Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében, miután a Transparency International Magyarország különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. A szervezet szerint a konstrukció legalább 21 milliárd forintos nettó veszteséget okozhatott az államnak, miközben a közvetítő cégek mintegy 60 milliárd forintos nyereséget érhettek el. A feljelentést Ligeti Miklós, a Transparency korábbi jogi igazgatója készítette. Az ügy előbb a Legfőbb Ügyészségre, majd a Központi Nyomozó Főügyészségre, végül a BRFK-ra került. A rendőrség korábban feljelentéskiegészítést rendelt el, most pedig már hivatalosan nyomoz az ügyben, de további részleteket egyelőre nem közölt. Arról sem adtak tájékoztatást, mikor indult.

A BRFK már nyomoz az ügyben

A Budapesti Rendőr-főkapitányság elrendelte a nyomozást a letelepedési államkötvények ügyében. A rendőrség ezt a 444 megkeresésére erősítette meg, de azt nem közölte, pontosan mikor indult meg az eljárás, és egyelőre arról sincs nyilvános információ, hogy van-e már gyanúsítottja az ügynek.

Az eljárás előzménye, hogy a Transparency International Magyarország július végén feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A beadvány először a Legfőbb Ügyészségre került, onnan a Központi Nyomozó Főügyészséghez, majd végül a BRFK-hoz továbbították. Augusztus közepén még csak feljelentéskiegészítésről volt szó, mostanra azonban a rendőrség már nyomozást folytat.

Fontos különbség, hogy a nyomozás elrendelése önmagában nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt, és azt sem, hogy bárki büntetőjogi felelősségét megállapították volna. A rendőrség feladata most annak tisztázása, hogy a feljelentésben leírt tények és számítások megalapozzák-e a hűtlen kezelés gyanúját, illetve kik lehettek felelősek az esetleges vagyoni hátrányért.

Ligeti Miklós írta a feljelentést

A feljelentést Ligeti Miklós készítette még a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként. Ligetit azóta alkotmánybíróvá választották, így már nem a szervezet jogi vezetőjeként vesz részt az ügyben.

A Transparency július 29-én nyilvánosan is közölte, hogy újra feljelentést tesz a letelepedési kötvényprogram miatt. A szervezet arra hivatkozott, hogy az ügy büntethetősége közelíthet az elévüléshez, ezért szükségesnek tartják, hogy a hatóságok még időben kivizsgálják a program pénzügyi és döntéshozatali hátterét.

A szervezet állítása szerint az államkötvények kereskedelmének konstrukciója sérthette az átlátható és felelős állami vagyongazdálkodás követelményeit. Ez a Transparency jogi álláspontja, amelyet a nyomozó hatóságnak kell megvizsgálnia, és amely önmagában még nem tekinthető jogerős megállapításnak.

A programot 2012-ben kezdeményezték

A letelepedési kötvényprogram alapjait 2012-ben teremtették meg. A konstrukció Rogán Antal akkori fideszes országgyűlési képviselő és a parlament gazdasági bizottságának elnöke által jegyzett javaslathoz kapcsolódott. A rendszer lényege az volt, hogy EU-n kívüli állampolgárok több százezer eurós állampapír-befektetéssel magyarországi letelepedési jogot szerezhettek.

A befektetés összege kezdetben 250 ezer euró, később 300 ezer euró volt. A konstrukcióban részt vevő külföldiek nem közvetlenül az államtól vásároltak kötvényt, hanem a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégeken keresztül.

A program egyik legtöbbet bírált eleme éppen az volt, hogy a közvetítők jelentős része offshore hátterű vállalkozás volt, amelyek tényleges tulajdonosi szerkezete nem volt egyértelműen átlátható a nyilvánosság számára. A Transparency szerint ez ellentétes lehetett az állami vagyonnal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás követelményeivel.

A Transparency legalább 21 milliárdos állami veszteségről ír

A Transparency legfrissebb számítása szerint a magyar államot több mint 21 milliárd forintos nettó relatív veszteség érhette a program miatt. A szervezet azt állítja, hogy a letelepedési kötvények után a piacinál magasabb hozamot fizetett az állam, és ez összességében mintegy 66,5 millió euró többletköltséget jelentett.

A Transparency ezzel párhuzamosan azt is kiszámolta, hogy a közvetítő brókercégek kötvénycsomagonként mintegy 29 ezer eurót kereshettek. A teljes program során ebből mintegy 192 millió euró, az akkori árfolyamon hozzávetőleg 60 milliárd forint nyereségük keletkezhetett.

Ezek a számok a Transparency saját számításai, ezért fontos különválasztani őket a hatósági megállapításoktól. A nyomozás egyik feladata éppen annak tisztázása lehet, hogy valóban keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, pontosan mekkora összegben és milyen döntések következtében.

Az ÁKK korábban más számítást közölt

Az ügy pénzügyi megítélése korábban sem volt egységes. Az Államadósság Kezelő Központ néhány évvel ezelőtt azzal érvelt, hogy a letelepedési államkötvények kibocsátása bizonyos összevetésben megtakarítást is eredményezett az államnak.

A 444 összefoglalója szerint az ÁKK azt állította, hogy 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót, akkori árfolyamon közel 3 milliárd forintot takarított meg az állam ahhoz képest, mintha más típusú állampapírt bocsátott volna ki.

Ez a különbség jól mutatja, hogy a program gazdasági mérlege attól is függ, milyen összehasonlítási alapot használnak. A Transparency a teljes konstrukció közpénzügyi hatását és a közvetítők hasznát hangsúlyozza, míg az ÁKK korábbi álláspontja szűkebben, az államadósság finanszírozásának költségéhez viszonyította a programot.

Több mint hatezer kötvénycsomagot adtak el

A program 2013 és 2017 között működött. A Transparency adatai szerint összesen 6621 kötvénycsomagot értékesítettek, és a családtagokat is beleszámítva 19 855 külföldi állampolgár jutott magyar letelepedési engedélyhez.

A parlamenti adatok is azt mutatják, hogy 2017 tavaszáig több mint hatezer befektető kérelmezett letelepedési engedélyt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva. A program tehát nem marginális konstrukció volt, hanem több ezer családot és jelentős összegű állampapír-kibocsátást érintett.

A letelepedési engedéllyel rendelkezők a schengeni övezeten belül szabadon mozoghattak. Az állampapír-befektetésnek meghatározott futamideje volt, ezt követően a befektetett összeg jelentős részét visszakapták, miközben a megszerzett letelepedési jog hosszabb távon is megmaradhatott.

A közvetítőcégek valódi tulajdonosai is kérdésesek

A Transparency jelenlegi feljelentésének egyik fontos eleme, hogy szerintük annak idején nem ellenőrizték megfelelően a közvetítőcégek tényleges tulajdonosi hátterét. A szervezet szerint a gazdasági bizottság nem alakított ki kellően átlátható és ellenőrizhető engedélyezési rendszert.

A Transparency azt állítja, hogy a közvetítők mögött álló tényleges haszonhúzók kilétének feltárása ma már csak büntetőeljárási eszközökkel lehet reális. Ez az egyik oka annak, hogy a szervezet újra feljelentést tett a program lezárása után évekkel.

A nyomozás szempontjából ezért nemcsak a program pénzügyi mérlege lehet érdekes, hanem az is, hogy kik hozták a közvetítőcégek kijelölésével kapcsolatos döntéseket, milyen ellenőrzéseket végeztek, és kik részesültek végső soron a közvetítői haszonból.

2018-ban már volt feljelentés, de akkor elutasították

A Transparency nem először fordult a hatóságokhoz a letelepedési kötvények miatt. A szervezet korábban kiperelte a gazdasági bizottság engedélyezési iratait, majd 2018-ban hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést.

A Központi Nyomozó Főügyészség akkor bűncselekmény hiányában elutasította a beadványt. A mostani feljelentés azonban más jogi minősítésre épül: ezúttal hűtlen kezelés gyanúját fogalmazta meg a szervezet, elsősorban a közvagyont ért állítólagos kár miatt.

A jelenlegi nyomozás ezért nem egyszerűen a 2018-as ügy újranyitása, hanem egy eltérő tényállásra és részben új jogi érvelésre épülő eljárás.

Az elévülés miatt is sürgették az eljárást

A Transparency azért is időzítette 2026 nyarára az új feljelentést, mert a szervezet szerint az ügy közel kerülhet az elévüléshez. Érvelésük szerint ugyanakkor még 2022-ben is teljesített visszavásárlásokat az állam, ezért a vagyoni következmények egy része időben közelebb eshet a jelenhez.

A büntetőjogi elévülés pontos megítélése azonban a tényállástól, a minősítéstől és az esetleges elkövetési időpontoktól függ. Ennek eldöntése nem a civil szervezet, hanem a nyomozó hatóságok, az ügyészség és adott esetben a bíróság feladata.

A nyomozás megindításával most először nyílt lehetőség arra, hogy a hatóságok szélesebb körű büntetőeljárási eszközökkel vizsgálják meg a letelepedési kötvényprogram pénzügyi és döntéshozatali hátterét. Hogy lesz-e gyanúsítás vagy később vádemelés, egyelőre nem lehet tudni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO – illusztráció / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.