Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját is alkotmánybírónak jelöli a Tisza Párt – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormánypárt összesen öt új jelöltet nevezett meg, akik különböző jogterületeket képviselnek az alkotmányjogtól a büntető- és közigazgatási jogon át a polgári jogig. Magyar szerint a kiválasztásnál a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény volt a fő szempont. A jelölteket hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság, az Országgyűlés pedig kedden titkos szavazással választja meg az öt új alkotmánybírót. A mostani személycseréket a hetvenéves korhatár visszaállítása és több mandátum megszűnése tette szükségessé a tizenöt tagú testületben szeptember elején.

Öt új alkotmánybírót jelöl a Tisza Párt

Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a Tisza Párt összesen öt személyt jelöl az Alkotmánybíróság megüresedett helyeire. A névsorban alkotmányjogász, büntetőjogász, közigazgatási jogász, polgári jogász és alapjogi területen dolgozó szakember is szerepel.

Az egyik jelölt Dr. Chronowski Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora és alkotmányjogász. A Tisza szerint szakmai háttere közvetlenül kapcsolódik az alkotmányjogi kérdésekhez, amelyek az Alkotmánybíróság munkájának központi részét jelentik.

Ligeti Miklós is bekerült a jelöltek közé

A Tisza Párt jelöltje lett Dr. Ligeti Miklós is, aki jogvédőként és büntetőjogászként ismert, valamint a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti neve az elmúlt hónapokban már egy másik fontos közjogi pozícióval kapcsolatban is felmerült.

Korábban ugyanis pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki tisztségére. Arra a pozícióra végül nem őt, hanem Unger Anna politológust választotta meg az Országgyűlés.

Kúriai bíró és egyetemi oktatók is a listán

A jelöltek között szerepel Dr. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró is, aki PhD-fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Az ő jelölésével a közigazgatási jogi és bírói tapasztalat jelenik meg az ötös névsorban.

Dr. Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője szintén a jelöltek között van. Orosz tanácselnök bíró, polgári jogász és európai jogi szakjogász, emellett 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

Az ötödik név Dr. Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese. Szomora habilitált egyetemi tanár, így az ő szakmai háttere elsősorban a büntetőjoghoz és a bűnügyi tudományokhoz kapcsolódik.

Magyar szerint a függetlenség és az integritás volt a fő szempont

Magyar Péter a jelöltek bemutatásakor azt írta, hogy a Tisza az ígéretéhez híven olyan szakembereket választott, akik nemcsak az Alaptörvény formai követelményeinek felelnek meg, hanem szerinte a szélesebb szakmai elvárásoknak is. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben számos jogásszal egyeztettek.

Magyar szerint négy fő szempontot mérlegeltek: a feddhetetlenséget, az integritást, a függetlenséget és a tényleges szakmai teljesítményt. Azt is fontosnak tartották, hogy az öt jelölt együtt lefedje a legfontosabb jogterületeket.

Több jogterület képviseletére törekedtek

A miniszterelnök külön kiemelte, hogy az öt jelölt szakmai háttere tudatosan eltérő. Az alkotmányjog, a büntetőjog, a közigazgatási jog, a polgári jog és az alapjogi szemlélet egyaránt megjelenik a névsorban.

Ez azért lehet fontos, mert az Alkotmánybíróság ügyei rendkívül sokféle jogterületet érintenek. A testület nemcsak alkotmányossági kérdésekben dönt, hanem olyan ügyekben is, amelyek mögött büntető-, közigazgatási vagy polgári jogi problémák állhatnak.

Hétfőn meghallgatás, kedden választás jön

Az öt jelölt parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn tartják. A meghallgatásokon a képviselők kérdezhetik a jelölteket szakmai múltjukról, alkotmányjogi felfogásukról és a bírói szerephez kapcsolódó elképzeléseikről.

Az Országgyűlés ezt követően kedden délelőtt dönt az öt új alkotmánybíróról. A választás titkos szavazással történik, így a képviselők egyenként voksolhatnak a jelöltekről.

A hetvenéves korhatár visszaállítása több mandátumot lezárt

Az Alkotmánybíróság összetétele azért változik jelentősen, mert a 17. alaptörvény-módosítással ismét bevezették a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybírák számára. Ennek következtében szeptember 1-jével több bíró megbízatása is megszűnt.

Polt Péter mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma is ezen a napon ért véget. Polt Péter azért távozott, mert már betöltötte a hetvenedik életévét.

Hende Csaba már korábban távozott

Hende Csaba, a korábbi MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő és volt honvédelmi miniszter már júliusban elhagyta a testületet. Az ő távozása szintén a 17. alaptörvény-módosításhoz és az alkotmánybírósági törvény megváltoztatott szabályaihoz kapcsolódott.

Hende helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta meg alkotmánybírónak. Sonnevend az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, valamint az intézmény korábbi dékánja.

Kilenc évre csökkent az alkotmánybírói mandátum

A 17. alaptörvény-módosítás nemcsak a felső korhatárt vezette vissza, hanem az alkotmánybírói megbízatás hosszát is megváltoztatta. A korábbi 12 év helyett az újonnan megválasztott bírák már 9 évre kapják megbízatásukat.

A változás jelentősen átalakítja a testület személyi összetételének megújulási ütemét. A rövidebb mandátum és a hetvenéves korhatár együtt azt eredményezi, hogy a korábbinál gyakrabban kerülhet sor új tagok választására.

Novemberben újabb hely üresedik meg

A személyi változások ezzel még nem érnek véget, mert novemberben lejár Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves mandátuma is. Czine jelenleg a testület elnökhelyetteseként dolgozik.

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság összetétele néhány hónapon belül ismét változhat. A mostani öt jelölt megválasztása tehát egy nagyobb személyi átrendeződés egyik legfontosabb állomása.

Ligeti korábban az NVVH elnöki posztjára pályázott

Ligeti Miklós neve nem először kerül elő egy, a Tisza-kormány időszakában megnyíló fontos állami tisztséggel kapcsolatban. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére is pályázott.

A posztot végül Unger Anna kapta meg. Amikor Ligetit arról kérdezték, hogyan élte meg, hogy a várakozások ellenére nem ő lett az NVVH elnöke, úgy válaszolt: „Nincsenek érzelmeim, és nincs lelkiállapotom.”

Ligeti később azt is jelezte, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni az NVVH-val kapcsolatos kérdésekben. Most azonban egy másik, hosszú távú közjogi szerepre kapott jelölést a Tisza Párttól.

Jelentősen átalakulhat az Alkotmánybíróság

Ha az Országgyűlés mind az öt tiszás jelöltet megválasztja, az Alkotmánybíróság rövid idő alatt jelentős személyi átalakuláson megy keresztül. Hende Csaba korábbi távozása, a négy szeptember elején megszűnt mandátum, valamint Czine Ágnes novemberben lejáró megbízatása együtt a 15 tagú testület jelentős részét érinti.

A következő fontos lépés a hétfői bizottsági meghallgatás lesz, ahol részletesebben is megismerhetővé válhat az öt jelölt szakmai és alkotmányjogi álláspontja. Ezt követően kedden a parlament titkos szavazása dönti el, hogy Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt megkapja-e a kilencéves alkotmánybírói megbízatást.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.