A Magyar News Online tudósítása szerint a parlament hétfői ülésén a gyermekvédelem, az üzemanyagárak, az alkotmányozás és az egészségügy került a politikai vita középpontjába. Magyar Péter miniszterelnök jelentős béremelést, tízmilliárdos krízisprogramot és átfogó gyermekvédelmi törvénycsomagot jelentett be, miközben élesen bírálta a Fidesz és a KDNP képviselőit. Az ellenzék főként a magas benzin- és dízelárakat kérte számon a kormányon, a Mi Hazánk pedig több gyermekvédelmi intézkedést támogatott, más kérdésekben viszont vitába szállt a Tiszával. Az ülés többször feszült, személyeskedő hangulatba fordult, bekiabálásokkal, látványos gesztusokkal és kölcsönös politikai vádakkal, miközben több fontos kormányzati vállalás is elhangzott a következő hónapokra és évre vonatkozóan.

Őszöddel kezdte felszólalását Magyar Péter

A Magyar News Online tudósítása szerint Magyar Péter miniszterelnök a húsz évvel korábban nyilvánosságra került őszödi beszéd felidézésével kezdte napirend előtti felszólalását. A kormányfő arról beszélt, hogy szerinte a Gyurcsány-kormány annak idején „trükkök százait” alkalmazta azért, hogy a választás előtt ne derüljön ki az ország és a költségvetés valós helyzete.

Magyar azt is felidézte, hogy abban az időszakban rendszeresen tüntetett a Kossuth téren Gulyás Gergely társaságában. Ezután Orbán Viktor hétvégi kijelentésére reagált, amely szerint a korábbi kormányában nem voltak korrupt személyek, és úgy fogalmazott: „Ez a patologikus hazudozás olyan szintje, amit Gyurcsány Ferenc is csak irigykedve figyel.”

A miniszterelnök beszédét már annak elején többször megakasztotta az ülésteremben kialakuló zaj. A fideszes képviselők beszélgetése miatt több alkalommal is várnia kellett, miközben Forsthoffer Ágnes házelnök szintén rendreutasította azokat, akik nem figyeltek a felszólalásra.

Balla György fideszes képviselő például hosszabb ideig beszélgetett előbb Szentkirályi Alexandrával, majd Bóka Jánossal, miközben Magyar felszólalt. A kormányfő és Forsthoffer is figyelmeztette, Balla ezt követően végül abbahagyta a beszélgetést, és a telefonját kezdte használni.

A gyermekvédelmi jelentés került a vita középpontjába

Magyar ezután áttért a gyermekvédelmi rendszer helyzetére, amelyről a kormány szeptember 12-én hozta nyilvánosságra átfogó jelentését. A dokumentum szerint a Magyarországon élő gyermekek mintegy 8 százaléka, csaknem 130 ezer gyermek veszélyeztetett, közülük körülbelül 23 ezren állami gondoskodásban élnek, miközben az intézmények jelentős része túlzsúfoltsággal és munkaerőhiánnyal küzd.

A miniszterelnök azt mondta, „iszonyatosan fáj” belenézni a jelentésbe, ugyanakkor szerinte minden nemzetnek időnként szembe kell néznie saját hibáival és hiányosságaival. Magyar szerint Magyarországnak most a gyermekvédelem területén kell ezt megtennie, és a nyilvánosságra hozott jelentés ennek a folyamatnak az egyik alapja.

A kormányfő beszélt arról is, hogy sok gyermek a mai napig bántalmazó családi környezetben él, miközben a gyermekvédelmi intézményekben sokszor az alapvető szükségletekre is kevés forrás jutott. Felidézte azokat az eseteket is, amelyekben gyermekek bántalmazásáról, elhanyagolásáról, valamint szexuális kizsákmányolásáról számoltak be.

Amikor Magyar arról beszélt, hogy az Orbán-kormányok idején egyes gyermekotthonokban gyermekek ételért cserébe szexuális szolgáltatásokat vállaltak, több tiszás képviselő a fideszes padsorok felé kiabálta, hogy „szégyen”. A vita ettől kezdve egyre feszültebbé vált, és a napirend előtti felszólalások jelentős része a korábbi kormányok felelősségéről, illetve a jelenlegi kabinet intézkedéseiről szólt.

Magyar szerint a korábbi kormány tudott a problémákról

A miniszterelnök szerint a Fidesz vezette korábbi kormány már korábban is készíttetett részletes felmérést a gyermekvédelmi rendszer állapotáról. Magyar állítása szerint azonban a feltárt problémákat nem hozták nyilvánosságra, és a szükséges beavatkozások is elmaradtak.

A kormányfő a fideszes és KDNP-s képviselőket is megszólította, és azt mondta nekik: „Nyugodtan felnézhetnek néha és nyugodtan vállalhatják a tetteiket.” Ezt követően arról beszélt, hogy az intézményekből megszökő gyermekek nagy száma nem egyszerűen egyedi fegyelmi probléma, hanem szerinte a rendszer működésének következménye.

Magyar felhozta a kórházakban egészségügyi indok nélkül hosszú ideig maradó csecsemők ügyét is. Szerinte az előző kormány feladata lett volna, hogy megfelelő elhelyezést biztosítson számukra, és felidézte Pintér Sándor korábbi belügyminiszter egyik, az ügyben tett kijelentését is: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket.”

A miniszterelnök szerint a gyermekvédelem olyan ügy, amelyben nemzeti egyetértésre lenne szükség. Úgy fogalmazott, hogy ezen a területen „Kötcsén kívül mindenki tudja”, hogy közös cselekvésre van szükség.

Tízmilliárdos krízisprogramot indít a kormány

Magyar a parlamentben megerősítette a tízmilliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogram elindítását is. A bejelentés szerint ebből hatmilliárd forintot eszközbeszerzésekre fordítanak, és több milliárd forint jut 15 gyermekotthon megerősítésére, illetve új ellátási kapacitások kialakítására.

A program részeként egy 80 férőhelyes krízisközpontot is létrehoznak, valamint bentlakásos addiktológiai ellátást szerveznek a szerhasználati problémákkal küzdő fiatalok számára. A kormány emellett 440 millió forintot különít el veszélyeztetett fiatal anyák támogatására.

Magyar korábbi bejelentése szerint a krízisprogram új vagy új funkciójú férőhelyek létrehozását, speciális gyermekotthonok kialakítását és regionális pszichológiai, pszichiátriai, illetve gyógypedagógiai szakmai csapatok felállítását is tartalmazza. A dolgozók lelki és mentális támogatására szintén külön forrást biztosítanak.

Novemberben és januárban jön a béremelés

A gyermekvédelem és a teljes szociális ágazat munkaerőhiányára reagálva Magyar jelentős fizetésemelést is ígért. A miniszterelnök közlése szerint a kétlépcsős béremelés első része már novemberben megérkezik, a második ütemet pedig januárban hajtják végre.

A parlamenti felszólalásban Magyar nem közölte a pontos százalékos mértéket, de korábban arról beszélt, hogy reális lehet a gyermekvédelmi dolgozóknál a 20–25 százalékos emelés. A kormányfő szerint az a cél, hogy a szociális területen dolgozóknak ne kelljen nagy mennyiségű túlórát vállalniuk pusztán azért, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből.

Benyújtják az átfogó gyermekvédelmi törvénycsomagot

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a kormány benyújtja az átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatát. A szabályozás egyik célja, hogy szigorúbban korlátozzák azokat a kiskorúak számára is hozzáférhető médiatartalmakat, amelyek szexuális erőszakot, kizsákmányolást vagy más szexuális bűncselekményeket népszerűsítenek vagy igazolnak.

A miniszterelnök a törvényjavaslatból is idézett: „Tilos 18 éven aluliak számára pornográf valamint olyan, életkoruknak és fejlettségi szintüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, továbbá olyan egyéb tartalmat hozzáférhetővé tenni és népszerűsíteni, amely szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást […], illetve más szexuális bűncselekményeket népszerűsít, igazol, vagy azok elkövetésére ösztönöz.”

A javaslat a közterületeken megjelenő politikai és kereskedelmi hirdetéseket is érinti, amennyiben azok a gyermekek fejlődését károsan befolyásolhatják. Magyar abban bízik, hogy a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok pártpolitikai hovatartozástól független támogatást kaphatnak a parlamentben.

A kórházban rekedt gyermekek helyzetét szintén törvényi eszközökkel rendeznék. A javaslat szerint ha egy gyermek kórházi tartózkodását már nem indokolja az egészségi állapota, a gyámhatóságnak nyolc napon belül intézkednie kell az elhelyezéséről.

Toroczkai több gyermekvédelmi intézkedést támogat, de az örökbefogadásban éles a vita

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt mondta, pártjának nincs alapvető vitája a kormánnyal a gyermekvédelmi rendszer rendbetételének szükségességéről. Közölte, hogy támogatják a problémák feltárását, a rendteremtést és a gyermekvédelmi dolgozók bérrendezését.

Toroczkai ugyanakkor kifogásolta, hogy szerinte a Tisza nem tárgyalja érdemben a Mi Hazánk egyes pedofilellenes javaslatait. Példaként a kémiai kasztrálásról, valamint a gyermekvédelemmel foglalkozó külön rendőrségi egységek létrehozásáról szóló kezdeményezéseket említette.

A két oldal az örökbefogadás kérdésében is összeütközött. Toroczkai kijelentette, hogy pártja ellenzi az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségét, mert álláspontja szerint jelenleg is sok heteroszexuális pár vár gyermekre.

Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy nem tartja megfelelő érvnek azt, hogy az azonos nemű párok azért ne fogadhassanak örökbe, mert más párok még várakoznak. A miniszterelnök szerint vannak olyan gyermekek, különösen roma vagy egészségi problémával élő gyermekek, akiknek jóval kisebb esélyük van arra, hogy családba kerüljenek.

Magyar arra kérte Toroczkait, látogasson meg egy gyermekvédelmi intézményt, majd ezután mondja azt, hogy egy alkalmas, dolgozó, rendezett körülmények között élő azonos nemű pár ne fogadhasson örökbe. „Ne mi miattunk. Minket nyugodtan gyalázhat. De a gyerekek miatt most hagyja abba a provokációt és uszítást” – mondta a Mi Hazánk frakcióvezetőjének.

Rétvári Bence és Magyar Péter között is kiéleződött a vita

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, a lehető legszigorúbban kell megbüntetni azokat, akik gyermekek sérelmére követnek el bűncselekményt. Ugyanakkor azt állította, hogy a Tisza a kampányban és azóta is politikai eszközként használta a gyermekvédelemben nevelkedők ügyét.

Rétvári beszéde közben Magyar többször közbeszólt, egyszer azt kérdezve: „ez miről beszél”. Forsthoffer Ágnes ekkor figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy hallgassa végig az ellenzéki frakcióvezetőt.

Magyar később odament Rétvárihoz, és az asztalára helyezte azt a dokumentumot, amely szerint Orbán Viktor korábban állami kitüntetésre javasolta a bicskei gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt jogerősen elítélt igazgatóját, Vásárhelyi Jánost. A hétvégi kötcsei eseményen Orbán az ügy hátteréről azt mondta, hogy Vásárhelyit valaki más terjesztette fel számára, később pedig nyilvánosságra került, hogy a kezdeményezés Balog Zoltán akkori emberminisztertől érkezett.

A vita későbbi szakaszában Magyar már úgy fogalmazott Rétvárinak: „Egészen szánalmas, amit művel.” A miniszterelnök szerint a Fidesz és a KDNP képviselőitől elsősorban egyetlen szót várt volna a gyermekvédelmi rendszerben történtek után: azt, hogy „bocsánat”.

Bóka János szerint a gyermekvédelemmel terelik el a figyelmet az üzemanyagárakról

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője teljesen más irányból közelítette meg a kormány napirendjét. Azt állította, Magyar Péter azért helyezi a hangsúlyt a gyermekvédelemre, hogy elterelje a figyelmet a magas üzemanyagárakról és a költségvetési problémákról.

Bóka szerint a gyermekek ügyét Magyar politikai eszközként használja, és a gyermekvédelmi jelentés ismertetése is ezt szolgálja. A Fidesz frakcióvezetője ehelyett a védett üzemanyagár visszaállítását sürgette, amely szerinte valamennyi magyar rendszámú autó számára alacsonyabb tankolási árat biztosítana.

Schummer Orsolya tiszás képviselő erre azt mondta, Bóka felszólalása „mindennek az alja volt”. Schummer szerint a korábbi kormány nem védte meg megfelelően a gyermekeket a bántalmazástól, zaklatástól vagy szerhasználattól, és úgy vélte, a korábbi szabályozási válaszok, például egyes könyvek lefóliázása, nem kezelték a gyermekvédelmi rendszer valódi problémáit.

Magyar: „Üzemanyaghiányt akarnak?”

A parlamenti vita egyik legélesebb része az üzemanyagárakról szólt. Magyar Péter szerint a fideszes képviselők valótlanul állítják, hogy jelenleg rekordmagasan áll a dízel ára, mert az előző kormány idején ennél többször is magasabb árszintek voltak.

A miniszterelnök azt mondta, volt olyan időszak, amikor a dízel literenkénti átlagára elérte a 825 forintot, miközben az ülés idején 699 forint körül volt. Magyar szerint a környező országok többségében magasabb az üzemanyag ára, mint Magyarországon, és azt állította, hogy a Fidesz olyan ábrákat terjeszt az interneten, amelyek félrevezető képet adnak a régiós összehasonlításról.

Magyar szerint a benzinárstop havi 50–100 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára. Azt is állította, hogy a védett ár bevezetése néhány napon belül ellátási problémákat okozhatna, ezért az ellenzéki padsorok felé fordulva azt kérdezte: „Üzemanyaghiányt akarnak?”

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az előző Orbán-kormányok alatt a védett árakat jellemzően választásokhoz közeledve alkalmazták. Magyar szerint a szakértői tapasztalatok alapján az ilyen típusú árkorlátozás nem valódi, hosszú távú megoldás, mert hiányhelyzetet teremthet.

Pócs János rajza is szóba került

A vita különös epizódja volt, amikor Pócs János fideszes képviselő asztalán megjelent egy Frédit és Bénit ábrázoló rajz. A beszámoló szerint a rajzot a fideszes képviselők egymás között is körbeadták, miközben a gyermekvédelmi jelentés legsúlyosabb megállapításairól zajlott a vita.

Magyar ezt élesen szóvá tette. „Egymásnak adogatják a rajzokat és mosolyognak, miközben gyermekek szexuális kihasználásáról és zaklatásáról beszélünk” – mondta a miniszterelnök.

Rétvári szerint a Tisza nem ezt ígérte a benzinárakról

Rétvári Bence később ismét az üzemanyagárakkal támadta a kormányt. A KDNP frakcióvezetője szerint a választási kampányban a Tisza olcsóbb benzint ígért, nem pedig azt, hogy a dízelüzemű járművek tulajdonosainak egy része ötezer forintos támogatást kap.

Rétvári más kampányígéreteket is felsorolt, köztük a babaváró csomagot, a nyugdíjasok támogatását, a családi pótlék megduplázását és az egészségügyi kiadások emelését. Magyar erre azt mondta, hogy a kormány vállalásainak jelentős része az első teljes kormányzati évben, vagyis 2027-ben lép életbe.

A miniszterelnök külön kitért a családi pótlékra is, amelynek emelését továbbra is ígérte, bár a pontos összegről ekkor sem beszélt. Magyar szerint a korábbi Fidesz-kormány ezt az ellátást egyszer sem emelte meg.

Palóc André fideszes képviselő szintén a védett üzemanyagár visszaállítását sürgette. Szerinte az ötezer forintos támogatás nem jelent érdemi segítséget, hanem elsősorban kommunikációs intézkedés, és ha a Tisza valóban 480 forintos üzemanyagárat ígért, akkor szerinte ezt az ígéretet teljesíteni kell.

Az alkotmánybíró-jelöltek miatt is összecsapott Magyar és Toroczkai

Toroczkai László kifogásolta, hogy a Tisza nem támogatta a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjeit és más testületi jelöléseit. A frakcióvezető azt hangsúlyozta, hogy szerinte a Tisza kétharmados felhatalmazása nem jelenti azt, hogy minden intézmény személyi kérdéseiről kizárólagosan dönthet.

Magyar erre azt mondta, hogy a Mi Hazánk által megnevezett jelöltek közül többen a korábbi rendszerhez kötődtek, illetve szerinte nem rendelkeztek megfelelő alkotmányjogi háttérrel. Hozzátette: ha olyan személyeket jelölnek, akiknél a Tisza biztosítottnak látja a független és objektív alkotmánybírói működést, készek lehetnek a támogatásukra.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az alkotmánybírók nem az új alkotmány szövegét fogják megírni. Szerinte a készülő új alkotmány kidolgozásában az országgyűlési képviselők, köztük az ellenzék képviselői is részt vehetnek.

Magyar a korábbi alaptörvény elkészítésére utalva úgy fogalmazott, hogy az új alkotmányt nem úgy írják majd, mint szerinte a 2010-es évek elején, amikor Szájer József „és a barátja. Az én barátom, közösen” egy tableten dolgozott az alaptörvény szövegén. A kormányfő korábban arról is beszélt, hogy reményei szerint még szeptember végén létrejöhet az alkotmányozási folyamatot felügyelő grémium.

A végrehajtási rendszer átalakításáról is szó esett

Magyar Péter Toroczkai Lászlónak válaszolva a végrehajtói rendszer reformját is szóba hozta. A miniszterelnök szerint a kormány „fenekestül felforgatja” és teljes egészében átalakítja a rendszert, akár még azelőtt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatná Schadl Györgyöt.

Magyar azt mondta, ha jogszabály-módosítás szükséges ahhoz, hogy a bizottság eredményesen tudjon idézni, arra is nyitottak. Toroczkai ezzel szemben azt állította, hogy a bizottság megfelelően dolgozik, a nehézséget elsősorban az adatvédelmi szabályok jelentik.

A Mi Hazánk elnöke ezen a ponton arról is beszélt, hogy a nagy multinacionális cégeket, például a Metát magasabb adóval kellene terhelni, az ebből származó bevételt pedig béremelésekre lehetne fordítani. Toroczkai szerint a Tisza-kormány ezt azért nem teszi meg, mert „globalista” politikát folytat.

Az egészségügyi alapellátás helyzete is napirendre került

Porpáczy Krisztina, a Tisza képviselője és az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az alapellátás állapotáról beszélt. Közlése szerint egy friss jelentés alapján 1026 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, miközben a praktizáló háziorvosok jelentős része 50 év feletti, vagyis a létszámhiány mellett generációs problémával is szembe kell nézni.

Porpáczy úgy fogalmazott: „Nem egyszerűen több pénzt akarunk rakni a rendszerbe, magát a rendszert alakítjuk át. […] A mai alapellátás azért működik, mert a benne dolgozók sokszor a rendszer hibái ellenére is működtetik.”

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyetértett az államtitkár helyzetértékelésével. Azt mondta, hogy egy korábban rendeleti és politikai módon irányított rendszerből szakmai ellátórendszert próbálnak kialakítani, ami hosszabb folyamat lesz, ezért úgy fogalmazott: „Nem 100 méteres sprint, de a maratonon is számítanak a részidők.”

Az augusztus 20-i rendezvény ügyében is eredmény jöhet

Magyar Péter az augusztus 20-i állami rendezvény megszervezésével kapcsolatban folyó vizsgálatra is kitért. A miniszterelnök szerint akár már a következő héten lehet eredménye az ügyben indított ellenőrzésnek.

Magyar azt mondta, hogy a kormánynak mindössze néhány hete volt az esemény megszervezésére, ezért meghívásos közbeszerzési eljárást alkalmaztak. Állítása szerint valamennyi meghívott vállalkozás legitim piaci szereplő volt, a vizsgálat pedig tisztázhatja a szervezés körül felmerült kérdéseket.

Feszült ülésnap, két teljesen eltérő politikai napirend

A hétfői napirend előtti felszólalások végére élesen kirajzolódott a kormány és a Fidesz–KDNP eltérő politikai fókusza. Magyar Péter és a Tisza a gyermekvédelmi jelentést, a rendszer átalakítását, az intézményi problémák feltárását, a béremelést és a törvénycsomagot állította előtérbe, míg a Fidesz és a KDNP elsősorban az üzemanyagárak, a választási ígéretek és a kormány gazdaságpolitikai döntései miatt támadta a kabinetet.

A Mi Hazánk több gyermekvédelmi intézkedéssel egyetértett, de az örökbefogadás, az alkotmánybíró-jelölések, a végrehajtási rendszer és más kérdések miatt éles vitába került Magyarral. A képviselők kölcsönösen bekiabáltak egymás felszólalásai alatt, ezért az ülés hangulata többször is kifejezetten feszült volt.

A gyermekvédelmi vitában Magyar többször azt kérte számon a korábbi kormánypártokon, hogy szerinte nem kértek bocsánatot az előző években feltárt visszaélésekért és rendszerszintű problémákért. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor ezen az ülésen elsősorban azt hangsúlyozta, hogy szerintük a Tisza nem teljesíti az üzemanyagárak csökkentésére tett választási ígéretét.

Magyar erre azzal válaszolt, hogy a védett ár visszaállítása szerinte óriási költségvetési kiadással és rövid időn belül ellátási problémákkal járna. A parlamenti vita egyik legemlékezetesebb kérdése ezért végül az lett, amelyet a miniszterelnök az ellenzéki padsorok felé fordulva tett fel: „Üzemanyaghiányt akarnak?”

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.