Magyar Péter miniszterelnök a pozsonyi V4+Írország találkozón azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország továbbra is napi egymillió eurós bírságot fizet az uniós határvédelem miatt. A kormányfő szerint a visegrádi országok együtt hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket Brüsszelben, különösen migrációs, energia- és költségvetési kérdésekben. Magyar a paksi atomerőmű nyári válságáról, az üzemanyagárakról és a mezőgazdaság nehéz helyzetéről is beszélt, miközben Robert Fico bejelentette: a V4 együttműködés újra él. Donald Tusk, Andrej Babiš és Micheál Martin szintén közös fellépést sürgetett több európai ügyben, és a következő uniós költségvetés igazságosabb kialakítását kérte a régió számára. A vezetők rendszeresebb egyeztetést is szorgalmaztak az EU-csúcsok előtt.

Fico szerint hivatalosan is újra él a V4

Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi várban tartott sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy szerinte a visegrádi négyek együttműködése ismét működik. „Hivatalosan is kimondom, hogy a visegrádi négyek újra él” – fogalmazott a találkozó után.

A V4+Írország formátumú egyeztetésen Magyar Péter magyar, Donald Tusk lengyel, Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök vett részt, mellettük pedig Micheál Martin ír kormányfő is jelen volt. Írország tölti be jelenleg az Európai Unió soros elnökségét, ezért a visegrádi vezetők közvetlenül is ismertethették vele álláspontjukat a következő időszak legfontosabb uniós kérdéseiről.

Fico azt hangsúlyozta, hogy öt szuverén ország öt miniszterelnöke állt a sajtó elé. Szerinte vannak olyan ügyek, amelyekben eltérő véleményt képviselnek, de a mostani találkozón tudatosan azokra a témákra koncentráltak, amelyekben közös álláspont kialakítására van lehetőség.

Magyar szerint erős Közép-Európa nélkül nincs erős Európai Unió

Magyar Péter különlegesnek nevezte, hogy a pozsonyi várban magyarul szólalhatott meg. Azt mondta, kifejezetten lelkesítette, hogy a résztvevők konkrét kérdésekről tárgyaltak, és – saját megfogalmazása szerint – „nem bülbül nyelven beszéltek”.

A magyar miniszterelnök szerint erős Közép-Európa nélkül nem létezhet erős Európai Unió sem. Ezért támogatja Robert Fico javaslatát, hogy a V4-ek vezetői a jövőben gyakrabban üljenek össze, és rendszeresen egyeztessék álláspontjukat.

Magyar úgy fogalmazott, Európának el kell döntenie, hogy „túl akar élni vagy győzni szeretne”. Szerinte ehhez az szükséges, hogy az ideológiai viták helyett az emberek életét közvetlenül érintő gazdasági, energetikai, migrációs és versenyképességi kérdések kerüljenek előtérbe.

A magyar kormányfő szerint több ügy köti össze a visegrádi országokat

Magyar elismerte, hogy a négy visegrádi kormányfő különböző politikai családokhoz tartozik, ezért természetesek közöttük a nézetkülönbségek. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számos olyan téma van, amelyben közösen tudnak fellépni.

A miniszterelnök szerint a V4-ek büszkék arra, hogy képesek voltak megvédeni saját határaikat. Magyar úgy látja, hogy a közép-európai országok több kérdésben hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek, ezért nagyobb súlyt szerezhetnek maguknak, ha közös követelésekkel jelennek meg az uniós döntéshozatalban.

Magyar azt is mondta, reméli, hogy az Európai Unión belüli szolidaritás megerősödik. Szerinte a térség országai nem kérnek többet annál, mint amit a korábban csatlakozó tagállamok kaptak, hanem ugyanolyan bánásmódot szeretnének.

Paksról is beszélt a miniszterelnök

Magyar Péter a találkozón beszámolt kollégáinak a Paksi Atomerőmű nyári helyzetéről is. Megjegyezte, hogy saját nyarát nem tengerparton, hanem Pakson töltötte, mert a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt súlyos ellátási probléma alakult ki.

A magyar kormányfő szerint néhány milliméter választotta el az országot attól, hogy le kelljen állítani az atomerőművet. Úgy értékelte, hogy ebben a konkrét válsághelyzetben különböző általános zöldpolitikai programok önmagukban nem jelentettek volna megoldást.

Magyar azt is kifogásolta, hogy az Európai Unióból szerinte senki nem érdeklődött arról, szüksége van-e Magyarországnak segítségre. Hozzátette, hogy egyes országok ehelyett kifogásolták a Duna hajózhatóságát befolyásoló magyar intézkedéseket.

Az üzemanyagárak miatt is közös európai megoldást sürgetett

A miniszterelnök az energia- és üzemanyagárakról is beszélt. Azt mondta, több európai országban alkalmaztak valamilyen védett árat, de szerinte mára nyilvánvalóvá vált, hogy a válságok tartósak, és a nemzeti költségvetések korlátozottan képesek finanszírozni az ársapkákat.

Magyar szerint közben súlyos dízelhiány is kialakult, és egyre több vállalkozás kerül nehéz helyzetbe. Úgy fogalmazott, hogy különböző „dossziék” önmagukban nem oldják meg a problémát, miközben cégek mehetnek csődbe.

A magyar kormányfő konkrét uniós javaslatokat vár. Külön azt szeretné látni, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben milyen tényleges pénzügyi segítséget kapnak majd az európai vállalkozások az energiaválság és a versenyképességi problémák kezelésére.

Magyar: nincs rendben a napi egymillió eurós bírság

A sajtótájékoztató egyik legerősebb magyar üzenete a migrációs bírságról szólt. Magyar Péter szerint a visegrádi országok közösen képesek lehetnek meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy nincs rendben, ha Magyarországnak napi egymillió eurót kell fizetnie olyan intézkedések miatt, amelyeket a kormány a közös uniós határ védelmeként értékel.

A miniszterelnök szerint ez különösen rossz üzenet egy olyan időszakban, amikor már 19-20 uniós tagállam támogatja a határvédelem szigorítását. Magyar abban bízik, hogy a korábbi vitás fejezetet le lehet zárni, és az uniós politika is alkalmazkodik a migrációval kapcsolatos megváltozott európai hozzáálláshoz.

A szabályozás enyhítése szerinte szóba sem jöhet

Magyar újságírói kérdésre azt mondta, hogy a bírság egyszerű felfüggesztésére nincs egyértelmű eljárás. Ezt furcsának nevezte, mert szerinte az Európai Bíróság ítélete egy korábbi magyar szabályozási helyzethez kapcsolódott, miközben azóta a migrációs szabályok jelentősen szigorodtak.

A kormányfő a bírság rendezésének esélyeiről azt mondta, hogy azok szerinte jók. Azzal érvelt, hogy egész Európában megváltozott a migráció megítélése, és szerinte a szerb–magyar határon tapasztalható alacsonyabb illegális migráció sem az uniós migrációs paktumnak, hanem a magyar határkerítésnek köszönhető.

Magyar egyértelművé tette, hogy a magyar szabályozás enyhítését nem támogatja. „Szóba sem jöhet, hogy Magyarország enyhítsen ezen a szabályozáson” – mondta, és az októberi uniós csúcsot vízválasztónak nevezte a kérdés rendezésében.

Babiš szerint Magyarország „abszurd örökséget” fizet

Andrej Babiš cseh miniszterelnök támogatásáról biztosította Magyar Pétert a kérdésben. Felidézte, hogy Orbán Viktor 2016-ban megépítette a magyar határkerítést, amely Babiš értékelése szerint „megmentette Európát”.

A cseh miniszterelnök azt mondta, megérti Magyar Péter felháborodását amiatt, hogy az ország továbbra is napi egymillió eurót fizet. Babiš ezt az új magyar kormány által megörökölt „abszurd örökségnek” nevezte.

Babiš a migrációról általánosságban is kemény hangon beszélt. Szerinte a közép-európai országoknak maguknak kell eldönteniük, hogy kik élhetnek és dolgozhatnak náluk, és úgy véli, a V4-ek ezt már tíz évvel korábban is jelezték, csak akkor nem hallgattak rájuk.

Tusk szerint a közös határvédelem költségeit is figyelembe kell venni

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, hogy egész Európa számára hasznos lehet a visegrádi együttműködés újjáélesztése. Úgy fogalmazott, a V4-ek együtt képesek világosan képviselni érdekeiket és nyomást gyakorolni az európai intézményekre.

Tusk szerint az EU jövője Varsó, Budapest, Pozsony és Prága jövőjétől is függ. A lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy Lengyelország keleti határain sikerült nullára csökkenteni az illegális migrációt.

A lengyel kormányfő szerint a következő uniós költségvetésnek figyelembe kell vennie azoknak az országoknak az erőfeszítéseit, amelyek Európa külső határait védik. Ezzel lényegében csatlakozott ahhoz az állásponthoz, hogy a határvédelem terheit nem kizárólag az érintett tagállamokra kellene hárítani.

A hétéves uniós költségvetésnél fair megoldást akar Magyar

Magyar Péter a következő, hétéves uniós költségvetésről azt mondta, nem irigyli Micheál Martin ír miniszterelnököt, mert nehéz egyeztetések várnak az ír soros elnökségre. A magyar kormányfő szerint Magyarország elsősorban tisztességes és arányos megoldást szeretne.

Kifejezetten ellenezné, ha csökkentenék a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek mérséklését szolgáló forrásokat. Magyar szerint a kohéziós politika továbbra is alapvető jelentőségű Közép-Európa számára.

Magyar külön kiemelte a mezőgazdaságot

A miniszterelnök az agrárium helyzetéről különösen aggasztó képet festett. Úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaság „a lét szélén van”, ezért ezen a területen az Európai Uniónak érdemi segítséget kell nyújtania.

Magyar arra figyelmeztetett, hogy ha az EU nem talál megfelelő megoldást a mezőgazdaság problémáira, akkor szerinte az ágazat az iparhoz hasonló helyzetbe kerülhet. Az iparról azt állította, hogy azt az európai politika már súlyosan meggyengítette.

Fico a kohéziós forrásokat védené

Robert Fico szerint a következő hétéves költségvetésről is részletesen egyeztettek. A szlovák kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kohéziós alap megmaradjon, és az uniós költségvetés kialakításakor figyelembe vegyék az egyes országok sajátos helyzetét.

Fico arról is beszélt, hogy a V4-ek számára elfogadhatatlan lenne, ha bizonyos forrásokat olyan módon csoportosítanának át, amely csökkentené a nemzeti mozgásteret. A négy ország ezért közösen kíván fellépni a költségvetési tárgyalások során.

Minden Európai Tanács előtt egyeztetnének

A szlovák miniszterelnök azt javasolta, hogy a négy visegrádi kormányfő minden Európai Tanács-ülés előtt találkozzon. Ezzel még a brüsszeli döntéshozatal előtt össze tudnák hangolni álláspontjaikat azokban az ügyekben, amelyekben közös érdekeik vannak.

Fico a mostani pozsonyi tárgyalást kifejezetten konstruktívnak nevezte. Azt mondta, remélte, hogy ilyen eredményt hoz majd a találkozó, és elégedett azzal, hogy konkrét javaslatokat is sikerült megfogalmazni.

Az energiaárak csökkentésére is közös tervet keresnek

Az energiakérdésben Fico konkrét javaslatként említette a gáz és a villamos energia árképzésének különválasztását. A visegrádi vezetők megállapodtak abban, hogy az EU Tanácsán kívül is közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az energiaárak csökkentésére.

A szlovák kormányfő szerint azt az üzenetet akarják küldeni, hogy az üzemanyag- és energiaárak nem kizárólag nemzeti problémák. Úgy véli, uniós szintű válaszokra van szükség, mert a magas árak egyszerre rontják a háztartások helyzetét és az európai vállalkozások versenyképességét.

Tusk szerint a régió fizeti az egyik legmagasabb energiaárat

Donald Tusk szintén komoly problémának nevezte az energiaárakat. A lengyel miniszterelnök szerint Közép-Európa a legmagasabb árak között fizet az energiáért, ezért érthető, ha a V4-ek nem támogatnak olyan uniós terveket, amelyek tovább ronthatják ezt a helyzetet.

Tusk ugyanakkor elismerte, hogy Írország és a közép-európai országok energiahelyzete jelentősen különbözik. Megköszönte Micheál Martin türelmét, amiért meghallgatta a régió speciális problémáit és követeléseit.

Az ír miniszterelnök nehéz uniós időszakra készül

Micheál Martin azt mondta, nagyra értékeli a meghívást és azt, hogy közvetlenül megismerhette a V4-ek álláspontját. Szerinte Európa kritikus korszakot él, amelyben a geopolitikai helyzetet háborúk, magas energiaárak és gazdasági bizonytalanság határozzák meg.

Az ír kormányfő jelezte, hogy országa minden tagállammal egyeztet a következő hétéves költségvetés prioritásairól. Néhány héten belül elkészülhet az első javaslat, amelyhez ezeknek a konzultációknak a tapasztalatait is felhasználják.

Martin az energiaárak csökkentését, az európai versenyképesség megerősítését és a digitalizáció felgyorsítását nevezte fontos feladatnak. Azt mondta, Pozsonyból tisztább képpel távozik a visegrádi országok prioritásairól.

Tusk orosz fenyegetésről és CIA-jelentésről is beszélt

A lengyel miniszterelnök egy újságírói kérdésre az orosz–ukrán háború biztonsági kockázatairól is beszélt. Tusk azt mondta, a CIA vezetőjétől olyan jelentést kapott, amely a következő hónapok várható eseményeivel foglalkozott.

Tusk részleteket nem ismertetett a dokumentumból, de azt állította, Európának fel kell készülnie újabb fejleményekre az orosz–ukrán háborúban. Arról is beszélt, hogy Lengyelországnak sikerült megakadályoznia egy határátkelő elleni orosz támadást, és szerinte hasonló eseményekre a jövőben is fel kell készülni.

A lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen segítséget kér. Értékelése szerint Lengyelország saját keleti határának védelmével egész Európa biztonságához járul hozzá, ezért azt szeretné, ha az uniós döntéshozók is így tekintenének erre a kérdésre.

Magyar külön is tárgyalt Micheál Martinnal

A közös V4-es egyeztetés előtt Magyar Péter négyszemközti találkozót is tartott Micheál Martin ír miniszterelnökkel. A magyar kormányfő már előzetesen azt írta, hogy a migráció, az energiaárak és az EU következő hétéves költségvetése lesznek a pozsonyi találkozó legfontosabb témái.

Magyar az ír kormányfővel folytatott tárgyalás után azt írta, Európa fordulóponthoz érkezett. Szerinte az európai vezetőknek arról kell dönteniük, hogy az Európai Unió pusztán túlélni akarja-e a következő évtizedet, vagy a világ gazdasági és politikai „győztesei” közé akar kerülni.

Júniusban Gödöllőn indult újra a V4-egyeztetés

A visegrádi együttműködés hosszabb kihagyás után júniusban, Magyar Péter kezdeményezésére kapott új lendületet. A négy ország vezetője akkor Gödöllőn ült össze, majd az egyik júniusi uniós csúcs előtt ismét egyeztettek.

A V4 együttműködés az Orbán-kormány utolsó éveiben jelentősen meggyengült, különösen az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után. Magyarország és Lengyelország viszonya több külpolitikai kérdésben megromlott, miközben a négy országot eltérő politikai irányultságú vezetők irányították.

Magyar Péter már a választási kampányban azt ígérte, hogy újraindítaná a visegrádi együttműködést, sőt más közép-európai országok bevonásával tovább is bővítené azt. A pozsonyi találkozó ennek az újraegyeztetési folyamatnak az egyik legfontosabb eddigi állomása lett.

Pozsonyban a közös érdekekre helyezték a hangsúlyt

A találkozó egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a résztvevők a politikai különbségek ellenére hajlandók közösen fellépni olyan ügyekben, amelyekben egybeesnek az érdekeik. A migráció, az energiaárak, a kohéziós források és a következő uniós költségvetés mind ilyen területként jelent meg.

Magyar Péter számára különösen a napi egymillió eurós magyar bírság rendezése került előtérbe. A magyar kormányfő azt reméli, hogy a V4-ek támogatásával az októberi uniós csúcson előrelépés történhet, miközben egyértelművé tette: a magyar határvédelmi szabályok enyhítését nem tekinti elfogadható megoldásnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.