Az Európai Parlament szerint Oroszország jelenti jelenleg a legsúlyosabb állami eredetű hibrid fenyegetést az Európai Unióra és tagállamaira. A szerdán elfogadott állásfoglalás a megelőzés, a korai előrejelzés és a stratégiai sebezhetőségek folyamatos nyomon követésének erősítését sürgeti, valamint szorosabb együttműködést kér az uniós országok és a NATO között. A dokumentum Kínát, Iránt és Észak-Koreát is olyan szereplőként említi, amelyek hibrid kampányokkal gyengíthetik az európai demokráciákat és biztonsági érdekeket. A nem kötelező erejű állásfoglalást 470 igen, 129 nem és 62 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlamentben szerdán, Strasbourgban, a szeptemberi plenáris ülésen, több biztonsági incidensről szóló európai jelentés közepette aznap délután.

A megelőzésre helyeznék a hangsúlyt

Az Európai Parlament szeptember 16-án elfogadott állásfoglalása szerint az Európai Uniónak nem kizárólag a már bekövetkezett hibrid támadásokra kell reagálnia, hanem jóval nagyobb hangsúlyt kell helyeznie azok megelőzésére. A parlamenti szöveg a fenyegetések korai felismerését, az uniós sebezhetőségek folyamatos feltérképezését és az ellenséges műveletek hatásának lehetőség szerinti megelőzését sürgeti.

Az EP álláspontja szerint a hibrid fenyegetések egyre több területet érintenek egyszerre. A kibertámadások, a kritikus infrastruktúra elleni szabotázs, a dezinformáció, a politikai befolyásolás, a drónokkal végrehajtott műveletek és más, a hagyományos katonai támadás küszöbe alatt maradó akciók egyaránt komoly biztonsági kihívást jelenthetnek. Az Európai Parlament kutatószolgálata is arra figyelmeztetett, hogy az ilyen műveletek egyre inkább elmossák a belső és külső biztonság közötti határt.

Az állásfoglalás jogilag nem kötelező erejű, vagyis önmagában nem hoz létre új kötelezettségeket a tagállamok számára. Politikai iránymutatásként azonban azt jelzi, hogy az EP többsége szigorúbb és összehangoltabb uniós fellépést szeretne a hibrid fenyegetésekkel szemben.

Oroszországot nevezték meg a legsúlyosabb állami fenyegetésként

A dokumentum szerint állami szereplőként Oroszország jelenti a legsúlyosabb hibrid fenyegetést az Európai Unióra és tagállamaira. Az Európai Parlament korábbi határozataiban is többször elítélte az Oroszországnak tulajdonított kibertámadásokat, szabotázsakciókat, választási beavatkozási kísérleteket és más destabilizáló műveleteket.

Az EP ugyanakkor más államokat is megnevezett. A mostani állásfoglalás szerint Kína, Irán, Észak-Korea és más szereplők is folytatnak olyan hibrid kampányokat, amelyek az európai demokratikus intézmények, társadalmak vagy az EU biztonsági érdekeinek gyengítésére irányulhatnak.

A parlamenti megfogalmazás politikai álláspont, nem pedig büntetőjogi vagy nemzetközi bírósági megállapítás. Az egyes konkrét kibertámadások, szabotázsakciók vagy más incidensek esetében külön kell vizsgálni, hogy bizonyítható-e valamely állam vagy állami szerv részvétele.

Szorosabb EU–NATO együttműködést sürgetnek

Az Európai Parlament a tagállamok közötti szorosabb együttműködés mellett az EU és a NATO kapcsolatának további erősítését is fontosnak tartja. Az EP szerint a hibrid fenyegetések természetükből adódóan gyakran egyszerre érintenek katonai, polgári, gazdasági és technológiai területeket, ezért a különböző intézmények közötti gyors információcsere kulcsfontosságú.

A parlament korábbi határozataiban is sürgette az uniós és NATO-képességek összehangolását, különösen a drónok észlelése és semlegesítése, a kritikus infrastruktúra védelme, valamint a hírszerzési információk megosztása területén. Egy júniusi állásfoglalásban az EP például rendszeres közös gyakorlatokat és a keleti tagállamok drónvédelmének fejlesztését is szorgalmazta.

A mostani dokumentum logikája szerint az uniós védekezésnek nemcsak a katonai elrettentésről kell szólnia. A kibervédelem, a kommunikációs rendszerek, az energiaellátás, a közlekedési infrastruktúra, az információs tér és a demokratikus intézmények ellenálló képessége ugyanúgy része a biztonságpolitikai felkészülésnek.

470 képviselő támogatta az állásfoglalást

A szöveget 470 igen szavazattal, 129 ellenében és 62 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament. A magyar képviselők között is eltértek az álláspontok: a Tisza Párt és a DK képviselői támogatták, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői ellene szavaztak.

Az állásfoglalás tehát jelentős parlamenti többséget kapott, de a szavazási eredményből önmagában nem következik, hogy minden támogató képviselő minden egyes biztonságpolitikai javaslattal azonos mértékben egyetértett. Az EP-határozatok gyakran több különböző kérdést és intézkedési javaslatot foglalnak egyetlen szövegbe.

Az elmúlt időszakban az Európai Parlament több más határozatban is keményebb fellépést sürgetett az Oroszországnak tulajdonított hibrid akciókkal szemben. Egy korábbi parlamenti dokumentum például külön uniós cselekvési terv kidolgozását javasolta az orosz hibrid hadviselés szárazföldi, légi, tengeri és digitális formáinak kezelésére.

Drónincidensek is növelik az aggodalmat

A parlamenti szavazás olyan időszakban történt, amikor több európai országban is fokozott figyelem irányul a drónokkal kapcsolatos biztonsági incidensekre. Az EP már júniusban külön állásfoglalásban foglalkozott az orosz drónoknak tulajdonított romániai, balti és finnországi légtérsértésekkel, amelyeket az unió külső határai elleni provokációként értékelt.

A szeptember 16-i EP-szavazás napján a beszámolók szerint NATO-vadászgépek egy robbanóanyaggal felszerelt drónt lőttek le Litvánia felett. A hét elején Lengyelországban is olyan katonai drónt találtak a Balti-tengerben a lengyel partok közelében, amelyet az első vizsgálatok alapján orosz eszközként azonosítottak.

Augusztus elején a lipcsei repülőtér területén is történt egy súlyos incidens. A közlések szerint egy közepes méretű drón repült be a repülőtérre, amelyen robbanóanyagot találtak, és az eszköz egy ukrán Antonov teherszállító közelében zuhant le. A német hatóságok később egy belarusz és egy orosz állampolgárt azonosítottak lehetséges elkövetőként, akik a hatósági állítás szerint kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerzéssel.

Ezeknél az ügyeknél is fontos különválasztani a hatóságok gyanúját a jogerősen megállapított tényektől. Egy adott drón eredetének vagy egy állami szervhez fűződő kapcsolatának megállapítása technikai, hírszerzési és büntetőeljárási bizonyítást igényelhet.

Az EU biztonságpolitikájában egyre fontosabbak a hibrid fenyegetések

Az Európai Parlament jelenlegi álláspontja egy hosszabb ideje tartó folyamat része. Az elmúlt években az uniós biztonságpolitikai dokumentumokban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az a felismerés, hogy a tagállamok elleni nyomásgyakorlás nem feltétlenül klasszikus katonai támadással kezdődik.

Az EP szerint ezért a védekezésnek a hagyományos haderő mellett a digitális infrastruktúrákra, az energiaellátásra, a választási rendszerekre, a kommunikációra és a társadalmi ellenálló képességre is ki kell terjednie. A cél az, hogy egy ellenséges szereplő számára már a támadás előkészítése vagy megindítása előtt világos legyen: az EU képes felismerni, korlátozni és adott esetben megtorolni az ilyen műveleteket.

Az Európai Parlament által elfogadott szöveg ezért elsősorban megelőző megközelítést szorgalmaz. Az EP szerint nem elegendő az egyes incidensekre utólag reagálni, hanem folyamatosan azonosítani kell azokat a stratégiai gyengeségeket, amelyeket külső szereplők kihasználhatnak az Európai Unió vagy tagállamai ellen.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.