civil és egyházi szervezetekhez, valamint oktatási intézményekhez kötődött.

A legnagyobb súlyt a kis- és középvállalkozások digitalizációs projektjei adták. Összesen 129 ilyen pályázat szerepelt a megyében, közülük 74-et sikerült lezárni, ami önmagában a teljes Hargita megyei befejezett projektállomány 41 százalékát teszi ki.

A digitalizációs projektek sokat javítottak a mutatón

A vállalkozói digitalizációs beruházások általában szoftverek, informatikai eszközök és digitális rendszerek beszerzését jelentették. Ezek természetükből adódóan gyorsabban megvalósíthatók, mint például egy iskola, középület vagy kórházi épület energetikai korszerűsítése.

A Hargita megyei projektek fele összesen öt nagy csoportba tartozott: kkv-digitalizáció, erdősítési és erdészeti fejlesztések, egészségügyi beruházások, hulladékgyűjtési, valamint turisztikai és kulturális projektek. Ebbe az öt kategóriába 241 beruházás tartozott, és ezek közül 159 már augusztus végéig befejeződött.

A megyei tanács egyetlen projektet sem zárt le

Hargita Megye Tanácsának teljesítménye jóval gyengébb volt a megye egészének mutatójánál. A kormányzati portál adatai szerint a tanács hat projektet vállalt, ezek közül azonban egyet sem sikerült teljes egészében lezárnia augusztus 31-ig.

Az elektromos iskolabuszok beszerzése és a megye oktatási intézményeinek felszerelése például még 30 százalékos készültségi szint alatt állt. Ez különösen látványos kontrasztot jelent a megye összesített első helyéhez képest.

Sok projekt még mindig nagyon alacsony készültségen áll

Hargita kedvező összesített mutatója mellett az is látszik, hogy sok fejlesztés jelentős lemaradásban van. A megye projektjeinek 24,8 százaléka még 30 százalékos készültségi szintet sem ért el augusztus végéig.

Ez az arány meghaladja a Bukarest nélkül számolt 23,3 százalékos országos átlagot. Vagyis miközben Hargita a lezárt projektek arányában országos első, egyszerre sok olyan beruházása is van, amely még nagyon korai szakaszban tart.

Maros megye valamivel az országos átlag felett teljesített

Maros megyében jóval több, összesen 760 projekt futott, amelyek közül 182 készült el a határidőig. Ez mindössze hárommal több befejezett beruházás, mint Hargita esetében, miközben a projektek száma 280-nal nagyobb volt.

A befejezési arány így Marosban 23,9 százalék lett. Ez 0,6 százalékponttal meghaladja a Bukarest nélkül számított 23,3 százalékos országos átlagot, és a fővárost is figyelembe vevő rangsorban a 16. helyet jelentette.

Kovászna valamivel az átlag alatt maradt

Kovászna megyében 252 projektből 54 zárult le augusztus 31-ig. Ez 21,4 százalékos teljesítési arányt jelentett, amivel a megye a 42-es rangsor 24. helyére került.

A teljesítmény tehát valamivel elmaradt az országos átlagtól, de nem számított kirívóan gyengének. A megye nagyjából a középmezőny alsó felében helyezkedett el.

A magyarlakta megyékhez jelentős helyreállítási források jutottak

A kormányzati portál szerint Románia 41 megyéjében és Bukarestben augusztus végéig összesen 5,95 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 7,32 milliárd euró hitelt használtak fel helyi és megyei szintű projektekre. Bukarestet kivéve a 41 megyében 2,41 milliárd euró támogatás és 3,76 milliárd euró hitel került felhasználásra.

Hargita megye 130 millió euróval a 21., Kovászna 94 millió euróval a 35., Maros pedig 249 millió euróval a hatodik helyen állt az abszolút összegek alapján. Bihar megye 309 millió euróval a negyedik helyet foglalta el.

Egy főre vetítve még jobb a kép

Az egy lakosra jutó felhasznált helyreállítási forrás alapján a magyarlakta megyék több helyet is javítottak. Hargita 444 euróval a 13., Kovászna 469 euróval a tizedik, Maros pedig 480 euróval a nyolcadik helyen állt a Bukarestet is tartalmazó rangsorban.

Ha a fővárost nem számítjuk, Hargita a 12., Kovászna a kilencedik, Maros pedig a hetedik helyre kerül. Ez azt mutatja, hogy lakosságarányosan mindhárom megye számottevő helyreállítási forráshoz jutott.

Kovászna és Maros megyei tanácsa is csak egy projektet fejezett be

Kovászna Megye Tanácsa öt beruházást vállalt, ezek közül egyet sikerült határidőre lezárnia. Ez a sepsiszentgyörgyi Mikó-kastély felújítása volt, miközben több más beruházás, így az elektromos iskolabuszok beszerzése, oktatási intézmények felszerelése és kórházi energetikai korszerűsítések még folyamatban maradtak.

Maros Megye Tanácsa négy projektből szintén egyet fejezett be, a mikházi régészeti park fejlesztését. A két megyei tanács teljesítménye így 20, illetve 25 százalékos volt, ami még mindig jobb az Erdélyen kívüli román többségű megyék önkormányzatainak 16,5 százalékos átlagánál.

A három megyeszékhely teljesítménye különösen gyenge

Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely összesen 60 helyreállítási projektet vállalt, ezekből augusztus végéig mindössze három készült el. Csíkszeredában 15 beruházásból egy, Sepsiszentgyörgyön 32-ből kettő, Marosvásárhelyen pedig 13-ból egyetlenegy sem zárult le.

Csíkszeredában csak az önkéntes hulladékudvar készült el, Sepsiszentgyörgyön pedig a digitalizált hulladékgyűjtő szigetek első üteme és a Kommunizmus Múzeuma. Marosvásárhelyen valamennyi projekt folyamatban maradt, köztük iskolai fejlesztések, energetikai korszerűsítések és forgalomirányítási beruházások.

A romániai városok átlaga sem sokkal jobb

A gyenge székelyföldi városi eredmény ugyanakkor nem egyedülálló Romániában. Az Erdélyen kívüli megyeszékhelyek önkormányzatai átlagosan projektjeik mindössze 6,6 százalékát zárták le augusztus 31-ig.

A Kárpátokon túli 24 megyeszékhelyből kilencben egyetlen beruházást sem sikerült lezárni. Ez azt jelzi, hogy a helyi önkormányzati végrehajtás problémái országos szinten is jelentősek.

Év végéig még van idő, de már saját pénz is kellhet

A projektgazdák számára az augusztus végi határidő nem jelenti automatikusan minden forrás elvesztését. A vonatkozó szabályozás szerint év végéig még be lehet fejezni a beruházásokat, az augusztus 31. után felmerülő költségeket azonban már saját vagy más forrásból kell finanszírozni.

Ha egy beruházás december 31-ig sem készül el, akkor a korábban kapott támogatás nem teljesített vállalásokkal arányos részét vissza kell fizetni. Emiatt a most még folyamatban lévő projektek nemcsak fejlesztéspolitikai, hanem komoly költségvetési kockázatot is jelentenek az érintett önkormányzatoknak és kedvezményezetteknek.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.