A Duna Médiaszolgáltató Zrt. bocsánatot kért, miután az M1 csütörtök délután megismételte a Három Kívánság egyik, az 1990-es években készült epizódját, amelyben feltűnt Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatója, akit később pedofília miatt jogerősen elítéltek. A közmédia közlése szerint a megbízott vezérigazgató személyesen kért bocsánatot, és azonnali belső vizsgálatot rendelt el annak feltárására, hogy megelőzhető lett volna-e az eset. Azt is jelezték: ha a vizsgálat felelősséget állapít meg, felelősségre vonás következik, emellett felülvizsgálják az archív műsorok kiválasztásának és ismétlésének eljárásrendjét is, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a jövőben sem, és a kifogásolt adás újbóli műsorra kerülésének körülményeit is.

Egy régi Három Kívánság-epizód került újra képernyőre

Az M1 csütörtök délután ismételte meg a Három Kívánság című műsor egyik, még az 1990-es években készült epizódját. Az adásban feltűnt Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon akkori igazgatója is, akit évekkel később pedofília miatt jogerősen elítéltek.

A probléma abból adódott, hogy a több évtizeddel ezelőtti műsorban Vásárhelyi még olyan szerepben jelent meg, amely teljesen más képet mutatott róla, mint amit későbbi büntetőügye alapján a nyilvánosság megismert. Az ismétlés ezért különösen érzékeny helyzetet teremtett, és rövid időn belül komoly visszhangot váltott ki.

A közmédia mélyen sajnálja a történteket

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. a Közmédia Facebook-oldalán reagált az esetre. Közleményükben azt írták, hogy mélyen sajnálják a történteket, és a megbízott vezérigazgató személyesen bocsánatot kér az adás ismétléséért.

A közmédia nem próbálta jelentéktelen technikai hibaként kezelni az ügyet. A közlés alapján vezetői szinten is foglalkoznak azzal, hogyan kerülhetett újra műsorra egy olyan archív epizód, amelyben később súlyos bűncselekmény miatt elítélt személy szerepel.

Azonnali belső vizsgálat indult

A megbízott vezérigazgató azonnali hatállyal belső vizsgálatot rendelt el. Ennek célja annak feltárása, hogy az ismétlés előtt felismerhető és megelőzhető lett volna-e a problémás tartalom újbóli sugárzása.

A vizsgálatnak így nem csupán azt kell tisztáznia, ki vagy kik döntöttek az adott epizód műsorra tűzéséről. Arra is választ keresnek, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszerben volt-e olyan pont, ahol az archív felvétel tartalmát át kellett volna tekinteni, illetve ahol észlelhető lett volna Vásárhelyi János szereplése.

Felelősségre vonás is következhet

A közmédia közlése szerint a belső vizsgálatnak személyi következménye is lehet. Azt írták, hogy amennyiben a vizsgálat felelősséget állapít meg, „megtörténik a felelősségre vonás is”.

Egyelőre ugyanakkor nem közölték, hogy konkrétan kiknek a munkáját vizsgálják, és milyen döntési láncon keresztül került adásba az epizód. Azt sem részletezték, hogy milyen szankciók jöhetnek szóba, ha a belső ellenőrzés mulasztást tár fel.

Az archív műsorok kiválasztásának szabályait is átírhatják

A történtek után nemcsak az egyedi esetet vizsgálják, hanem az archív műsorok kezelésének teljes eljárásrendjét is felülvizsgálják. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. szerint azt szeretnék elérni, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő.

Ez azt jelenti, hogy az archív tartalmak ismétlésre történő kiválasztása és műsorba helyezése előtt alkalmazott ellenőrzési folyamat is változhat. A közmédia közleményéből ugyanakkor nem derült ki, hogy jelenleg milyen konkrét ellenőrzési lépések előzik meg egy régi műsor újbóli sugárzását.

Vásárhelyi Jánost később jogerősen elítélték

Vásárhelyi János a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójaként vált országosan ismertté, miután büntetőeljárás indult vele szemben. Később pedofília miatt jogerős ítélet született az ügyében.

Ez azért teszi különösen problémássá az archív műsor ismétlését, mert a felvétel még abból az időszakból származott, amikor ezek a bűncselekmények és az azokhoz kapcsolódó eljárások nem voltak ismertek a nyilvánosság előtt. Egy több évtizeddel korábbi televíziós műsor ezért szükségszerűen nem tükrözhette azt, amit Vásárhelyi későbbi elítéléséről ma már tudni lehet.

Az adásban még egészen más szerepben jelent meg

A problémás epizód azért is váltott ki felháborodást, mert Vásárhelyi a műsor eredeti kontextusában nem elítélt elkövetőként, hanem egy gyermekotthon vezetőjeként jelent meg. Ez a több évtizeddel ezelőtti bemutatás ma már éles ellentétben áll a személyéhez kapcsolódó későbbi büntetőüggyel.

Az archív tartalmak ismétlése ezért olyan szerkesztői helyzetet teremthet, amelyben az eredeti műsor készítésekor még nem ismert információk utólag alapvetően megváltoztatják egy szereplő megítélését. A közmédia mostani belső vizsgálata éppen arra keresheti a választ, hogy az ilyen eseteket miként lehet kiszűrni az ismétlések előtt.

A 444 hívta fel először a figyelmet az esetre

Az ügyre a 444 egyik cikke hívta fel a nyilvánosság figyelmét. A lap arról írt, hogy az M1 olyan régi adást ismételt meg, amelyben Vásárhelyi János pozitív, „kedves igazgatóként” megjelenő szerepben volt látható.

A közmédia későbbi Facebook-bejegyzésében meg is köszönte azoknak, akik jelezték számukra a problémát. Ez arra utal, hogy a történtek nem belső ellenőrzés során kerültek azonnal felszínre, hanem külső visszajelzések nyomán váltak sürgősen kezelendő üggyé.

Az eset az archív műsorok kezelésének kockázataira is rámutatott

A több évtizedes televíziós archívumok hatalmas mennyiségű műsort tartalmaznak, amelyekben számos olyan ember szerepelhet, akinek későbbi életútja teljesen más megvilágításba helyezte egykori televíziós megjelenését. A mostani ügyben a közmédia maga is arra jutott, hogy az ismétlések jelenlegi ellenőrzési rendszerét át kell tekinteni.

A kérdés ezért nemcsak az, hogyan kerülhetett újra képernyőre ez az egy konkrét adás. A belső vizsgálat eredményétől függően az is változhat, milyen szempontok alapján nézik át azokat a műsorokat, amelyeket az M1 vagy más közszolgálati csatorna évtizedekkel az eredeti sugárzás után ismételten műsorra tűz.

A közmédia bocsánatkéréssel és vizsgálattal reagált

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. reakciója alapján a történteket súlyos hibaként kezelik. A személyes vezérigazgatói bocsánatkérés, az azonnali vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás ígérete azt mutatja, hogy a közmédia nem kívánja lezárni az ügyet egy egyszerű sajnálkozó közleménnyel.

A vizsgálat eredményéről egyelőre nem jelentettek be további részleteket. A mostani közlés alapján azonban annak megállapítása lesz a legfontosabb, hogy az eset milyen ponton lett volna megelőzhető, és szükség van-e személyi vagy eljárásrendi változtatásokra.

A jövőbeni hasonló eseteket akarják kizárni

A közmédia hangsúlyozta, hogy az archív tartalmak kiválasztására és ismétlésbe helyezésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatának célja a hasonló helyzetek megelőzése. Ez azért lehet lényeges, mert a régi műsorok esetében nemcsak technikai minőséget vagy szerzői jogi kérdéseket kell mérlegelni, hanem azt is, történt-e azóta olyan esemény, amely alapvetően megváltoztatja az adott tartalom jelentését.

A Vásárhelyi Jánost szerepeltető Három Kívánság-epizód ismétlése most éppen ilyen problémát hozott felszínre. A közmédia belső vizsgálatának eredménye döntheti el, hogy egyszeri szerkesztési hibáról volt-e szó, vagy a teljes archív műsorkiválasztási rendszerben szükség van szigorúbb ellenőrzésre.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.