A világ kötvénypiacain olyan hozamemelkedés indult, amelyet egyre több befektető tart a legnagyobb piaci kockázatnak. A tízéves amerikai államkötvény hozama kedden 5,04 százalékig emelkedett, ami 2007 óta nem látott szint. A magasabb hozamok megdrágítják az államok, vállalatok és háztartások finanszírozását, miközben csökkenthetik a részvények vonzerejét is. A jelenség ráadásul nem csak az Egyesült Államokat érinti: Németországban és más fejlett piacokon is többéves csúcsok alakultak ki. Magyarországon a tízéves állampapír hozama 5,86 százalékra nőtt, miközben a befektetők a Federal Reserve szerdai kamatdöntésére figyelnek, és annak üzeneteitől várják a következő nagyobb piaci mozgást a globális kötvénypiacokon és a részvénypiacokon egyaránt a héten.

Húsz éve nem volt ilyen magas az amerikai hozam

A világ pénzpiacain most az egyik legfontosabb szám az 5 százalék. A tízéves amerikai államkötvény hozama kedden 5,04 százalékig emelkedett, amire 2007 óta nem volt példa. A hozam később valamelyest visszahúzódott, de továbbra is az 5 százalékos lélektani határ közelében mozgott.

Az amerikai tízéves kötvény hozama azért különösen fontos, mert a világ egyik legfontosabb pénzügyi referenciaértékének számít. Számos vállalati hitel, jelzáloghitel, állami finanszírozási költség és más pénzügyi termék árazására is közvetlen vagy közvetett hatással van, ezért egy tartós hozamemelkedés jóval túlmutat az amerikai állampapírpiacon.

A mostani emelkedést több tényező egyszerre hajtja. Az elmúlt hetekben ismét erősödtek az inflációs félelmek, miközben a magas energiaárak, a közel-keleti konfliktus és az amerikai költségvetési kilátások is növelték a befektetők bizonytalanságát. A piacokon emellett egyre erősebb az a várakozás, hogy a Federal Reserve ismét szigorítani fogja monetáris politikáját.

Miért rossz hír a magasabb kötvényhozam?

Az államkötvények hozama és árfolyama ellentétes irányba mozog: amikor a befektetők eladják a már kibocsátott kötvényeket, azok ára csökken, a hozamuk pedig emelkedik. A mostani globális folyamat mögött ezért egy széles körű kötvénypiaci eladási hullám áll.

A magasabb hozam elsőként magukat az államokat érinti. Amikor egy kormány új adósságot bocsát ki vagy lejáró kötvényeit refinanszírozza, magasabb kamatot kell kínálnia a befektetőknek. Ez különösen azokban az országokban válhat problémává, amelyek már eleve jelentős államadósságot görgetnek maguk előtt.

A drágább állami finanszírozás idővel a gazdaság többi részében is megjelenhet. A vállalatok kötvénykibocsátásai és bankhitelei magasabb kamatok mellett válhatnak elérhetővé, így egyes beruházásokat elhalaszthatnak vagy teljesen törölhetnek. Ez lassabb gazdasági növekedést, kevesebb beruházást, szélsőséges esetben pedig elbocsátásokat és vállalati csődöket is eredményezhet.

A háztartások sem maradnak ki ebből a folyamatból. Az Egyesült Államokban például a tízéves állampapír hozama fontos referencia a jelzáloghiteleknél, ezért a tartósan magas hozamok a lakásfinanszírozást is drágán tarthatják.

A részvénypiacoknak sem kedvez az 5 százalék

A részvénypiacok szempontjából azért kellemetlen a kötvényhozamok emelkedése, mert megváltoztatja a befektetők kockázat–hozam számítását. Ha egy viszonylag alacsony kockázatúnak tekintett amerikai állampapír 5 százalék körüli hozamot kínál, akkor egy részvénybefektetésnek ennél lényegesen magasabb várható megtérülést kell nyújtania ahhoz, hogy vonzó maradjon.

A gyors hozamemelkedés ezért nyomást helyezhet a részvényárfolyamokra, különösen a magas értékeltségű technológiai vállalatokra. A keddi kereskedésben az amerikai részvényindexek is gyengültek: a Dow Jones 0,63, az S&P 500 0,45, a Nasdaq pedig 0,78 százalékkal került lejjebb, miközben az állampapírhozamok új csúcsokra emelkedtek.

Különösen érzékeny lehet a mesterséges intelligencia köré épülő befektetési hullám. Az AI-adatközpontok, chipgyárak és más infrastruktúrák fejlesztése hatalmas tőkét igényel, ezért a finanszírozási költségek tartós emelkedése megdrágíthatja azokat a beruházásokat, amelyek az elmúlt években a technológiai szektor növekedését hajtották.

A befektetők már ezt tartják az egyik legnagyobb veszélynek

A Bank of America által megkérdezett alapkezelők körében a kötvényhozamok rendezetlen, kontrollálhatatlanná váló emelkedése került a legfontosabb piaci kockázatok közé. A befektetők ezt már az AI-részvények esetleges buborékosodásánál és az infláció újbóli gyorsulásánál is komolyabb veszélynek tekintették.

A probléma nem önmagában az, hogy az amerikai tízéves hozam átlépte az 5 százalékot. A piac számára sokkal fontosabb, hogy milyen gyorsan és milyen körülmények között történik az emelkedés, illetve hol áll meg a folyamat.

Ha a befektetők azt kezdik feltételezni, hogy a hozam rövid időn belül 5,5 vagy akár 6 százalékig is emelkedhet, az sokkal nagyobb átrendeződést indíthat el a részvény-, kötvény- és devizapiacokon. Az 5 százalékos szint ezért részben pszichológiai határként is működik.

Nem csak Amerikában emelkednek a hozamok

Az amerikai piac mozgása egy szélesebb globális kötvénypiaci eladási hullám része. Németország tízéves államkötvényének hozama szerdán 3,54 százalék közelében mozgott, ami a Reuters szerint olyan szint, amelyre 2009 júniusa óta nem volt példa.

Más országokban is többéves vagy évtizedes csúcsok alakultak ki, miközben a befektetők egyszerre tartanak az inflációtól, a növekvő államadósságoktól és attól, hogy a jegybankok a korábban vártnál tovább kényszerülhetnek magas szinten tartani a kamatokat.

A kötvénypiac különösen érzékenyen reagál arra, ha a befektetők megkérdőjelezik egy ország költségvetési pályájának fenntarthatóságát. Minél nagyobb kamatot követelnek az új államadósság finanszírozásáért, annál nagyobb részét viszi el a költségvetésnek a kamatfizetés, ami újabb hitelfelvételt tehet szükségessé.

Magyarországon is emelkedtek a hozamok

A nemzetközi folyamat a magyar kötvénypiacot sem kerülte el. A tízéves magyar állampapír referenciahozama kedden 5,86 százalékra emelkedett, ami május óta nem látott szintet jelentett. A Portfolio elemzése szerint azonban a mozgás nagyrészt együtt haladt a nemzetközi hozamemelkedéssel, és a német állampapírokhoz viszonyított magyar hozamkülönbség csak kis mértékben változott.

A jelenlegi szintet ráadásul érdemes az év eleji értékekkel együtt vizsgálni. A magyar tízéves hozam még az elmúlt hetek emelkedése után is közel egy százalékponttal alacsonyabb, mint az év elején volt, vagyis 2026 egészét tekintve a hazai kötvénypiac teljesítménye eddig kedvezőbben alakult, mint amit a szeptemberi mozgás önmagában sugall.

A magyar állampapírok iránti külföldi keresletet az elmúlt időszakban a hazai gazdaságpolitikai változásokkal kapcsolatos várakozások is befolyásolták. Emiatt a globális hozamemelkedés egyelőre nem jelent automatikusan ugyanolyan mértékű kockázatot Magyarországon, mint azokban az országokban, ahol egyszerre romlanak a költségvetési és inflációs kilátások.

Minden szem a Federal Reserve-re szegeződik

A következő nagy piaci irányt az amerikai jegybank szeptember 16-i kamatdöntése határozhatja meg. A Reuters által megkérdezett közgazdászok 85 százaléka arra számított, hogy a Federal Reserve 25 bázisponttal, 3,75–4 százalékos sávba emeli az irányadó kamatot. Ez lenne az első amerikai kamatemelés 2023 óta.

A befektetők azonban nemcsak magát a kamatdöntést figyelik, hanem Kevin Warsh Fed-elnök sajtótájékoztatóját és a jegybank új gazdasági előrejelzéseit is. A piac elsősorban arra kíváncsi, hogy az esetleges emelés egyszeri lépés lesz-e, vagy egy hosszabb szigorítási ciklus kezdete.

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de egy hiteles inflációellenes kamatemelés akár csökkentheti is a hosszabb lejáratú állampapírok hozamát. Ha ugyanis a befektetők elhiszik, hogy a Fed képes megfékezni az inflációt, kisebb inflációs prémiumot követelhetnek a tíz- vagy harmincéves kötvényekért.

A rövidebb futamidejű finanszírozás ugyanakkor közvetlenül drágulhat a magasabb jegybanki kamat miatt. A következő napok egyik meghatározó kérdése ezért az lesz, hogy a Fed üzenete képes-e megnyugtatni a kötvénypiacot, vagy az 5 százalék feletti amerikai hozamok tartósan velünk maradnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Fotó: AFP / Mandel Ngan

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.