A Tisza-kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 év eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatainak első részét. Elsőként a Századvég tanulmányaihoz kapcsolódó 14 döntést tették közzé, amelyek összesen mintegy 65 milliárd forintnyi megrendelésről szólnak. A határozatok között közvélemény-kutatások, médiakutatások, médiaelemzések és tanácsadói szolgáltatások szerepelnek, több esetben nemzetközi kiterjesztéssel. A kormány szerint a Századvég állami finanszírozása 2010 után jelentősen megnőtt, és a folyamatban összesen mintegy száz korábban titkos döntést akarnak bemutatni. Ruff Bálint korábban feljelentést is kilátásba helyezett a Századvégre fordított kiadások miatt. Az első közzétett csomag így részletesebb képet ad arról, milyen kutatási és stratégiai feladatokra költöttek közpénzt a korábbi kabinetek összesen.

Első körben 14 korábban minősített határozat került nyilvánosságra

A Tisza-kormány szerdán kezdte meg az elmúlt 16 évben született, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok nyilvánosságra hozatalát. Az első csomagban 14 olyan döntés szerepel, amelyek a Századvéghez kapcsolódó tanulmányokkal, kutatásokkal és tanácsadói feladatokkal foglalkoznak.

A kormány tájékoztatása szerint ezek a határozatok összesen mintegy 65 milliárd forintnyi megrendelést érintenek. A dokumentumokat a kabinet saját honlapján tette elérhetővé, és azt ígérte, hogy a közzétételi folyamat folytatódik.

Közvélemény-kutatások és médiaelemzések is szerepeltek a megrendelések között

A nyilvánosságra hozott határozatok alapján az Orbán-kormányok többféle kutatási és elemzési szolgáltatás megrendeléséről döntöttek. Ezek között közvélemény-kutatások, médiakutatások, médiaelemzések és különböző tanácsadói szolgáltatások is szerepeltek.

A dokumentumok alapján nem kizárólag magyarországi feladatokról volt szó. Egyes döntések Közép-Európára, Albániára és a balti államokra kiterjedő médiahatás-kutatásokat irányoztak elő, más esetekben pedig az Európai Unió teljes lakosságára, valamint balkáni országokra kiterjedő reprezentatív közvélemény-kutatások megrendeléséről döntöttek.

A kormány szerint a Századvég állami finanszírozása 2010 után erősen megnőtt

A Tisza-kormány a nyilvánosságra hozott dokumentumokhoz fűzött ismertetőjében azt írta, hogy a Századvég szerepe és állami finanszírozása 2010 után látványosan növekedett. A kabinet értékelése szerint a csoport közvélemény-kutatásokkal, politikai és szakpolitikai elemzésekkel, valamint stratégiai tanácsadással vált az Orbán-kormányok egyik fontos háttérszereplőjévé.

A kormány honlapján megjelent szöveg szerint a Századvég évről évre milliárdos állami megbízásokhoz jutott. A Tisza-kormány ezt úgy értékeli, hogy a szervezet közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központi szereplőjévé.

Összesen mintegy száz döntés bemutatását ígérik

A most közzétett 14 határozat csak az első része annak a folyamatnak, amelynek keretében a kormány mintegy száz korábban titkosított döntést kíván nyilvánosságra hozni. Ezek között Ruff Bálint korábbi nyilatkozata szerint további, korábban kevéssé ismert Századvég-megbízások is szerepelhetnek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány rövid időn belül hozzáférhetővé teszi ezeket a háromezres határozatokat. Ruff azt is jelezte, hogy a dokumentumok egy része olyan tanulmánymegrendelésekről szól, amelyek a nyilvánosság előtt eddig nem voltak ismertek.

Ruff Bálint korábban 20–30 milliárd forintos Századvég-költésről beszélt

Ruff Bálint nemrég azt mondta, hogy az elmúlt években szerinte 20–30 milliárd forintot költöttek a Századvéghez kapcsolódó megrendelésekre. A most nyilvánosságra hozott 14 kormányhatározat ugyanakkor ennél jóval nagyobb, mintegy 65 milliárd forintnyi keretről szól.

A két összeg eltérése abból is adódhat, hogy a határozatokban szereplő megrendelési keretek és a ténylegesen kifizetett összegek nem feltétlenül azonosak. A jelenlegi közlésből ezért önmagában nem állapítható meg, hogy a 65 milliárd forintos összegből pontosan mennyit fizettek ki ténylegesen a Századvéghez kötődő szereplőknek.

Csak 2026 elején több mint 7,6 milliárd forintot fizettek ki

A korábbi adatok szerint az Orbán-kormány 2026 januárja és márciusa között több mint 7,6 milliárd forintot fizetett ki a Századvégnek különböző tanulmányokra és mérésekre. Ez az összeg önmagában is jelentős része volt a szervezet állami megrendeléseinek.

A Századvégnél május elején, még az új kormány megalakulása előtt megkezdődött a szervezet által „fókuszváltásnak” nevezett átalakítás és az ezzel járó leépítés. Ez már abban az időszakban történt, amikor a választási vereség után világossá vált, hogy a Fidesz elveszíti a kormányzati pozícióját.

Feljelentést is kilátásba helyezett a Miniszterelnökség

Ruff Bálint korábban azt is közölte, hogy a Századvéghez kapcsolódó állami kiadások ügyében feljelentést terveznek. Ennek részleteiről egyelőre nem közöltek olyan információt, amelyből kiderülne, pontosan milyen szerződéseket vagy döntéseket tartanak büntetőjogi szempontból vizsgálandónak.

A nyilvánosságra hozott határozatok önmagukban nem bizonyítanak jogsértést. Amennyiben a Miniszterelnökség valóban feljelentést tesz, annak alapján a nyomozó hatóságok feladata lesz eldönteni, fennáll-e bűncselekmény gyanúja, és szükséges-e büntetőeljárás megindítása.

Más korábbi állami támogatások ügyében már történt feljelentés

A Miniszterelnökség az elmúlt időszakban más, korábbi állami támogatások ügyében is tett feljelentést. Nemrég a Kommentár Alapítvány közel 28 milliárd forintos állami támogatásait érintő ügyben fordultak a hatóságokhoz.

A Századvéghez kapcsolódó dokumentumok közzététele ebbe a szélesebb átvilágítási folyamatba illeszkedik. A Tisza-kormány több, az Orbán-kormányok idején született döntést és jelentős állami kifizetést vizsgál felül, és ezek egy részét nyilvánosságra is hozza.

A következő csomagok további részleteket tárhatnak fel

A most közzétett 14 határozat csak az első részét jelenti a tervezett mintegy száz dokumentumnak. A későbbi csomagokból további részletek derülhetnek ki arról, milyen kutatásokat, elemzéseket és tanácsadói feladatokat rendeltek meg az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben.

Az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a határozatokban szereplő keretösszegek mekkora része vált tényleges kifizetéssé, és pontosan milyen teljesítések kapcsolódtak hozzájuk. A kormány egyelőre azt közölte, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala folytatódik, így a teljes kép csak a további határozatok megismerése után rajzolódhat ki.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.