Az Erste Bank friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,7 százalékkal növekedhet, miközben az év végi infláció mindössze 1,8 százalék lehet. A bank elemzői 2027-re már 2,2 százalékos GDP-bővülést és 2,8 százalékos inflációt várnak. A háztartások fogyasztása továbbra is a növekedés fő motorja maradhat, miközben az exportkilátások is javulnak. Az erős forint, az adminisztratív árkorlátozások és a gyengébb inflációs nyomás kedvező környezetet teremtettek, de a szolgáltatási árak, az energiaárak, a közel-keleti konfliktus és a vámháborús feszültségek továbbra is komoly kockázatot jelentenek a magyar gazdaság számára. Az Erste idén még két kamatcsökkentésre számít, bár a jegybank következő lépése bizonytalan maradt.

Ismét növekedésnek indult a magyar gazdaság

Az elmúlt három év hullámzó teljesítménye után 2026-ban ismét némi lendületet kapott a magyar gazdaság. A GDP az első és a második negyedévben is 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, az Erste elemzői pedig arra számítanak, hogy az egész éves növekedés is ezen a szinten alakulhat.

A bank 2027-re valamivel erősebb, 2,2 százalékos növekedést vár. Az előrejelzés szerint a javuló exportkilátások és a beruházási aktivitás enyhe élénkülése is segítheti a gazdaságot, de továbbra is a háztartások fogyasztása maradhat a növekedés legfontosabb hajtóereje.

A fogyasztás maradhat a fő motor

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője és Nagy János makrogazdasági elemző szerint a fogyasztás 2026-ban is kulcsszerepet játszhat. A választások után az üzleti és fogyasztói bizalmi mutatók gyors javulásnak indultak, ami arra utalhat, hogy a belső kereslet továbbra is támogatja a gazdasági növekedést.

A bank szerint a korábban befagyasztott európai uniós források felszabadítása további lendületet adhatna a gazdaságnak. Ugyanakkor a magyar gazdaság exportorientáltsága miatt a külső kockázatok, köztük a geopolitikai feszültségek és a vámháborús konfliktusok továbbra is komoly bizonytalansági tényezőt jelentenek.

Forrás: Erste Bank

Az infláció tízéves mélypont közelébe került

Az infláció az év első nyolc hónapjában jelentősen mérséklődött. Az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent, amivel közel került a tízéves mélyponthoz.

Az Erste szerint ebben fontos szerepe volt az adminisztratív árkorlátozásoknak és az erős forintnak. A felértékelődő hazai deviza mérsékelte az importált termékek árnyomását, és különösen a külkereskedelmi versenynek kitett termékek, valamint az élelmiszerek esetében erősítette a dezinflációt.

Év végére 1,8 százalékot vár az Erste

A bank elemzői az év végére 1,8 százalékos inflációval számolnak. Ez azt jelentené, hogy a pénzromlás üteme még decemberben is 2 százalék alatt maradhatna, ami a korábbi évekhez képest jelentős változást jelentene.

A jelenlegi kedvező adatok ellenére az Erste nem számít arra, hogy az alacsony infláció tartósan változatlan marad. A következő hónapokban fokozatos emelkedés indulhat, és 2027 végére az infláció elérheti a 2,8 százalékot.

A szolgáltatások árai jelentik az egyik kockázatot

Az elemzők szerint a jelenlegi inflációs kép összességében kedvező, de a szolgáltatások árdinamikája továbbra is kockázatot jelent. Ha ezen a területen tartósabban magas marad az áremelkedés, az nehezítheti a stabilan alacsony infláció fenntartását.

Az Erste ugyanakkor úgy látja, hogy az Orbán-kormány által korábban bevezetett árrésstop kivezetése sem okozna feltétlenül jelentős inflációs sokkot a jelenlegi környezetben. A bank értékelése szerint az inflációs folyamatokat most erősebben befolyásolja a forint, a nemzetközi árkörnyezet és a szolgáltatások árazása.

A forint sokat erősödött tavasszal

Az euró-forint árfolyam márciusban még 397 közelében járt a geopolitikai feszültségek idején. Június közepére azonban 350 alá is erősödött a forint, ami közel 12 százalékos felértékelődést jelentett néhány hónap alatt.

Az Erste szerint ebben szerepet játszott a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, valamint a költségvetési pályával, az uniós pénzekkel és az euró bevezetésével kapcsolatos javuló várakozás. Júliusban ugyanakkor korrekció indult, és az euró ismét a 360–365 forintos sáv irányába mozdult.

Az energiaárak jelentik a legfontosabb rövid távú devizakockázatot

Augusztusban az euró-forint árfolyam már viszonylag szűk, 361–366 közötti sávban mozgott. Ez azt mutatta, hogy a forint a nyári korrekció ellenére is lényegesen erősebb maradt a márciusi szinteknél.

Nyeste Orsolya szerint rövid távon elsősorban az energiaárak, azon belül is a gázárak befolyásolhatják érzékenyen a hazai deviza árfolyamát. Az Erste év végére 360 körüli, 2027 végére pedig 355 körüli euró-forint árfolyamot vár.

A jegybank már háromszor csökkentett kamatot

A Magyar Nemzeti Bank júniusban 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. A kamatvágás júliusban és augusztusban is folytatódott, így nyár végére az irányadó ráta 5,5 százalékra mérséklődött.

Az Erste szerint az alacsony infláció alapján lenne tér további monetáris enyhítésre. A bank elemzői az év hátralévő részében még két kamatcsökkentést várnak, bár hangsúlyozták, hogy a döntések körüli bizonytalanság az elmúlt hetekben nőtt.

A Közel-Kelet visszatarthatja az MNB-t

A jegybank számára a legfontosabb kockázatok közé tartozik a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulencia és a forint növekvő volatilitása. Ezek akkor is óvatosságra késztethetik a döntéshozókat, ha az inflációs adatok önmagukban további kamatcsökkentést indokolnának.

Az Erste mindazonáltal úgy látja, hogy a jelenlegi infláció mellett a pozitív reálkamat fenntartása további két vágás mellett is lehetséges lehet. A tényleges döntés azonban a jegybanké, amely a külső piaci környezet alakulását is figyelembe veszi.

Jelentősen javult Magyarország piaci megítélése

A magyar állampapírpiacon is látványos javulás történt 2026-ban. A tízéves forint állampapír átlagos hozama az első negyedévben még 6,76 százalék volt, a harmadik negyedévre azonban már körülbelül 5,6 százalékra csökkent.

A német tízéves kötvényhez viszonyított magyar hozamfelár hat hónap alatt mintegy 150 bázisponttal szűkült. Ezzel ismét a koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző 200–250 bázispontos sávba került.

Forrás: Erste Bank

A további javuláshoz hiteles költségvetési pálya kell

Az Erste elemzői szerint a magyar kötvények kockázati felára akkor csökkenhet tovább, ha a kormány hiteles költségvetési konszolidációt mutat fel. Ehhez az uniós források tényleges beáramlása és egy konkrétabb euróbevezetési stratégia is hozzájárulhatna.

A bank szerint ugyanakkor a globális környezet most nem feltétlenül kedvez a további jelentős hozamcsökkenésnek. A magas nemzetközi kötvényhozamok és a közel-keleti konfliktus egyaránt ellensúlyozhatják a magyar kockázati megítélés javulását.

Az Erste alacsonyabb hiányt vár Kármán Andrásnál

Az államháztartás helyzetéről az Erste valamivel optimistább, mint a kormány korábbi előrejelzése. Kármán András pénzügyminiszter korábban 7,5 százalék körüli GDP-arányos hiánnyal számolt 2026 végére, míg a bank elemzői 7,3 százalékos deficitet várnak.

2027-ben további csökkenés jöhet, az Erste szerint a hiány akár 5,3 százalékra mérséklődhet. Ez még mindig jóval meghaladná a maastrichti 3 százalékos küszöböt, de a bank várakozása szerint egyértelmű javulást jelentene az idei évhez képest.

Kedvezőbb lett a kép, de sok maradt a kockázat

Az Erste összképe alapján a magyar gazdaság 2026-ban stabilabb pályára kerülhetett, miközben az infláció a vártnál gyorsabban mérséklődött és a forint is lényegesen erősebb lett. A növekedés azonban továbbra is mérsékelt, és jelentős részben a háztartások fogyasztására támaszkodik.

A következő időszakban a közel-keleti konfliktus, az energiaárak, a vámháborús feszültségek és a globális pénzpiaci mozgások jelenthetik a legfontosabb külső kockázatokat. Az Erste ezért ugyan kedvezőbb inflációs és növekedési pályával számol, de a 2027-re várt gyorsulás és további kamatcsökkentés megvalósulása erősen függhet a nemzetközi környezet alakulásától.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.