Az Országgyűlés kedden titkos szavazással megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját: Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. Mind az öt, a Tisza Párt frakciója által jelölt alkotmánybíró 137 igen és 6 nem szavazatot kapott, majd esküt tett a parlament előtt. A választásra azért volt szükség, mert szeptember elején négy tag megbízatása megszűnt, novemberben pedig Czine Ágnes tizenkét éves mandátuma is lejár. A Fidesz és a KDNP bojkottálta az eljárást, a Mi Hazánk azonban részt vett a szavazásban, miközben saját jelöltjei nem jutottak tovább a bizottsági meghallgatáson és így nem kerültek a titkos voksolásra.

Mind az öt tiszás jelölt 137 igen szavazatot kapott

Az Országgyűlés kedden titkos szavazással döntött az Alkotmánybíróság öt új tagjáról. A képviselők Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot választották meg, valamennyi jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott.

Az új alkotmánybírák a szavazás eredményének kihirdetése után esküt tettek az Országgyűlés előtt. Megbízatásuk kilenc évre szól, miután az Alaptörvény tizenhetedik módosítása a korábbi tizenkét éves alkotmánybírói mandátumot kilenc évre csökkentette.

A most megválasztott öt tag mindegyikét a Tisza Párt frakciója jelölte. A döntéssel jelentősen átalakul az Alkotmánybíróság összetétele, miután a nyári alkotmánymódosítás következtében több korábbi tag mandátuma is megszűnt.

Szeptember elején négy alkotmánybíró távozott

Az új tagok megválasztására azért volt szükség, mert szeptember 1-jén Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása megszűnt. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ugyanis kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik.

A testületben novemberben újabb változás következik, mivel akkor jár le Czine Ágnes alkotmánybíró tizenkét éves mandátuma. Czine Ágnest az Alkotmánybíróság teljes ülése szeptember 1-jei hatállyal a testület elnökhelyettesévé választotta.

A törvény alapján az Országgyűlésnek hatvan nap állt rendelkezésére arra, hogy a megüresedő helyekre új alkotmánybírákat válasszon. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból áll, az új tagok megválasztásához pedig a parlamenti képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

A Fidesz és a KDNP kivonult a szavazás előtt

A Fidesz és a KDNP már korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni az új alkotmánybírák kiválasztási folyamatában. A két ellenzéki párt illegitimnek és az alkotmányosság megcsúfolásának nevezte az eljárást, ezért képviselőik a titkos szavazás elrendelése előtt elhagyták az üléstermet.

A Mi Hazánk ezzel szemben részt vett a folyamatban, és saját jelölteket is állított. A párt Bánovics Tamást, Cservák Csabát, Laky-Takács Pétert, Pápai Ákost és Szmodis Jenőt jelölte, de egyikük sem kapta meg az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának támogatását a hétfői meghallgatáson.

Így a keddi titkos szavazásra végül a Tisza öt jelöltje került. A voksolás eredménye mind az öt esetben azonos lett: 137 képviselő támogatta, 6 pedig ellenezte megválasztásukat.

Chronowski Nóra a demokratikus jogállamot nevezte alapértéknek

Chronowski Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora és alkotmányjogász. A parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy egy törvény alkotmánybírósági megsemmisítését nem egy alkotmányos átalakulás kudarcának, hanem akár annak sikerét igazoló döntésnek is tekintené.

Chronowski az alkotmányosság legfontosabb értékei között a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot emelte ki. Külön hangsúlyozta az egyének, a kisebbségek és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmének fontosságát, valamint azt, hogy az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálata kiemelt szerepet kapjon.

Megközelítése alapján az Alkotmánybíróság feladatát nem kizárólag a jogszabályok technikai ellenőrzésében látja. A testület szerinte az alapjogok és az alkotmányos értékek védelmének egyik legfontosabb intézménye.

Kovács András György a korábbi alkotmánybírósági hagyomány újjáélesztéséről beszélt

Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD-fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Meghallgatásán azt mondta, hogy bíróként különösen megtisztelő feladatnak tartaná a Sólyom László nevével fémjelzett rendszerváltó Alkotmánybíróság által kialakított alkotmányos joggyakorlat újjáélesztését.

Kovács szerint a testület joggyakorlata továbbfejleszthető annak érdekében, hogy Magyarországon hosszú távon működő, konszolidált demokratikus jogállam alakuljon ki. Szavai alapján az Alkotmánybíróságot olyan intézménynek tekinti, amely nemcsak egyedi ügyekben dönt, hanem hosszabb távon is alakítja a magyar alkotmányosság kereteit.

A bíró szakmai háttere elsősorban a közigazgatási joghoz kapcsolódik. Ez a tapasztalat a testületen belül különösen azokban az ügyekben lehet jelentős, amelyekben állami szervek döntéseinek alkotmányossági megítélése kerül előtérbe.

Ligeti Miklós „foglyul ejtett Alkotmánybíróságról” beszélt

Ligeti Miklós büntetőjogász és jogvédő, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként vált szélesebb körben ismertté. A meghallgatásán az Alkotmánybíróság „újragondolását és újraépítését” nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának.

Ligeti saját értékeléseként úgy fogalmazott, hogy jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben. Azt állította, hogy a testület számos esetben gyenge jogi érveléssel, nem jogállami irányban és nem a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok érdekeit szem előtt tartva működött.

Ezek Ligeti politikai-jogi értékelései, nem pedig általánosan elfogadott ténymegállapítások. Megválasztása ugyanakkor azt jelenti, hogy a következő kilenc évben alkotmánybíróként már maga is részt vesz majd annak a testületnek a döntéseiben, amelynek korábbi működését ilyen élesen bírálta.

Orosz Árpád Gábor a bizalom helyreállítását tartja fontosnak

Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász és európai jogi szakjogász. Emellett 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

Meghallgatásán az Alkotmánybíróság iránti bizalom helyreállítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Szerinte ehhez hiteles és független alkotmánybírákra van szükség, akik egy-egy ügy eldöntésekor nemcsak a jogszabályok szövegét, hanem az ügy összefüggéseit és a döntések következményeit is mérlegelik.

Orosz úgy fogalmazott, hogy a jogalkalmazás során mindig a törvény betűje mögé kell nézni, és „lelket kell lehelni” a szavakba. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem jelenthet korlátlan bírói jogfejlesztést, és senki nem válhat önkényes jogalkotóvá.

Szomora Zsolt az alkotmányos párbeszéd híve

Szomora Zsolt habilitált egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, a Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese. Meghallgatásán azt mondta, hogy az alkotmányos párbeszédet tekinti az intézményi működés egyik kulcsának.

Szomora szerint a hatalmi ágak megosztását nem egyszerű szembenállásként kell értelmezni. Úgy véli, inkább olyan alkotmányos párbeszédre van szükség, amelyben az egyes közhatalmi intézmények döntéseikben reflektálnak egymás működésére.

Azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit nem szükségszerűen intézményi konfliktusként kell kezelni. Szerinte a konfliktusalapú megközelítés gyengítheti a jogállamot, míg a párbeszéd arra ösztönözheti a különböző hatalmi ágakat, hogy közösen építsék tovább az alkotmányos államot.

Júliusban már egy másik új tagot is választottak

Az Országgyűlés július végén már döntött egy másik alkotmánybíró személyéről is. Hende Csaba helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választották meg.

Hende Csaba megbízatása szintén a nyári alkotmányos és törvényi változások következtében szűnt meg. Az Alkotmánybíróság később külön közleményben fejezte ki tiszteletét és köszönetét Hende alkotmánybírói tevékenységéért.

Az öt kedden megválasztott bíróval együtt így rövid időn belül jelentősen megújult a tizenöt tagú testület személyi összetétele. Az új tagokra már a kilencéves mandátumszabály vonatkozik, és munkájukat az új, hetvenéves életkori korlát mellett végzik majd.

Jelentős személyi átalakuláson megy keresztül az Alkotmánybíróság

A keddi döntés nem egyszerűen öt üres hely betöltéséről szólt, hanem az Alkotmánybíróság összetételének átfogó átalakulásáról is. A nyári alkotmánymódosítás, a hetvenéves korhatár visszaállítása és a mandátumok kilenc évre rövidítése egyszerre változtatta meg a testület személyi és intézményi kereteit.

A Fidesz és a KDNP az egész folyamat legitimitását vitatja, ezért nem vett részt a keddi szavazásban. A Tisza ezzel szemben saját öt jelöltjét juttatta be a testületbe, miközben a Mi Hazánk jelöltjei a bizottsági szakaszon nem jutottak túl.

Az új alkotmánybírák meghallgatásán elhangzottak alapján mind az öten hangsúlyosan beszéltek a jogállamiságról, a függetlenségről, az alapjogokról, a testület iránti bizalomról vagy az alkotmányos párbeszédről. Hogy ezek a megközelítések hogyan jelennek majd meg az Alkotmánybíróság konkrét határozataiban, azt a következő évek joggyakorlata mutatja meg. (MTI)

MNO – Magyar News Online

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.