Donald Trump amerikai elnök súlyos vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót arra az esetre, ha Kanada olyan társult tagságot kapna, amelyet Washington az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges lépésként értékelne. Trump azt mondta, bizonyos területeken akár az Európával folytatott kereskedelem korlátozása is szóba kerülhet. A vita előzménye Ursula von der Leyen javaslata, amely szerint Kanada lehetne az EU első társult tagja. Az elképzelés részletei egyelőre kidolgozatlanok, és ilyen jogállás jelenleg nem létezik az uniós szerződésekben. Kanada közben az amerikai kereskedelmi konfliktus miatt egyre szorosabb európai kapcsolatokat keres. Mark Carney csütörtökön az Európai Parlament előtt ismerteti Kanada álláspontját.

Trump vámokkal és kereskedelmi korlátozásokkal fenyeget

Donald Trump szerdán újságíróknak arról beszélt, hogy az Egyesült Államok súlyos válaszlépéseket tehet, ha az Európai Unió olyan megállapodást köt Kanadával, amelyet Washington ellenséges lépésként értékel. Az amerikai elnök a lehetséges eszközök között új vámokat és akár bizonyos kereskedelmi kapcsolatok leállítását is megemlítette.

Trump ugyanakkor nem zárta ki teljesen a megállapodás elfogadását. Azt mondta, ha az együttműködést jóhiszemű, az Egyesült Államok ellen nem irányuló kezdeményezésnek látja, akkor az számára is elfogadható lehet.

Az amerikai elnök kijelentései ezért egyelőre politikai fenyegetésként értelmezhetők, nem pedig már meghozott vámintézkedésként. Nem ismert, hogy Washington pontosan milyen termékeket, milyen vámszinteket vagy milyen kereskedelmi területeket érintene egy esetleges válaszlépéssel.

Von der Leyen vetette fel Kanada társult tagságát

A konfliktus közvetlen előzménye Ursula von der Leyen szeptember 16-i, az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszéde volt. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az EU és Kanada kapcsolatát a lehető legmagasabb szintre szeretné emelni, és megnyitná az utat Kanada előtt ahhoz, hogy az Európai Unió első társult tagjává váljon.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az elképzelés nem más országok ellen irányul. A tervezett együttműködés kiterjedne az intelligens gyártásra, a technológiai iparra, a védelmi ipari bázisok összekapcsolására, az energiaellátásra, a kritikus nyersanyagokra, az akkumulátorgyártásra, a mesterséges intelligenciára, a kvantumtechnológiára, a kibervédelemre és a gazdasági biztonságra.

Az Európai Bizottság elnöke a már működő CETA szabadkereskedelmi megállapodásra is építene. Von der Leyen szerint az EU–Kanada árukereskedelem a megállapodásnak köszönhetően kevesebb mint egy évtized alatt mintegy 75 százalékkal nőtt.

Ilyen tagsági forma jelenleg nincs az EU-ban

Az elképzelés egyik legnagyobb kérdése, hogy pontosan mit jelentene a „társult tagság”. Az Európai Unió jelenlegi szerződéseiben nincs olyan jogállás, amely ezen a néven egyértelműen meghatározná egy harmadik ország részleges vagy különleges tagságát.

Ez azt jelenti, hogy Kanada nem egyszerűen egy már létező kategóriába lépne be, hanem egy új típusú együttműködési formát kellene kialakítani. Emiatt egyelőre az sem világos, milyen jogokkal járna a státusz, lenne-e bármilyen részvétel az uniós döntéshozatalban, vagy elsősorban gazdasági, biztonsági és technológiai együttműködésről lenne szó.

A felvetés ezért több európai fővárost is váratlanul ért. Mivel a rendszer jogi és intézményi részletei még nem készültek el, a társult tagság jelenleg inkább politikai irányként, mint kész csatlakozási modellként értelmezhető.

Kanada sem mondta még ki, hogy társult tag akar lenni

A kanadai kormány részéről szintén óvatosabb nyilatkozatok érkeztek. Mark Carney miniszterelnök korábban egy egyedülálló, sokkal szorosabb EU–Kanada szövetségről beszélt, de nem kötelezte el magát formálisan a társult tagság mellett.

Kanada leendő uniós nagykövete, Jonathan Wilkinson ugyancsak igyekezett visszafogni a várakozásokat, jelezve, hogy Ottawa és Brüsszel még nem jutott el odáig, hogy egy konkrét társult tagsági konstrukcióról beszéljenek.

Az Európai Parlament hivatalos programja szerint Carney szeptember 17-én, csütörtökön mond beszédet a képviselők előtt Strasbourgban. A felszólalás után sajtótájékoztató is várható, ahol az EU-val tervezett kapcsolat jövője is szóba kerülhet.

Kanada csökkentené függését az Egyesült Államoktól

A közeledés időzítése azért különösen érzékeny, mert Kanada és az Egyesült Államok között az elmúlt időszakban komoly kereskedelmi konfliktus alakult ki. Ottawa ezért egyre nyíltabban törekszik arra, hogy gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatait diverzifikálja.

Kanada számára az Európai Unió kézenfekvő partner lehet ebben. A két fél már most is jelentős kereskedelmet folytat egymással, és hasonló álláspontokat képvisel számos geopolitikai kérdésben, Ukrajnától a védelmi együttműködésen át az északi-sarkvidéki biztonságig. Von der Leyen beszédében külön hangsúlyozta, hogy az EU és Kanada demokratikus értékei és stratégiai érdekei sok területen egybeesnek.

Trump ezzel szemben az elmúlt hónapokban több alkalommal bírálta Kanadát kereskedelmi ügyekben. A mostani nyilatkozatában ismét kemény hangot ütött meg, és azt sugallta, hogy Washington az EU–Kanada közeledést akár saját gazdasági érdekei elleni lépésként is értelmezheti.

Újabb transzatlanti kereskedelmi vita körvonalazódik

Ha Trump valóban új vámokat vezetne be az Európai Unióval szemben Kanada esetleges társult státusza miatt, az újabb jelentős kereskedelmi konfliktust nyithatna Washington és Brüsszel között. Az EU és az Egyesült Államok egymás legfontosabb gazdasági partnerei közé tartoznak, ezért a széles körű vámintézkedések mindkét oldalon komoly vállalati és fogyasztói költségeket okozhatnának.

Egyelőre azonban nincs konkrét amerikai vámcsomag. Trump nyilatkozata feltételes volt, és maga is jelezte, hogy a megállapodás tartalmától függően változhat Washington álláspontja.

Az EU részéről szintén még csak a politikai szándékot jelentették be. Von der Leyen arra tett javaslatot, hogy kezdődjön munka a társult tagság lehetőségének megteremtésén, nem pedig arra, hogy Kanada azonnal ilyen státuszt kapjon.

Carney strasbourgi beszéde hozhat újabb részleteket

A következő fontos fejlemény Mark Carney csütörtöki európai parlamenti felszólalása lehet. Ebből derülhet ki világosabban, hogy Kanada milyen mélységű integrációt szeretne az Európai Unióval, és mennyire támogatja maga Ottawa a von der Leyen által felvetett társult tagság gondolatát.

Az is meghatározó lesz, hogyan reagálnak a tagállamok. Egy teljesen új jogállás létrehozása várhatóan összetett jogi és politikai egyeztetést igényelne, és nem az Európai Bizottság egyoldalú döntésétől függne.

A helyzet ezért jelenleg három külön szinten mozog: von der Leyen politikai javaslatot tett egy új típusú EU–Kanada kapcsolatra, Kanada még nem kötelezte el magát a társult tagság mellett, Trump pedig előre komoly kereskedelmi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a konstrukciót az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges lépésnek ítélné.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.