Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta a Tisza Párt öt alkotmánybíró-jelöltjének nevét, akikről a jövő héten dönthet az Országgyűlés. A kormánypárt Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot javasolja a testületbe. Magyar szerint a kiválasztásnál a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény volt a négy legfontosabb szempont, miközben arra is ügyeltek, hogy több jogterület képviselői kerüljenek a jelöltek közé. A bizottsági meghallgatásokat hétfőn tartják, az Országgyűlés pedig kedden délelőtt, titkos szavazással dönthet az új alkotmánybírák megválasztásáról. A személyi változásokra több korábbi tag mandátumának megszűnése miatt van szükség. Az Alkotmánybíróság összetételének átalakulása miatt.

Öt jogászt jelöl a Tisza Párt

Magyar Péter csütörtök délután egy Facebook-bejegyzésben tette közzé annak az öt jogásznak a nevét, akiket a Tisza Párt az Alkotmánybíróság új tagjainak javasol. A miniszterelnök közlése szerint a döntést többhetes egyeztetési folyamat előzte meg, amelynek során számos jogásszal tárgyaltak.

A kiválasztásnál Magyar szerint négy fő szempontot vettek figyelembe: a feddhetetlenséget, az integritást, a függetlenséget és a szakmai teljesítményt. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy fontosnak tartották a különböző jogterületek megfelelő képviseletét a jelöltek között.

Chronowski Nóra alkotmányjogászként kerülhet a testületbe

Az egyik jelölt Dr. Chronowski Nóra, aki egyetemi tanár, az MTA doktora és alkotmányjogász. Jelölése az alkotmányjogi szakterület közvetlen képviseletét biztosítaná a testületben.

Magyar Péter közlése szerint a jelöltek összetételének kialakításánál tudatosan törekedtek arra, hogy az alkotmányjog mellett más fontos jogágak is megjelenjenek. A Tisza ezért nem egyetlen jogterületről választotta ki az öt jelöltet.

Ligeti Miklós is az öt jelölt között van

A jelöltek között szerepel Dr. Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is. Ligeti neve korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői posztjával kapcsolatban is felmerült.

Az NVVH elnökének végül Unger Anna Rózát választotta meg az Országgyűlés augusztus végén. Ligeti így most alkotmánybíró-jelöltként kerülhet ismét a parlament elé, ezúttal egy teljesen más közjogi tisztség kapcsán.

Kovács András György közigazgatási jogászként kapott jelölést

A Tisza Párt harmadik jelöltje Dr. Kovács András György, a Kúria tanácselnök bírája. Szakterülete a közigazgatási jog, így jelölése ebben a jogágban erősítheti a testület szakmai összetételét.

A miniszterelnök külön kiemelte, hogy az öt jelölt együtt több eltérő jogterületet fed le. Az alkotmányjog, a büntetőjog és a közigazgatási jog mellett a polgári jog és az alapjogok is szerepet kaptak a kiválasztásban.

Orosz Árpád Gábor a polgári jogot képviselheti

Dr. Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője szintén bekerült az öt jelölt közé. Jelölése egyértelműen a polgári jogi tapasztalatot erősíti a Tisza által összeállított névsorban.

Orosz pályája szorosan kötődik a bírói munkához és a polgári joghoz. A Tisza ezzel olyan jelöltet választott, aki hosszú bírói tapasztalattal rendelkezik, és a legfelsőbb bírói fórum munkájában is vezető szerepet töltött be.

Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetemről érkezhet

Az ötödik jelölt Dr. Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi tanára. Személye az egyetemi jogtudomány és a büntetőjogi szakmai háttér oldaláról egészíti ki a jelöltek körét.

A Tisza Párt közlése alapján ezzel a névsorral több különböző szakmai pálya is megjelenik. Egyetemi oktatók, bírák, gyakorló jogászok és alapjogi kérdésekkel foglalkozó szakemberek egyaránt szerepelnek a jelöltek között.

Hétfőn meghallgatják őket

Az alkotmánybíró-jelöltek bizottsági meghallgatására hétfőn kerül sor. Ez lesz az a parlamenti szakasz, amelyben a jelöltek szakmai hátterét, alkalmasságát és elképzeléseit részletesebben is megismerhetik a képviselők.

A meghallgatások után kedden délelőtt kerülhet sor az országgyűlési választásra. A döntés titkos szavazással történik, így ekkor válik véglegessé, hogy az öt jelölt közül kik kerülnek be az Alkotmánybíróságba.

Több hely is megüresedett a testületben

Az új alkotmánybírák megválasztására azért van szükség, mert az elmúlt időszakban több tag mandátuma is megszűnt. A nyáron elfogadott 17. alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírákra vonatkozó hetvenéves felső korhatárt.

Ennek következtében szeptember 1-jén megszűnt Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása. Polt Péter addig az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét is betöltötte.

Hende Csaba korábban szintén távozott

Az Alkotmánybíróság összetétele már korábban is változni kezdett. Hende Csaba mandátuma még nyáron szűnt meg az új szabályok miatt, az ő helyére július végén Sonnevend Pált választotta meg az Országgyűlés.

A testület átalakulása ezzel nem egyetlen lépéshez kötődik, hanem több egymást követő személyi változásból áll. Az öt mostani jelölt megválasztása ezért az Alkotmánybíróság összetételének jelentős átrendeződését hozhatja.

Novemberben újabb mandátum jár le

Az Alkotmánybíróság személyi változásai ősszel sem érnek véget. Czine Ágnes jelenlegi alkotmánybírói mandátuma novemberben jár le, miután kitölti a korábbi szabályok alapján megállapított 12 éves ciklusát.

Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban további személyi döntésekre is szükség lehet. A testület összetétele így 2026 második felében rövid időn belül több ponton is átalakul.

Magyar szerint szakmai egyensúlyra törekedtek

A miniszterelnök bejegyzésének egyik fő üzenete az volt, hogy a Tisza nem kizárólag politikai, hanem szakmai szempontok szerint állította össze a névsort. Magyar Péter azt írta, hogy az elmúlt hetekben széles körben egyeztettek jogászokkal, mielőtt kialakították az öt jelöltből álló listát.

A jelöltek szakmai háttere valóban több jogterületet lefed, ami megfelel a miniszterelnök által ismertetett szempontoknak. A végső döntést azonban nem a kormány, hanem az Országgyűlés hozza meg a keddi titkos szavazáson.

A Fidesz bojkottot jelentett be

A jelöltek nyilvánosságra hozatalának napján a Fidesz-frakció azt is bejelentette, hogy nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában. Az ellenzéki párt szerint az egész eljárás illegitim, mert vitatja azokat az alkotmányos változtatásokat, amelyek több korábbi alkotmánybíró mandátumának megszűnéséhez vezettek.

A Fidesz álláspontja szerint jogellenes eljárásból nem fakadhat legitim alkotmánybíró-választás. A Tisza kétharmados parlamenti többsége miatt azonban a bojkott önmagában nem akadályozza meg a jelöltek megválasztását.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.