Az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság végül nem kérte fel közös szakértőnek a Transparency International Magyarországot, noha a tiszás bizottsági elnök egy nappal korábban még ezt jelentette be. A szervezet felkérése 3 igen és 3 tartózkodás mellett elbukott, miközben a GKI Gazdaságkutó Zrt. jelölése sem kapott elegendő támogatást. A testület ugyanakkor meghallgatásra idézi Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőket, akiknek szerepét a 2016-os MNB-törvény módosítása miatt vizsgálnák. A bizottság célja nem a nyomozó hatóságok munkájának átvétele, hanem az MNB-ügy politikai felelőseinek feltárása és az alapítványi pénzek sorsának tisztázása. A háttérben pénzmosás és hűtlen kezelés gyanújával két nyomozás is folyamatban van.

Nem kapott elég támogatást a Transparency International felkérése

A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság csütörtöki ülésén szavazott arról, bevonja-e közös szakértőként a Transparency International Magyarországot. A javaslat végül nem kapta meg a szükséges támogatást: 3 képviselő igennel szavazott, 3 pedig tartózkodott, így a szervezet hivatalosan nem vált a bizottság szakértőjévé.

Ez azért is jelentett fordulatot, mert Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke még szerdán azt jelentette be, hogy a kormánypárti képviselők a Transparency International felkérését támogatják. A korrupcióellenes szervezet erre reagálva azt közölte, hogy örömmel venne részt a bizottság munkájában, és saját megfogalmazásában a „több mint egy évtizede indult bankrablás” részleteinek feltárásában segítene.

A GKI Gazdaságkutató felkérése is elbukott

A bizottság előtt egy másik szakértői javaslat is szerepelt. Hargitai János KDNP-s képviselő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t javasolta, de ez a felkérés sem kapott többséget.

A GKI bevonását 2 képviselő támogatta, 2 ellenezte, további 2 pedig tartózkodott. Így egyik szervezet sem kapott olyan támogatást, amely alapján a bizottság közösen megbízott szakértőjeként kapcsolódhatna be a munkába.

Apáti István mindkét javaslatnál tartózkodott

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője már korábban jelezte, hogy nem támogatja egyik felvetést sem. Indoklása szerint nem tartja helyesnek „nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott” szakértők bevonását a parlamenti vizsgálatba.

Ennek megfelelően mindkét szavazásnál tartózkodott. A bizottság paritásos működése miatt az ilyen tartózkodások különösen nagy jelentőséggel bírhatnak, hiszen a testületben azonos számú kormánypárti és ellenzéki képviselő vesz részt.

Bánki Eriket viszont meghallgatják

A bizottság egy másik fontos kérdésben döntésre jutott: meghallgatásra idézik Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselőt. Sopov Ildikó tiszás bizottsági tag ismételten kezdeményezte a volt politikus meghallgatását.

Bánki Erik szerepe azért lehet érdekes a vizsgálat számára, mert 2016-ban, a parlament gazdasági bizottságának akkori elnökeként ő nyújtotta be az MNB-törvény módosítását. A bizottság Bánki meghallgatását 4 igen szavazattal, 0 nem mellett és 2 tartózkodással támogatta.

Kósa Lajost is beidézik

A testület ugyanilyen arányban támogatta Kósa Lajos volt fideszes képviselő meghallgatását is. A javaslatot Apáti István és a tiszás Weigand István tartotta napirenden.

Kósa 2016-ban a Fidesz frakcióvezetője volt, és megszavazta az MNB-törvény módosítását. Ekkor hangzott el tőle az azóta sokat idézett mondat is, amely szerint az MNB-alapítványokhoz került pénz „elvesztette közpénz jellegét”.

A 2016-os törvénymódosítás fontos része lehet a vizsgálatnak

A bizottság számára azért lehet lényeges a két volt fideszes politikus meghallgatása, mert az MNB-alapítványok működésének és vagyonkezelésének jogi háttere részben a 2010-es évek közepén alakult ki. A testület azt próbálja feltárni, milyen politikai döntések tették lehetővé az alapítványi struktúra kialakulását és az állami pénzek kezelésének akkori rendszerét.

A meghallgatás önmagában természetesen nem jelent felelősségmegállapítást Bánki Erikkel vagy Kósa Lajossal szemben. A bizottság feladata az információgyűjtés és a politikai döntési folyamat rekonstruálása, nem pedig büntetőjogi ítélet meghozatala.

Augusztus végén kezdte meg a munkát a testület

Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság augusztus 26-án kezdte meg munkáját. A testület tagjai kizárólag országgyűlési képviselők lehetnek, és paritásos elven működik.

Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi tagot delegál a kormányoldal, mint az ellenzék. A konstrukció célja elvileg az, hogy egyik politikai oldal se rendelkezzen automatikus többséggel a vizsgálat során meghozott döntéseknél.

Csőszi szerint nem a nyomozó hatóságok munkáját akarják átvenni

Csőszi Attila korábban többször hangsúlyozta, hogy a parlamenti bizottság nem kívánja átvenni sem az ügyészség, sem a nyomozó hatóságok szerepét. A testület ezért nem büntetőeljárást folytat, hanem az ügy politikai hátterét és döntési felelősségét próbálja feltárni.

A bizottsági elnök szerint nem terveznek közvetlen együttműködést sem az ügyészséggel, sem a Nemzeti Nyomozó Irodával. A két területet elkülönítik egymástól: a hatóságok büntetőjogi, a parlamenti bizottság politikai szempontból vizsgálja az MNB-ügyet.

Két büntetőeljárás is folyamatban van

Az MNB-üggyel kapcsolatban jelenleg két külön nyomozás is folyamatban van. Az egyik pénzmosás, a másik hűtlen kezelés gyanújával indult.

Ezek az eljárások a parlamenti vizsgálattól függetlenül zajlanak. A büntetőjogi felelősség kérdésében kizárólag a nyomozó hatóságok, az ügyészség és végső soron a bíróságok dönthetnek, így a parlamenti bizottság megállapításai önmagukban nem helyettesítik a jogi eljárásokat.

A politikai felelősöket és haszonélvezőket keresik

A vizsgálóbizottság deklarált célja annak feltárása, kik voltak az MNB és alapítványai körüli vitatott pénzmozgások politikai felelősei, fő résztvevői és haszonélvezői. A testület azt is vizsgálni kívánja, hogyan jöhetett létre az a rendszer, amelyben jelentős közpénzek kerültek alapítványi struktúrákba, majd különböző befektetésekbe.

A forrás szerint az ügy több százmilliárd forintnyi közpénzt érinthet. A vizsgálat egyik központi kérdése ezért az, hogy milyen döntések, jogszabályok és politikai támogatás tették lehetővé a pénzek kezelésének ezt a módját.

A szakértői kérdés egyelőre nyitva maradt

A Transparency International és a GKI elutasítása után a bizottságnak egyelőre nincs közösen elfogadott külső szakértője. Ez később ismét napirendre kerülhet, ha valamelyik politikai oldal új jelöltet javasol, de erről most nem született döntés.

A következő időszakban ezért várhatóan a meghallgatások kerülnek előtérbe, köztük Bánki Erik és Kósa Lajos szerepének tisztázása. A bizottság munkája akkor léphet új szakaszba, amikor az egykori döntéshozók vallomásai alapján részletesebben rekonstruálhatóvá válik, hogyan alakult az MNB és alapítványai körüli politikai döntéshozatal.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.