A Fidesz-frakció nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában, mert a párt szerint a folyamat jogellenes és az alkotmányos rend megsértésére épül. A közleményükben azt írták, hogy a Tisza Párt korábban Alaptörvény-ellenesen fosztotta meg tisztségétől Sulyok Tamást, valamint több alkotmánybírót, köztük Polt Pétert. A Fidesz ezért illegitimnek nevezi a kialakult politikai rendszert, és azt ígéri, hogy kormányra kerülése után felülvizsgálja a mostani döntéseket. A Tisza közben már megnevezte alkotmánybíró-jelöltjeit, köztük Ligeti Miklóst és Chronowski Nórát, akikről a parlamentnek kell döntenie. A Fidesz addig parlamenten belül és kívül minden békés eszközzel küzdene a szerinte fennálló hatalmi önkénnyel szemben a jövőben is.

A Fidesz nem vesz részt a választásban

A Fidesz parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában. A párt az MTI-hez eljuttatott közleményében azzal indokolta döntését, hogy szerintük maga a választási folyamat is jogellenes előzményekre épül.

A frakció úgy fogalmazott, hogy a mostani alkotmánybíró-választás „a magyar alkotmányosság újabb megcsúfolása”. Álláspontjukat azzal összegezték, hogy „jogtalanságból nem fakadhat jog, jogellenes eljárásból nem fakadhat legitim alkotmánybíró-választás”.

A Tisza csütörtökön nevezte meg a jelöltjeit

A Fidesz bojkottbejelentése ugyanazon a napon érkezett, amikor a Tisza Párt nyilvánosságra hozta az öt alkotmánybíró-jelölt nevét. A kormánypárt többek között Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, valamint Chronowski Nóra alkotmányjogászt jelöli a testületbe.

A Tisza összesen öt új alkotmánybíró megválasztására készül. Magyar Péter korábbi közlése szerint a jelöltek kiválasztásánál a szakmai teljesítményt, a függetlenséget, az integritást és a feddhetetlenséget tartották a legfontosabb szempontoknak.

A Fidesz szerint megtört az alkotmányos rend

A Fidesz közleményében nemcsak a mostani alkotmánybíró-választást bírálta, hanem az elmúlt hónapok több közjogi változását is. A párt álláspontja szerint a Tisza Párt „megtörte Magyarország alkotmányos rendjét”.

A frakció azt állítja, hogy Sulyok Tamást erőszakosan és az Alaptörvénnyel ellentétesen fosztották meg köztársasági elnöki megbízatásától. A Fidesz ugyanezt a megfogalmazást használta több korábbi alkotmánybíró mandátumának megszűnésével kapcsolatban is.

Polt Péter és három másik alkotmánybíró távozását is vitatják

A Fidesz külön nevesítette Polt Pétert, Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt és Juhász Miklóst. A párt szerint őket szintén Alaptörvény-ellenes módon fosztották meg alkotmánybírói megbízatásuktól.

A négy alkotmánybíró mandátuma szeptember 1-jén szűnt meg, miután a 17. alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírákra vonatkozó hetvenéves felső korhatárt. A Fidesz azonban nem fogadja el e változtatások legitimitását, ezért az ezek nyomán megüresedett helyek betöltését is vitatja.

A párt szerint megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszere

A Fidesz közleménye ennél is tovább megy, és azt állítja, hogy a Tisza döntései megszüntették a hatalmi ágak elválasztását. A párt szerint a fékek és ellensúlyok rendszerét is kiiktatták, és ezzel felszámolták a jogállamiságot.

Ezek a Fidesz politikai és jogi értékelései, amelyeket a kormánypárt vitat. A közleményből az látszik, hogy a frakció a mostani alkotmánybíró-választást nem önálló személyi döntésként, hanem egy szélesebb közjogi konfliktus részeként kezeli.

Illegitimnek nevezik az új politikai rendszert

A Fidesz képviselői a közleményben illegitimnek minősítették azt a politikai rendszert, amely szerintük az elmúlt hónapok alkotmányos változtatásai nyomán alakult ki. Ebből vezetik le azt is, hogy nem kívánnak részt venni az új alkotmánybírák parlamenti megválasztásában.

A bojkott tehát nem a Tisza által megnevezett egyes jelöltek szakmai alkalmasságának bírálatára épül. A Fidesz álláspontja szerint maga az egész eljárás illegitim, ezért a frakció a részvételével sem kívánja azt legitimálni.

Nem ez az első bojkott az új parlamenti ciklusban

A Fidesz az elmúlt hónapokban már alkalmazott hasonló politikai eszközt. Július végén a Mi Hazánkkal közösen bojkottálta azt a bizottsági ülést, amelyen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőiről tárgyaltak.

A mostani döntés ezért egy korábban már alkalmazott ellenzéki stratégia folytatásának tekinthető. A Fidesz egyes közjogi folyamatokban úgy tiltakozik, hogy nem vesz részt az adott parlamenti eljárásban.

A párt minden döntést felülvizsgálna, ha visszakerülne kormányra

A Fidesz közleményének egyik legerősebb politikai vállalása az volt, hogy egy esetleges későbbi kormányra kerülés után felülvizsgálnák a mostani időszak döntéseit. A párt nem részletezte, pontosan milyen jogi eszközökkel és mely határozatok esetében tenné ezt meg.

A kijelentés ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy a Fidesz nem tekinti lezártnak az alkotmányos intézmények körüli vitát. A párt a későbbiekben is politikai témaként kívánja kezelni Sulyok Tamás mandátumának megszűnését és az Alkotmánybíróság átalakítását.

„Minden békés eszközzel” fellépnének

A frakció közleménye szerint addig is „a hatalmi önkénnyel szemben a parlamenten belül és kívül minden békés eszközzel küzdeni fognak”. A Fidesz ezzel azt jelezte, hogy a bojkott mellett más politikai és parlamenti eszközöket is igénybe kíván venni.

A párt nem részletezte, hogy milyen további lépésekre készül. A közleményből azonban az derül ki, hogy a mostani alkotmánybíró-választás körüli konfliktust hosszabb távú politikai küzdelem részeként kezeli.

A jelöltek meghallgatása és megválasztása ettől még folytatódhat

A Fidesz távolmaradása politikai jelentőségű, de a parlamenti eljárás szempontjából önmagában nem feltétlenül akadályozza meg az alkotmánybírák megválasztását. A Tisza kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, így a jelöltek sorsa nem a Fidesz szavazatain múlik.

A Tisza terve szerint a jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn kerül sor, az Országgyűlés pedig kedden délelőtt titkos szavazással választhatja meg az új alkotmánybírákat. A Fidesz bejelentése alapján a frakció ezekben a döntésekben nem kíván részt venni.

Jelentősen átalakul az Alkotmánybíróság összetétele

Az Alkotmánybíróság személyi összetétele rövid időn belül jelentős változáson megy keresztül. Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán szeptember eleji távozása egyszerre négy helyet üresített meg a testületben.

Korábban Hende Csaba is távozott az Alkotmánybíróságról, az ő helyére Sonnevend Pált választotta meg az Országgyűlés. Novemberben pedig Czine Ágnes 12 éves alkotmánybírói mandátuma is lejár, így a testület átalakulása még nem fejeződik be.

A Fidesz és a Tisza teljesen máshogy értékeli a változásokat

A két legnagyobb parlamenti erő álláspontja alapvetően eltér az alkotmányos átalakítások megítélésében. A Tisza a változtatásokat az intézményrendszer megújításának részeként kezeli, míg a Fidesz szerint azok jogellenesek és a hatalmi egyensúly felszámolását jelentik.

A mostani bojkott ezt a konfliktust teszi különösen látványossá az Alkotmánybíróság esetében. Miközben a Tisza öt új tag megválasztásával készül átalakítani a testületet, a Fidesz már előre közölte, hogy az eljárás eredményét politikailag nem tekinti legitimnek.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.