Vályi-Nagy Vilmos, a második Orbán-kormány egykori infokommunikációs államtitkára súlyos állításokat fogalmazott meg az Antenna Hungária visszavásárlásáról, a 4iG felemelkedéséről, állami informatikai beszerzésekről és NAV-nyomozások kezeléséről. A Partizánnak adott interjúban azt állította, hogy Orbán Viktor személyesen utasította a tárgyalókat: emeljék meg az Antenna Hungária már kialkudott vételárát, így az állam végül közel 56 milliárd forintot fizetett. Beszélt Tiborcz István és Jászai Gellért szerepéről, közbeszerzésekről és állítólagosan elfojtott nyomozásokról is. Havasi Bertalan kacsának nevezte az Orbánra vonatkozó állításokat, a 4iG pedig részletesen cáfolta Vályi-Nagy kijelentéseit, és büntetőfeljelentést jelentett be ellene. A vállalat szerint az interjú több állítása valótlan, félrevezető és megalapozatlan volt.

Vályi-Nagy szerint hétfő reggelenként konkrét állami ügyeket is egyeztettek

Vályi-Nagy Vilmos a Partizánnak adott interjú második részében több olyan történetet idézett fel, amelyek állítása szerint a második Orbán-kormány működéséhez és az állami informatikai, távközlési, valamint közbeszerzési döntésekhez kapcsolódtak. Korábban arról beszélt, hogy szerinte Pintér Sándor egykori belügyminiszter 2014-től több mint két éven át megfigyeltette, és többször megpróbálta elérni Orbán Viktornál a leváltását.

Az interjú új részében Vályi-Nagy azt állította, hogy hétfő reggeli miniszteri értekezleteken rendszeresen olyan ügyek is napirendre kerültek, amelyek konkrét közbeszerzésekhez vagy önkormányzati projektekhez kapcsolódtak. Elmondása szerint például az is téma volt, hogy mely településeken milyen közvilágítási tendert kell intézni, és ezek közül több pályázatot a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios nyert meg.

Tiborcz István neve állítólag más ügyekben is előkerült

Vályi-Nagy szerint az értekezleteken mindenki tisztában volt azzal, hogy bizonyos ügyekben gyors válaszokat és gyors végrehajtást várnak. A volt államtitkár azt állította, hogy később a Microsofttal kapcsolatos ügyek hátterében is rendszeresen felmerült Tiborcz István neve, és gyakran hangzott el, hogy ezek a folyamatok „haladjanak”.

A volt államtitkár értékelése szerint idővel egyre több olyan projekt került a rendszerbe, amely szakmailag gyenge vagy ráfizetéses volt az állam számára. Azt mondta, hogy miközben a megvalósító cégek nagyon jól jártak, az állam oldalán egyre több olyan beruházás jelent meg, amelynek szerinte kevés kézzelfogható eredménye volt.

A gödi adatközpontot „nettó lopásnak” nevezte

Vályi-Nagy egyik példája a gödi kormányzati adatközpont volt. Azt mondta, maga az elképzelés szerinte eredetileg nem volt rossz, a projekt azonban végül megbicsaklott, és az állam hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el úgy, hogy érdemi eredményként szerinte mindössze egy „betonszarkofág” maradt.

A volt államtitkár ezt „nettó lopásnak” nevezte, és azt állította, hogy az ügynek máig nincs felelőse, illetve nem indult olyan vizsgálat, amely érdemben feltárta volna a történteket. Ez Vályi-Nagy saját minősítése és állítása, amelyet az általa ismertetett szöveg szerint nem támasztott alá jogerős bírósági megállapítás.

Azt állítja, 48 milliárdig alkudták le az Antenna Hungária árát

Az interjú egyik legsúlyosabb állítása az Antenna Hungária állami visszavásárlására vonatkozott. Vályi-Nagy felidézése szerint a magyar állam a külföldi tulajdonostól, a francia TDF Grouptól kívánta visszavenni a társaságot, és a tárgyalások során sikerült jelentősen lealkudni a vételárat.

Elmondása szerint az eredeti 61–62 milliárd forintos összegből végül 48 milliárd forintig jutottak, és ezen az áron már meg is állapodtak a tulajdonossal. Vályi-Nagy azt állította, hogy ezt követően személyesen tájékoztatta Orbán Viktort a Parlamentben az eredményről.

Vályi-Nagy szerint Orbán azt mondta, emeljék vissza 53 milliárdra az árat

A volt államtitkár állítása szerint Orbán Viktor erre személyesen azt az utasítást adta neki, hogy a vételárat emeljék meg 53 milliárd forintra. Vályi-Nagy úgy írta le a helyzetet, hogy ezek után vissza kellett „mászniuk” a tárgyalóasztalhoz, és gyakorlatilag fordított alkut kellett folytatniuk: nem lefelé, hanem felfelé kellett módosítaniuk a már kialkudott összeget.

A volt államtitkár szerint a végső ár a társaságban lévő készpénz miatt további 2,8–2,9 milliárd forinttal nőtt, így az állam összesen közel 56 milliárd forintot fizetett ki. Vályi-Nagy az esetet így kommentálta: „Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet”.

Havasi Bertalan kacsának nevezte az állítást

A Partizán megkereste a Vályi-Nagy által elmondottakkal kapcsolatban Havasi Bertalant, a Fidesz sajtófőnökét is. Havasi az Orbán Viktorra vonatkozó állításokat „kacsának” minősítette.

A volt államtitkár tehát egy rendkívül súlyos, személyes utasításról beszélt, amelyet a Fidesz kommunikációs vezetése egyértelműen tagadott. Az interjúban elhangzott állítás önmagában nem bizonyítja, hogy a vételár megemelése az elmondott módon történt, és a bemutatott szöveg szerint erről nincs jogerős bírósági vagy hatósági megállapítás.

Az e-ingatlan rendszert is példaként hozta fel

Vályi-Nagy beszélt az e-ingatlan rendszerről is, amelyet elmondása szerint 2014-ben helyeztek be az uniós finanszírozású projektek közé, majd 2016-ban kötöttek rá szerződést. A volt államtitkár szerint a rendszer 2026-ban is csak részlegesen működik.

Hasonlóan kritikusan beszélt a digitális állampolgársághoz kapcsolódó aktív szerződésekről. Állítása szerint ezek százmilliárd forintos nagyságrendet képviselnek, miközben szerinte magát a teljes rendszert körülbelül 10 milliárd forintból meg lehetett volna valósítani.

Súlyos állításokat tett a 4iG közbeszerzési szerepéről

A 4iG-vel kapcsolatban Vályi-Nagy azt állította, hogy a cégcsoport munkatársai egyes közbeszerzések kiírása előtt hónapokkal hozzáférhettek a tervezett pályázatokhoz. Úgy fogalmazott, hogy az érintettek bizonyos intézményekbe úgy jártak be, „mintha hazamennének”.

A volt államtitkár szerint a keretmegállapodásos rendszerben a 4iG olyan befolyással rendelkezhetett, hogy akár egy notebook- vagy szerverbeszerzésnél is meghatározhatta, ki indulhat konzorciumvezetőként, és vétójoga lehetett a konzorciumi tagok személyét illetően. „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni” – állította Vályi-Nagy.

A NAV beszerzéseit szerinte akár feleannyiért is meg lehetett volna oldani

A volt államtitkár a NAV informatikai beszerzéseit hozta fel konkrét példaként. Azt állította, hogy az egyes eszközbeszerzések reális piaci áron akár feleannyiba is kerülhettek volna, mint amennyit végül az állam fizetett értük.

Vályi-Nagy szerint évente több tucat hasonló volumenű informatikai közbeszerzés lehetett, ezért az általa feltételezett túlárazás összességében jelentős állami veszteséget okozhatott. Azt is állította, hogy egyes tendereknél a nyertes cégnek a nyereség mindössze egyhatoda maradt, míg öthatod rész olyan szereplőhöz került, akinek szerinte valójában nem volt érdemi köze a projekthez.

Tiborcz és Jászai rendszeres találkozóiról is beszélt

Vályi-Nagy azt állította, hogy bizonyos területeken a 4iG nélkül sem közbeszerzést kiírni, sem azt megnyerni, sem a munkát teljesíteni nem lehetett. Azt is állította, hogy Tiborcz István és Jászai Gellért, a 4iG vezetője rendszeresen találkoztak egymással.

A volt államtitkár Jászai korábbi üzleti szerepével kapcsolatban is tett állításokat. Felidézése szerint amikor a Microsoft a licencbotrány után megszakította a kapcsolatot a Humansofttal, Jászai egy cégcsoport induló vezetőjeként került helyzetbe, és Vályi-Nagy korábbi kollégáira hivatkozva egy későbbi NAV-os történetet is elmondott.

Egy vadászházi találkozóról is beszélt

Vályi-Nagy azt állította, hogy 2016 körül Mészáros Lőrinc személyesen hívta fel a NAV akkori elnökhelyettesét, és egy vadászházba hívta. Állítása szerint ezen a találkozón Jászai Gellért azt közölte vele, hogy vissza kell kapnia a cégvezetési jogosultságát, amit később a NAV meg is adott.

A 4iG ezt a történetet részletesen cáfolta. A cég szerint a vadászházi találkozó nem történt meg, Jászai Gellért pedig soha nem veszítette el vezető tisztségviselői jogosultságát; állításuk szerint egy jogszabály szerinti akadályhordozásról volt szó, amelyet úgynevezett kimentési eljárásban rendeztek.

A 4iG növekedésének könyvelési hátterét is bírálta

Vályi-Nagy szerint a 4iG gyors növekedésében az akvizíciók könyvelési értéke is szerepet játszott. Azt állította, hogy több magyar vállalat a 4iG könyveiben magasabb értéken jelent meg, mint amekkora értéken korábban nyilvántartották őket.

A volt államtitkár szerint emiatt a cégcsoport könyv szerinti értéke gyorsabban nőhetett, mint a hozzá kerülő vállalatok tényleges gazdasági értéke. Ezek az állítások azonban vitatottak, és a 4iG közleményében szakmailag hiteltelennek, illetve valótlannak nevezte a távközlési akvizíciókkal kapcsolatban elhangzott kijelentések jelentős részét.

A Digi 210 milliárdos értékelését is megkérdőjelezte

Vályi-Nagy a Digi felvásárlásáról azt állította, hogy az ügylet finanszírozásában magyar állami felügyelet alatt álló bankok vettek részt. A volt államtitkár szerint a Digi eközben évek óta veszteséget termelt, elvesztette saját tőkéjét és likviditását, valamint mintegy 80 milliárd forinttal tartozott román anyavállalatának.

Elmondása szerint a Digi 210 milliárd forintos értéken jelent meg a 4iG könyveiben, de ez még mindig nem lett volna elég ahhoz, hogy a 4iG értéke meghaladja az Antenna Hungáriáét. Vályi-Nagy azt állította, hogy ezt követően további, jövőbeli értékeket jelenítettek meg a 4iG cégeinél, mintegy 130 milliárd forint összegben.

Szerinte erre épült az Antenna Hungáriával végrehajtott részvénycsere

Vályi-Nagy értelmezése szerint a Digi magas könyvelési értéke és a további jövőbeli értékek megjelenítése együtt tette lehetővé azt a részvénycserét, amelynek eredményeként a 4iG többségi tulajdonossá vált az Antenna Hungáriában. A magyar állam ezzel párhuzamosan kisebbségi részesedést szerzett a 4iG-ben.

A volt államtitkár mindezt egy hosszabb üzleti koncepció részeként írta le. Állítása szerint ennek következő eleme egy nagy mobilszolgáltató megszerzése volt, amely végül a Vodafone magyarországi érdekeltségének felvásárlásával valósult meg.

A Vodafone 660 milliárdos vételárát is bírálta

A 4iG és partnerei 660 milliárd forintért vásárolták meg a Vodafone-t. Vályi-Nagy ezzel kapcsolatban azt állította, hogy az állam még az infrastruktúrát sem kapta meg, miközben néhány évvel korábban szerinte 80 milliárd forintért akár a teljes infrastruktúrát át lehetett volna adni.

A volt államtitkár ezzel is azt próbálta alátámasztani, hogy az állami távközlési és informatikai tranzakciók egy része szerinte aránytalanul drága volt. A 4iG ugyanakkor közleményében azt írta, hogy Vályi-Nagy távközlési akvizíciókkal kapcsolatos „szinte valamennyi lényegi állítása” valótlan vagy szakmailag hiteltelen.

NAV-nyomozások szándékos elhúzásáról is beszélt

Vályi-Nagy az interjúban a Fuzik-ügyet is felidézte. Állítása szerint egyes manipulált közbeszerzéseken nyerő cégek költségszámlákkal fedték el az extraprofitot, majd a pénz egy részét készpénzben visszaadták.

Ezt egy „hibrid rendszerként” írta le, amelyben szerinte még a NER-hez kötődő oligarchák mögötti tényleges tulajdonosokat is meglophatták. A volt államtitkár azt állította, hogy a 4iG is igénybe vett ilyen szolgáltatásokat, miközben a büntetőeljárásból kimaradtak bizonyos vezetők és politikusok.

Azt állította, hogy „a politika rajtaütött” a NAV vezetésén

Vályi-Nagy szerint amikor a NAV nyomozói érzékenyebb szálakhoz jutottak el, néhány héten belül „a politika rajtaütött” a nyomozati vezetésen. Azt állította, hogy a teljes nyomozati vezetést leváltották, az ügyet pedig egy vidéki nyomozóhivatalhoz helyezték át.

Elmondása szerint ezzel az addigi 100–120 fős apparátus kiesett az ügyből, és mindössze négy-hat ember kezdte újra a munkát. A volt államtitkár azt is állította, hogy egyes gyanúsítotti vallomások felvételét leállították, és ha szerinte politikailag kellemetlen nevek hangzottak el, a felvételt törölték, majd újrakezdték a kihallgatást.

Vályi-Nagy szerint több száz „elfektetett” ügy lehet

A volt államtitkár úgy becsülte, hogy az elmúlt években akár több száz hasonló eljárás is lehetett, amelyeknél szerinte a NAV-nál vagy az ügyészségen az volt a feladat, hogy az ügyeket „elfektessék”. Azt is állította, hogy ezekhez dokumentumok maradtak fenn, ezért a nyomozások újraindíthatók vagy folytathatók lennének.

Ezek rendkívül súlyos állítások, amelyek nem tekinthetők bizonyított ténynek pusztán az interjú alapján. A bemutatott szöveg nem tartalmaz arra vonatkozó hatósági megerősítést, hogy valóban politikai utasításra állítottak volna le vagy manipuláltak volna nyomozásokat.

A 4iG szerint valótlan és rosszindulatú állítások hangzottak el

A Partizán-interjú után a 4iG részletes közleményt adott ki, amelyben határozottan visszautasította Vályi-Nagy állításait. A társaság szerint a videó „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”.

A cég azt is közölte, hogy Jászai Gellért nem ismeri személyesen Vályi-Nagy Vilmost. Ebből szerintük az következik, hogy a volt államtitkár „nem rendelkezhet közvetlen, valós és tényszerű ismeretekkel Jászai Gellért üzleti vállalkozásairól vagy az általa vezetett társaságok működéséről”.

Büntetőfeljelentést tesz a 4iG és Jászai Gellért

A 4iG szerint Vályi-Nagy hónapok óta „konspiratív módszerekkel próbál információkat gyűjteni Jászai Gellért környezetéből”, miközben szerintük valótlan információk terjesztésével próbálja lejáratni az üzletembert. A vállalat úgy látja, hogy ezek a kijelentések a társaság piaci megítélését is torzíthatják.

A közleményben azt írták: „A 4iG Nyrt. és Jászai Gellért haladéktalanul büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmossal szemben, egyúttal vizsgálják a Partizán szerkesztőségének az interjú közlésével összefüggő jogi felelősségét is”. A cég azt is jelezte, hogy az interjú elkészítése előtt dokumentumokat bocsátott a szerkesztőség rendelkezésére.

A 4iG a Fuzik-üggyel kapcsolatos állításokat is tagadja

A vállalat közlése szerint Fuzik Zsoltnak nem volt szabad bejárása a 4iG irodájába. Azt is állítják, hogy a vele kapcsolatos nyomozás nem tárt fel jogsértő magatartást a cégcsoportnál.

A 4iG visszautasította azt az állítást is, hogy meghatározó, szabálytalan befolyással rendelkezett volna az állami közbeszerzéseknél. A cég szerint a közbeszerzési piaci szerepére vonatkozó kijelentések valótlanok és megalapozatlanok.

Egymásnak teljesen ellentmondó állítások állnak egymással szemben

A Partizán-interjúban tehát több olyan súlyos állítás hangzott el, amely konkrét politikusok, üzletemberek, állami cégek és hatóságok működését érinti. Vályi-Nagy saját tapasztalataira, illetve egyes esetekben korábbi kollégáitól származó információkra hivatkozott, miközben több szereplő határozottan cáfolta az elmondottakat.

Orbán Viktor állítólagos utasítását Havasi Bertalan kacsának nevezte, a 4iG pedig büntetőfeljelentést jelentett be, és tételesen vitatta Vályi-Nagy több állítását. A jelenlegi információk alapján ezért az interjúban elhangzott vádakat és a rájuk adott cáfolatokat egyaránt világosan el kell választani a bizonyított tényektől, különösen ott, ahol büntetőjogi vagy korrupciós felelősségre vonatkozó állításokról van szó.

MNO – Magyar News Online

Fotó: YouTube képernyőfotó

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.