Magyar Péter bejelentette, hogy haladéktalanul az Országgyűlés elé terjesztik a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet lehetővé tenné, hogy a NAV akár húsz évre visszamenőleg vizsgálja a magas rangú politikusok vagyonát, és azokra is kiterjedne, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk. A jelenlegi tisztségviselőknél két év elteltével indulhatna ellenőrzés, távozás esetén pedig harminc napon belül automatikusan. Magyar szerint a NAV ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat és befektetéseket is vizsgálna. Ötmillió forintot elérő adóhiány esetén az érintett neve és tisztsége is nyilvánosságra kerülne a NAV hivatalos közzétételi listáján, a parlament elé kerülő új szabályozási javaslat szerint pedig.

Húsz évre visszamenőleg vizsgálnák a vagyonosodást

Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a kormány haladéktalanul az Országgyűlés elé terjeszti a politikusok vagyonosodási vizsgálatának új rendszeréről szóló törvényjavaslatot. A húsz évre visszamenő ellenőrzés terve nem új: a Tisza már a választások előtt is azt ígérte, hogy a politikai felsővezetők vagyoni helyzetét hosszabb időszakra visszamenően vizsgálhatóvá teszi, a kormány pedig júliusban jelezte, hogy ehhez megerősítené a NAV jogosítványait.

Magyar most azt mondta, hogy a vizsgálat nemcsak a hivatalban lévő politikusokra terjedne ki, hanem azokra is, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk. A felsorolás szerint országgyűlési képviselők, miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki biztosok kerülhetnének az ellenőrzés hatálya alá.

A kormányfő szerint a cél annak vizsgálata, hogy az érintettek tényleges vagyona és életvitele összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel, valamint a benyújtott vagyonnyilatkozataikkal. Magyar a bejelentésében élesen bírálta a korábbi vagyonnyilatkozati gyakorlatot, ez azonban politikai értékelés a részéről, nem pedig hatósági megállapítás.

A jelenlegi politikusokra is automatikus szabályok vonatkoznának

A tervezet a jelenlegi és a jövőbeni tisztségviselőkre is külön szabályt vezetne be. Magyar közlése szerint az első megbízatás kezdetétől számított két év után a NAV náluk is megkezdhetné az ellenőrzést.

Ha pedig valaki a jelenlegi Országgyűlésből vagy a kormányból távozna, lemondana vagy felmentenék, akkor harminc napon belül automatikusan vagyonosodási vizsgálat indulna vele szemben. Ez azt jelentené, hogy az ellenőrzéshez nem lenne szükség külön politikai vagy hatósági mérlegelésre minden egyes esetben, amennyiben a törvényt a most ismertetett formában fogadja el a parlament.

A rendszer így egyszerre próbálná kezelni a múltbeli és a jelenlegi tisztségviselők vagyoni helyzetét. A kormány korábban arról beszélt, hogy nagyságrendileg ezer embert érinthet a vagyonosodási ellenőrzések új rendszere.

Ingatlanokat, bankszámlákat és céges érdekeltségeket is nézne a NAV

Magyar Péter közlése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal széles körű jogosítványokat kapna az ellenőrzések elvégzéséhez. A NAV nem kizárólag a politikus által benyújtott vagyonnyilatkozatot vizsgálná meg, hanem azt összevetné más rendelkezésre álló pénzügyi és vagyoni adatokkal is.

A vizsgálat kiterjedhetne többek között ingatlanokra, bankszámlákra, céges érdekeltségekre, biztosításokra és befektetésekre. Magyar szerint a hatóság azokat a vagyonelemeket is megpróbálná feltárni, amelyek korábban nem jelentek meg a nyilatkozatokban vagy más nyilvános dokumentumokban.

A NAV ezután kockázatelemzést készítene. Ha az adóhatóság azt állapítaná meg, hogy az érintett bevallott és adózott jövedelme megfelelő magyarázatot ad a vagyonára, az eljárást lezárnák.

Eltérés esetén részletes adóellenőrzés következhetne

Más lenne a helyzet akkor, ha az adózott jövedelem és a feltárt vagyon között olyan különbséget találna a NAV, amely adófizetési mulasztásra vagy nem igazolt eredetű jövedelemre utalhat. Magyar szerint ebben az esetben tételes adóellenőrzést indítanának.

Fontos különbség, hogy egy vagyoni eltérés önmagában nem bizonyít bűncselekményt. Az adóhatóságnak az eljárás során kellene megállapítania, hogy van-e adóhiány, annak mi az oka, illetve szükség van-e további hatósági lépésekre.

A NAV jelenleg is vezet nyilvános adatbázisokat egyes jelentős adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózókról. A kormány új javaslata azonban külön közzétételi szabályt teremtene a vizsgált politikusokra.

Ötmillió forintos adóhiánynál nyilvánosságra kerülne a név

Magyar Péter szerint ha egy politikusnál vagy más, a törvény hatálya alá tartozó személynél legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítana meg a NAV, akkor az érintett neve, tisztsége és a megállapított adóhiány összege is felkerülne a hatóság közzétételi listájára.

Ez a szabály az átláthatóságot erősítené, ugyanakkor lényeges lesz, hogy a parlament elé kerülő törvényszöveg pontosan milyen eljárási garanciákat rendel a közzétételhez. Nem mindegy például, hogy csak jogerős hatósági megállapítás után kerülhet-e nyilvánosságra egy név, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek illetik majd meg az érintetteket.

A részletes törvényjavaslat ismerete ezért kulcsfontosságú lesz a rendszer tényleges működésének megítéléséhez. Magyar csütörtöki bejelentése elsősorban a tervezett politikai és hatósági kereteket ismertette.

Bűncselekmény gyanújánál más hatóságok is bekapcsolódnának

A kormányfő szerint ha a NAV ellenőrzése során bűncselekmény gyanúja merülne fel, az adóhatóság nyomozói továbbítanák az információkat az illetékes szerveknek. Magyar a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, az ügyészséget és a rendőrséget nevezte meg.

Ez sem jelentené automatikusan azt, hogy az érintett politikus bűncselekményt követett el. A gyanú alapján további vizsgálat vagy büntetőeljárás indulhatna, amelyben a büntetőjogi felelősségről az arra jogosult hatóságoknak, végső soron pedig a bíróságnak kellene dönteniük.

A vagyonosodási vizsgálat tehát alapvetően adóhatósági eljárás lenne, amely bizonyos esetekben vezethetne tovább büntetőjogi irányba. A két eljárást ezért külön kell kezelni.

A Tisza már a választás előtt húszéves vizsgálatot ígért

A húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálat a Tisza választási programjában is szerepelt. A párt akkor az országgyűlési képviselők, politikai vezetők és közeli családtagjaik ellenőrzését ígérte, valamint a korrupcióellenes intézményrendszer átalakítását is célul tűzte ki.

A kormány júliusban már jelezte, hogy a NAV új jogosítványokat kaphat, és kockázatelemzés alapján hosszabb időszak vagyoni adatait is vizsgálhatná. Magyar akkor arról beszélt, hogy a rendszernek a korábbi és a jelenlegi politikusokra egyaránt ki kell terjednie.

A csütörtöki bejelentés ennek a tervnek már részletesebb változatát tartalmazza: bekerült az ötéves visszatekintés a már távozott tisztségviselőknél, a két év után induló vizsgálat a jelenlegi politikusoknál, valamint a harmincnapos automatikus ellenőrzés szabálya is a hivatalból távozóknál.

A következő lépés az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat lesz. Annak szövegéből derülhet ki pontosan, milyen adatokat kérhet be a NAV, meddig terjedhet az ellenőrzés, milyen jogorvoslati garanciák lesznek, és milyen feltételekkel hozható nyilvánosságra egy megállapított adóhiány.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.