A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium négy év alatt csaknem ezer alkalommal pályázat helyett kijelöléssel választott diplomatákat külszolgálatra, derült ki közérdekű adatigénylésből. A 444 forrásai szerint a rendszerben a karrierdiplomaták fokozatosan háttérbe szorultak, miközben a NER-hez kötődő szereplők, politikusok rokonai és ismerősei látványos külügyi karriereket építhettek. A minisztériumi állomány mintegy 75 százaléka lecserélődött Szijjártó minisztersége alatt. A mostani külügyminiszter, Orbán Anita nyáron nagyszabású személycserét indított, 37 misszióvezető hazarendelését jelentette be, majd 25 nagykövet felmentése is megjelent a Magyar Közlönyben. A döntések az előző személyzeti rendszer felülvizsgálatához kapcsolódnak, miközben több korábbi kinevezés szakmai háttere is kérdéseket vetett fel az elmúlt években is.

Majdnem ezer esetben pályázat nélkül választottak diplomatát

A 444 közérdekű adatigénylésből származó adatai szerint a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium négy év alatt csaknem ezer alkalommal döntött úgy, hogy pályázat helyett kijelöléssel küld valakit külszolgálatra. Ez azt jelentette, hogy számos diplomáciai állásnál nem nyílt versenyben, hanem közvetlen személyi döntéssel választották ki a jelentkezőt.

A lap forrásai szerint ez a gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományos karrierdiplomata-életpálya fokozatosan háttérbe szorult. A beszámoló alapján Szijjártó minisztersége alatt a külügyi állomány mintegy 75 százaléka lecserélődött, ami rendkívül jelentős személyi átalakulást jelentett a tárcán belül.

A 444 szerint a kapcsolatok gyakran többet értek a szakmai múltnál

A lap forrásai úgy írták le a korabeli személyzeti politikát, hogy a megfelelő politikai vagy személyes kapcsolatok sok esetben komoly előnyt jelenthettek a külügyi karrierben. A 444 értékelése szerint a rendszerben nem feltétlenül a minisztériumban hosszabb idő alatt felépített szakmai életút biztosította a legjobb posztokat.

A beszámoló azt is állítja, hogy Szijjártó Péter személyzeti politikáját saját Fideszen belüli pozícióinak erősítésére is használhatta. Ez azonban a lap forrásainak politikai értékelése, amelyet a közölt adatok önmagukban nem bizonyítanak.

Szijjártó futsalos ismerősei is bekerültek a minisztériumba

A 444 forrásai szerint Szijjártónak elsősorban arra volt közvetlen befolyása, hogy saját ismeretségi köréből, köztük futsalos kapcsolataiból vonjon be embereket a külügy belföldi központjába. A lap ugyanakkor azt írta, hogy ennél magasabb szinten már más, erősebb fideszes politikusok és a NER felső körei is érvényesítették saját személyzeti érdekeiket.

A források szerint az ilyen protezsáltak sok esetben különösen kedvező külföldi állomáshelyeket kaphattak. Ez a rendszer a lap értelmezése szerint tovább gyengítette a karrierdiplomaták pozícióját, akik korábban hosszabb szakmai út után juthattak el nagyköveti vagy más fontos külszolgálati pozíciókba.

Pálffy Istvánból nagykövet, Csiszár Jenőből főkonzul lett

A NER-hez kötődő szereplők diplomáciai karrierjéről korábban a Mérleg is részletesen írt. Az egyik legismertebb példa Pálffy Istváné, aki televíziós híradósból, majd KDNP-s országgyűlési képviselőből lett Magyarország dublini nagykövete.

Hasonlóan szokatlan diplomáciai pályát futott be Csiszár Jenő korábbi televíziós és rádiós műsorvezető, aki milánói főkonzul lett. Ezek a kinevezések azért kaptak nagy figyelmet, mert az érintettek korábban nem klasszikus külügyi karrierdiplomataként dolgoztak.

Politikusok családtagjai is fontos külügyi pozíciókhoz jutottak

A korábbi sajtófeltárásokban olyan példák is szerepeltek, amelyeknél fideszes politikusok családtagjai kaptak jelentős külföldi megbízást. Kun Dávid, Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő férje például külgazdasági attaséként dolgozott Washingtonban.

Az ilyen kinevezések kapcsán rendszeresen felmerült a kérdés, milyen súllyal esett latba a szakmai felkészültség, és mennyit számítottak a politikai vagy családi kapcsolatok. Önmagában azonban egy személyes kapcsolat nem bizonyítja, hogy az adott kinevezés szakmailag indokolatlan lett volna.

Orbán Anita nyáron átfogó személycserét indított

A kormányváltás után Orbán Anita külügyminiszter június végén jelentette be, hogy 37 misszióvezetőt rendel haza. A lépés már akkor jelezte, hogy a Tisza-kormány jelentős személyi átalakítást tervez a magyar külképviseleti hálózatban.

Július végén aztán 25 nagykövet felmentése is megjelent a Magyar Közlönyben. A változások így nem pusztán adminisztratív jellegűek voltak, hanem a korábbi külpolitikai személyzeti struktúra nagyobb átrendezését jelentették.

Több vonzó állomáshelyről is hazahívták a misszióvezetőket

A felmentett diplomaták között olyanok is voltak, akik különösen kedvezőnek tartott állomáshelyeken szolgáltak. A forrás példaként említi Oslót, Hágát, Új-Zélandot és Kolumbiát.

A visszahívások ugyanakkor nem kizárólag a kényelmes vagy presztízsértékű pozíciókat érintették. Olyan nagyköveteket is leváltottak, akik az Orbán-kormány külpolitikai stratégiájában fontos politikai és geopolitikai területeken dolgoztak.

Az Egyesült Államokból, Prágából és Varsóból is távoztak diplomaták

A korábbi kormány külpolitikájában kiemelt szerepet játszottak azok a diplomaták, akik az Egyesült Államokban, Prágában és Varsóban építettek politikai kapcsolatokat. A forrás szerint ezek egy része a nemzetközi radikális jobboldali hálózatokkal kialakított kapcsolatokban is szerepet kapott.

Orbán Anita személyi döntései ezeket a pozíciókat is érintették. A változtatások ezért azt is jelezték, hogy az új külügyi vezetés nemcsak személyeket, hanem részben a diplomáciai prioritásokhoz kapcsolódó kapcsolatrendszert is át kívánja alakítani.

Oroszországhoz kötődő fontos állomáshelyeket is érintettek a cserék

A visszahívottak között olyan diplomaták is szerepeltek, akik Moszkvában, Ukrajnában, Boszniában, Szerbiában, Grúziában vagy Jerevánban dolgoztak. Ezek az állomáshelyek különösen fontosak voltak az előző kormány keleti és Oroszországhoz kapcsolódó külpolitikájában.

A személycserék így az új kormány Oroszországhoz való eltérő viszonyának kontextusában is értelmezhetők. Orbán Anita az elmúlt hónapokban több olyan lépést tett, amely távolságot mutatott Szijjártó Péter korábbi külpolitikai gyakorlatához képest.

A kérdés most az, milyen rendszer váltja a kijelöléses gyakorlatot

A csaknem ezer kijelölésről szóló adat azt mutatja, hogy a pályázati rendszer megkerülése nem elszigetelt kivétel volt Szijjártó Péter minisztersége alatt. A külügyi személyzeti politika jelentős része közvetlen kijelöléseken keresztül működött.

Az új külügyi vezetés előtt ezért nemcsak az a kérdés áll, kik maradjanak a diplomáciai állományban, hanem az is, milyen kiválasztási rendszer alapján töltsék be a jövőben a külszolgálati pozíciókat. A most nyilvánosságra került adatok alapján a szakmai teljesítmény és a személyes-politikai kapcsolatok súlya közötti vita továbbra is a magyar diplomácia egyik legfontosabb személyzeti kérdése marad.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.