Kármán András pénzügyminiszter szerint az Orbán-kormányok gazdaságpolitikája alapvetően fordítva működött: az emberektől önálló boldogulást vártak, miközben a nagyvállalatokat bőkezű állami támogatásokkal segítették. A miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy ez az extenzív növekedési modell mára kifulladt, mert a gazdaság már nem tud érdemben több tőkét és munkaerőt bevonni. Szerinte a következő évek kulcsa a termelékenység javítása, a pazarló állami kiadások visszafogása, valamint az egészségügybe, oktatásba és szakképzésbe történő nagyobb befektetés. A kormány célja közben továbbra is az, hogy 2030-ra három százalék alá szorítsa a költségvetési hiányt, miközben új növekedési pályára állítaná Magyarországot a régióban ismét, és tartós felzárkózást indítana.

Kármán szerint fordítva működött az előző gazdaságpolitika

Kármán András a Magyar Közgazdasági Társaság éves Közgazdász Vándorgyűlésén tartott előadásában élesen bírálta az előző kormányok gazdaságpolitikáját. A pénzügyminiszter szerint az Orbán-kormányok „munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot” építettek, amelyben az emberektől azt várták, hogy nagyrészt saját erejükből boldoguljanak, miközben a nagyvállalatokat jelentős állami pénzekkel segítették.

Úgy fogalmazott: „Azokat támogattuk, akiktől teljesítményt kellett volna követelnünk, és azokat versenyeztettük, akiket segítenünk kellett volna.” Kármán szerint ez a szemlélet hosszú távon torz gazdasági szerkezetet hozott létre, és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország 2026-ra több felzárkózási mutatóban a régiós átlag alá került.

Kifulladt az extenzív növekedési modell

A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság egyik alapvető problémája, hogy az előző évek növekedési modellje egyre több külföldi tőke és munkaerő bevonására épült. Ezt Kármán extenzív növekedési modellként írta le, amely addig képes működni, amíg újabb erőforrásokat lehet bevonni a termelésbe.

Szerinte Magyarország azonban elérte ennek a modellnek a korlátait, mert már nem lehet ugyanolyan ütemben újabb tőkét és munkaerőt bevonni. Ezzel magyarázta azt is, hogy az előző négyéves kormányzati ciklus alatt összesen mindössze körülbelül 1 százalékos gazdasági növekedés történt.

A termelékenység alig javult, miközben a bérek gyorsan nőttek

Kármán szerint a külső erőforrásokra építő modell kifulladása után a gazdasági növekedést már elsősorban a termelékenység javulása tudná fenntartani. Magyarország azonban ezen a területen is jelentős lemaradást halmozott fel.

A pénzügyminiszter adatai szerint 2022 és 2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal emelkedett, miközben a termelékenység még 3 százalékkal sem javult. Kármán szerint ennek következménye a vállalati profitráta csökkenése, a beruházások visszaesése és több ágazatban a foglalkoztatotti létszám mérséklődése.

Szerinte a költségvetés is súlyos helyzetbe került

A növekedési modell problémái mellett Kármán a költségvetés állapotát is bírálta. Azt mondta, hogy miközben a 2010-es évek elején a magyar deficit még a maastrichti 3 százalékos küszöb alatt volt, kormányváltás nélkül 2026-ban szerinte már 8,3 százalék fölé emelkedett volna.

A Tisza-kormány hivatalba lépése után ezért tételesen átvizsgálták a költségvetést. Kármán szerint ebből az látszott, hogy Magyarország uniós összehasonlításban kiugróan sok pénzt költött gazdasági támogatásokra és nagyvállalatokra, miközben az állam működése is drága, sok a párhuzamosság és túlburjánzottak a háttérintézmények.

Kevés pénz jutott egészségügyre és oktatásra

A pénzügyminiszter szerint különösen nagy probléma, hogy miközben jelentős összegek mentek gazdasági támogatásokra, arányaiban kevés forrás jutott humán szolgáltatásokra. Kiemelte az egészségügyet, az oktatást és a szakképzést, amelyek szerinte hosszú távon a gazdasági növekedés alapját jelentik.

Kármán úgy fogalmazott, hogy ezeken a területeken spórolni olyan, „mintha a jövőtől lopnánk”. Szerinte a sikeres régiós országok éppen ellenkező utat jártak: rendbe tették az állam működését, befektettek az emberekbe, és nagyobb versenyre kényszerítették a gazdasági szereplőket.

A kormány szerint már elkezdődött a fordulat

Kármán szerint az új gazdaságpolitikai irány első elemei már megjelentek. Példaként említette a több mint 400 ezer gyermeknek nyújtott iskolakezdési támogatást, a tűzifa és a gyógyszerek áfájának csökkentését, valamint a nyugdíjminimum megemelését.

A pénzügyminiszter szerint ezek azt mutatják, hogy a kormány több forrást kíván közvetlenül az emberek támogatására fordítani. Ezzel párhuzamosan a vállalati támogatási rendszert is úgy alakítanák át, hogy nagyobb szerepet kapjon a teljesítmény és a verseny.

Vagyonadót és adórendszeri változtatásokat terveznek

A kormány az adórendszer átalakításán is dolgozik. Kármán szerint bezárnák azokat a kiskapukat, amelyeket eddig elsősorban a legtehetősebb gazdasági szereplők használhattak ki.

A pénzügyminiszter megerősítette azt is, hogy a kabinet vagyonadót kíván bevezetni. Érvelése szerint „a legszélesebb vállaknak” kellene nagyobb részt vállalniuk a közterhekből, miközben a gazdasági rendszerben csökkentenék az indokolatlan kedvezményeket.

2030-ra három százalék alá vinnék a hiányt

Kármán András szerint továbbra is a kormány egyik legfontosabb fiskális célja, hogy 2030-ra a GDP 3 százaléka alá csökkentse a költségvetési hiányt. A miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy ezt nem feltétlenül adóemelésekkel kell elérni.

Szerinte az adók növelése valóban visszafoghatja a gazdaságot, a pazarló állami kiadások csökkentése azonban más hatással járhat. Kármán azt mondta, hogy a túlárazottnak ítélt szerződések, a verseny nélküli támogatások és a felesleges állami kiadások visszavágása szerinte nem rontaná, hanem akár javíthatná is a növekedési kilátásokat.

A bizalomra is gazdasági erőforrásként tekint

A pénzügyminiszter szerint a kiszámítható és átlátható gazdaságpolitika egyik legfontosabb eredménye a bizalom helyreállítása lehet. Ezt „láthatatlan tőkének” nevezte, amelyet szerinte nem lehet kierőszakolni, csak kiérdemelni.

Ennek részeként a kormány azt ígéri, hogy nyíltabban kommunikál a költségvetésről és a pénzügyi döntésekről. Kármán szerint megszüntetik azt a korábbi gyakorlatot is, amelyben a költségvetést év közben rendszeresen, rendeleti úton módosították.

Ősszel nyújtanák be ismét a költségvetést

A Tisza-kormány vissza kíván térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy az éves költségvetés tervezetét ne tavasszal, hanem ősszel nyújtsák be a parlamentnek. Kármán szerint ez pontosabb tervezést és nagyobb átláthatóságot tehet lehetővé.

A miniszter azzal érvelt, hogy az év későbbi szakaszában már több információ áll rendelkezésre a következő esztendő gazdasági kilátásairól. Ez szerinte csökkentheti annak szükségességét, hogy a költségvetést később sorozatosan át kelljen írni.

A régió élmezőnyébe vinnék vissza Magyarországot

Kármán előadásának második része arról szólt, hogyan szeretné a kormány ismét a régió élmezőnyébe juttatni Magyarországot. Ennek központi eleme a termelékenység növelése, az állami működés racionalizálása és az emberi tőkébe történő nagyobb beruházás lenne.

A pénzügyminiszter szerint ehhez a gazdasági szereplők közötti valódi versenyt is erősíteni kell. Úgy látja, az állam feladata nem az, hogy kiválasztott nagyvállalatokat tartósan támogatásokkal védjen, hanem az, hogy kiszámítható szabályokat és megfelelő közszolgáltatásokat biztosítson a gazdaság működéséhez.

Kármán szerint teljes modellváltásra van szükség

A pénzügyminiszter diagnózisa szerint tehát nem egyszerűen néhány gazdaságpolitikai intézkedés korrekciójára van szükség. A korábbi, tőke- és munkaerő-bevonásra építő modell helyett olyan gazdaságot szeretnének kialakítani, amelyben a termelékenység, a tudás és a hatékonyabb állami működés adja a növekedés alapját.

Kármán szerint a cél az, hogy Magyarország a jelenlegi régiós lemaradásból ismét felzárkózási pályára kerüljön. Ehhez azonban egyszerre kell csökkenteni a hiányt, visszafogni a pazarló állami kiadásokat, növelni az oktatásra és egészségügyre fordított forrásokat, valamint versenyképesebbé tenni a magyar gazdaságot.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.