Két korábbi uniós biztos, Navracsics Tibor és Andor László értékelte Ursula von der Leyen idei évértékelő beszédét Budapesten. A vita középpontjába az európai biztonság, a NATO szerepe, a versenyképesség, a mesterséges intelligencia, a közösségi média szabályozása és a migráció került. Navracsics szerint az Európai Biztonsági Tanács ötlete könnyen NATO-konkurenciává válhat, miközben a védelem alapvetően továbbra is a NATO feladata. Andor ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Európának csökkentenie kell stratégiai kiszolgáltatottságát. Mindketten hiányoltak fontos témákat von der Leyen beszédéből, bár több új kezdeményezést üdvözöltek. Kanada társult tagságának felvetése különösen meglepte őket, és eltérően ítélték meg Európa geopolitikai mozgásterét és jövőbeli lehetőségeit.

Két volt biztos elemezte von der Leyen évértékelőjét

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament közös budapesti eseményén Navracsics Tibor és Andor László értékelte Ursula von der Leyen szeptember 16-án elmondott, az Unió helyzetéről szóló éves beszédét. A beszélgetést Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője moderálta.

Von der Leyen idei beszédében többek között az európai biztonságról, a migrációról, a versenyképességről, a klímaalkalmazkodásról, a mesterséges intelligenciáról, a közösségi média korhatáráról és Kanada különleges uniós kapcsolatáról beszélt. Az Európai Parlament összefoglalója szerint a vita során a képviselők is elsősorban gazdasági, biztonsági, klíma- és technológiai kérdéseket emeltek ki.

Navracsics, aki 2014 és 2019 között az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt, azt mondta, leginkább Kanada esetleges társult tagságának felvetése lepte meg. Pozitívumként emelte ki viszont a kiskorúak közösségimédia-használatának szabályozását, miközben hiányolta a kohéziós politikát és a versenyképességi kérdések mélyebb tárgyalását.

Andor szerint az EU-nak világosabban kellene megmutatnia, hogy a megoldás része

Andor László, aki 2010 és 2014 között foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos volt, úgy értékelte, von der Leyen helyesen érzékeltette, hogy az Európai Unió vezetése nehéz és változó nemzetközi környezetben működik. Szerinte fontos, hogy az európai polgárok érzékeljék: a korábbi geopolitikai és gazdasági viszonyok átalakulóban vannak.

Andor ugyanakkor hiányolta, hogy az Egyesült Államok nem kapott nagyobb hangsúlyt a beszédben, és szerinte a megélhetési problémákról is többet kellett volna mondania a Bizottság elnökének. Úgy fogalmazott: ha az uniós intézmények nem tudják világosan bemutatni, hogy az EU a problémák megoldásának része, akkor könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy maga az Unió is a probléma része.

A két volt biztos közös pontja az volt, hogy Kanada társult tagságának ötlete mindkettőjüket meglepte. Von der Leyen hivatalosan azt javasolta, hogy kezdjenek dolgozni azon, Kanada lehessen az EU első társult tagja, miközben az ilyen státuszt a jelenlegi uniós szerződések nem határozzák meg.

Navracsics szerint veszélyes lehet egy NATO-val párhuzamos struktúra

A vita egyik legélesebb része az európai biztonságpolitika körül alakult ki. Navracsics szerint von der Leyen „ingoványos talajra” lépett azzal, hogy egy Európai Biztonsági Tanács gondolatát vetette fel, amely az EU keretein túlmutató védelmi együttműködést jelenthetne. Navracsics ezt potenciálisan a NATO-val párhuzamos struktúrának tekintette.

A volt biztos szerint a biztonságpolitika alapvetően továbbra is a NATO feladata. Úgy érvelt, hogy a NATO bizonyította működőképességét, és különösen veszélyes nemzetközi környezetben kockázatos lenne egy már működő rendszer helyett egy új, bizonytalan szerkezetet létrehozni.

Navracsics azt is túlzónak érezte, hogy von der Leyen „független Európáról” beszélt. Értelmezése szerint Európa politikailag jelenleg is független, ugyanakkor gazdasági, katonai és technológiai szempontból mélyen összekapcsolódik más régiókkal, elsősorban az Egyesült Államokkal.

A Bizottság hivatalos összefoglalója szerint von der Leyen valóban nagyobb európai biztonsági önállóságot sürgetett, de nem a NATO felszámolását javasolta. Beszédében új európai biztonsági stratégiát, valamint a hibrid fenyegetésekre reagáló közös protokollokat jelentett be.

Andor szerint Európa kiszolgáltatottságát kell csökkenteni

Andor László más hangsúlyt adott a biztonságpolitikai kérdésnek. Szerinte Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta az európai politikai vezetés egy része nehezen alkalmazkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok korábbi szerepvállalása és prioritásai változhatnak. Ezt ő „kognitív disszonanciaként” írta le.

Példaként a félvezetőktől való függőséget, Ukrajna támogatását és az energiaellátást hozta. Andor szerint ezek mind azt mutatják, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell stratégiai sérülékenységét, különösen olyan területeken, ahol külső szereplők döntései közvetlenül befolyásolhatják az európai gazdaság vagy biztonság működését.

Úgy fogalmazott, a világ egyre inkább a gazdasági hadviselés korszakába lépett, amelyben a kereskedelem, az energia, a technológia és a pénzügyi eszközök geopolitikai nyomásgyakorlásra is használhatók. Szerinte az EU-nak erre intézményi és gazdasági válaszokat kell kidolgoznia.

A versenyképesség mindkét volt biztos szerint háttérbe szorult

Andor szerint az Európai Bizottság már a Draghi-jelentés 2024-es bemutatása óta küzd azzal, hogyan javítsa az EU versenyképességét. Úgy látja, hogy a Bizottság elsősorban a deregulációs elemekre koncentrál, miközben a beruházási szakadék kezelésére nem jut elegendő figyelem.

A volt biztos szerint Európának lényegesen nagyobb finanszírozási kapacitásra lenne szüksége az innováció, a technológiafejlesztés és a vállalkozások támogatásához. A problémát részben az jelenti, hogy számos európai innováció végül az Egyesült Államokban kap nagyobb tőkét és kedvezőbb üzleti környezetet.

Navracsics hasonlóan kritikus volt, de más oldalról közelített. Szerinte a versenyképesség inkább kötelező elemként jelent meg von der Leyen beszédében, miközben a belső piac és a kohézió kérdése háttérbe szorult. Úgy vélte, nemcsak Kína, hanem más globális szereplők is egyre komolyabb gazdasági versenyt jelentenek Európának.

Mesterséges intelligencia: Európának nemcsak szabályoznia kellene

A mesterséges intelligencia kapcsán Andor arról beszélt, hogy az EU-nak nem lenne elég egyszerűen az amerikai technológiai modellt másolnia. Szerinte olyan finanszírozási rendszerekre lenne szükség, amelyek az európai beruházási intézményeket és a magántőkét is összekapcsolják.

Pozitívnak nevezte ugyanakkor, hogy von der Leyen hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia segítse az emberi döntéseket, ne pedig váltsa fel azokat. A Bizottság hivatalos összefoglalói szintén a technológiai önállóságot és az emberközpontú MI-fejlesztést emelték ki.

Navracsics szerint Európa régi problémája, hogy képes innovációt létrehozni, de az üzleti hasznosítás sokszor máshol történik. Példaként olyan technológiai vállalkozásokat említett, amelyek európai eredetük ellenére később más piacokon tudtak igazán nagyra nőni.

A gyerekek közösségimédia-használatának korlátozását üdvözölték

Von der Leyen egyik konkrét javaslata a közösségi média használatának korlátozása volt a gyerekek körében. A Bizottság 13 éves alsó korhatárt, 13 és 15 év között pedig korlátozottabb, úgynevezett miniprofilt javasolna. A gyermekek online biztonságával a Bizottság már hónapok óta külön szakértői panel keretében foglalkozik.

Navracsics szerint az alapvető cél várhatóan széles támogatást élvezhet, a vita inkább arról szól majd, hogy uniós vagy nemzeti szinten kell-e meghozni a konkrét szabályokat.

Andor úgy vélte, vannak olyan területek, ahol a tagállamok maguk is képesek megoldást találni, de a közösségi média szabályozása lehet olyan ügy, ahol az uniós fellépés hozzáadott értéket teremthet.

A migráció továbbra is az egyik legmélyebb európai konfliktus

A beszélgetés végén a migráció is előkerült. Andor szerint az EU hosszú tárgyalások után már elfogadott egy migrációs paktumot, ezért kérdéses, hogy minden új határincidens után szükséges-e új kezdeményezést bejelenteni.

Von der Leyen az éves beszédében azt mondta, hogy minden külső uniós határ közös európai határ, és közös fellépést sürgetett a migráció, az embercsempészet és a határvédelem területén. A Bizottság külön kiemelte a Ceutánál, a Földközi-tengeren és a keleti határokon jelentkező nyomást.

Navracsics szerint a migráció több mint egy évtizede olyan politikai feszültséggóc, amelyre az EU továbbra sem talált minden tagállam számára elfogadható megoldást. Úgy vélte, számos ország formálisan támogat közös döntéseket, de a végrehajtás szintjén már lényegesen kisebb az egyetértés.

Andor arra figyelmeztetett, hogy szerinte hibás kizárólag az embercsempészekre leszűkíteni a migráció okait. Úgy vélte, az EU-nak a kiváltó gazdasági, társadalmi és geopolitikai tényezőkről, valamint a migráció különböző formáiról is nyíltabban kellene beszélnie.

Von der Leyen egyszerre beszélt erősebb és törékenyebb Európáról

Ursula von der Leyen szeptember 16-i beszédében úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió egyszerre tűnik erősebbnek és törékenyebbnek, mint korábban. Új kezdeményezéseket jelentett be a biztonság, a migráció, a klímaalkalmazkodás, a technológia és a gyermekek online védelme területén.

Kanada társult tagságának felvetése, az európai biztonsági struktúrák erősítése és a közösségi médiára vonatkozó új korhatár egyaránt azt mutatja, hogy a Bizottság több olyan területre is belépne, ahol az uniós és a tagállami hatáskörök közötti egyensúly továbbra is politikai vita tárgya.

Navracsics és Andor értékelése alapján éppen ez lehet a következő időszak egyik fő kérdése: mennyiben kell az Európai Uniónak új közös eszközöket létrehoznia, és mely területeken célszerű inkább a meglévő NATO-, tagállami vagy gazdasági struktúrákra támaszkodnia.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.